S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y

Szervezetünk, a Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége, és az Otthon és Érdekvédők Magyarországi Szövetsége sajtóközleményben tájékoztatja a tisztelt lakosságot, hogy új csalás, „lehúzás” ütötte fel fejét a banki adósok körében.

Az ügyfél megkeresések alapján azt az információt kaptuk, hogy az adósok adatait, ismeretlen körülmények között megszerzik a bankoktól, majd felkeresik telefonon vagy személyesen, hogy SEGÍTENEK megoldani a problémájukat. Elmondásuk alapján tudnak megoldást arra, hogy a moratórium letelte után ne kelljen kiköltözni az ingatlanból. Majd ők segítenek, mert az állam úgy sem fogja megoldani ezt a társadalmi problémát.

Kérjük, hogy NE dőljön be senki, mert a segítő szándék nem igaz! Az elkövetkező időben kerül kidolgozásra az a megsegítő program, mely a banki adósok ingatlanait valamilyen formában megmenti.

Ismét meghurcolják ifj. Hegedűs Lórántot?

Nyilvános presbitériumi és gyülekezeti gyűlés a Hazatérés Templomában

Hír: Tegnap kétségbe esett levelet kaptam drótpostámon, hogy jelenlétemmel lelkileg segítsek azzal a „Nemzet Lelkészének” Hegedűs Lórántnak, hogy főhatóságának történő beszámolóján sokadmagammal legyek jelen a hívekkel szimpatizánsokkal együtt.

A valóság: Bár nem voltam végig jelen az egyházközösség rendszeresen tartott, így ez évben is megszervezett munkabeszámolóján, de itt és most – hála Istennek – nem került sor keresztre feszítésre. Mindenesetre Hegedűs Lóránt kérdésekre adott válasza sok olyan gondot, problémát felvet, ami valóban a széles nyilvánosság figyelmébe ajánlható.

Már a bevezető felvezetés szolgálata is sejtette a valóban nagy számban megjelent hívekkel, hogy itt nem sima ügyről van szó. Mivel nem vagyok helyzetemnél fogva bennfentes a református egyház és a zsinat ügyeiben – viszont a hosszú évtizedek alatt megalapozottnak gondolt élmény anyag alakult ki bennem -, néhány kérdés bizony a mai nap élménye hatására nem megkerülhető.

Jó, ha nem feledjük: Trianonról, prózában

1. 1. Mi tettek Magyarországgal a győztesek? – Vae victis!

–         „Trianonban Európa legrégibb és legszilárdabb földrajzi határait rombolták szét, melyek legalább ötször régebbiek voltak, mint Elzász-Lotaringia határai.” – Yves de Daruvár (A trianoni magyar sors. 1970, Párizs)

1. 2. Az első világháború kirobbantásának okáról és gróf Tisza István, magyar miniszterelnök szerepéről

–          Alfred Fabre-Luce, francia történész „A lemosott arcú történelem” c. munkájában (1914) a következőket írja:

• „A szarajevói gyilkosságról, mely az első világháborút elindította, ma már biztosan tudjuk, hogy előkészítője az Oroszországtól titkon támogatott Szerbia volt, célja pedig a háborún keresztül Ausztria-Magyarország feldarabolása. Szerbia a háborús provokáció orosz eszköze volt.”

Takács András: Alkotmányos és alkotmányozási kérdések (vitaanyag)

Először is szeretném leszögezni, hogy az alkotmányozás elsősorban nem jogi kérdés, hanem társadalompolitikai. Ebből fakadóan lehet pártpolitikai kérdésként kezelni, majd ezt követően válik jogi kérdéssé.

Az írásom elején mindezt azért tartom fontosnak tisztázni, hogy nehogy azt higgye valaki, hogy jogászkodni szeretnék, vagy az elvont elméleti fejtegetések útvesztőjébe kívánnám terelni a Magyarország jövőjét meghatározó alkotmányozási folyamatot.  Ellenkezőleg: közemberek, kisgazdák józan paraszti észjárása szerint kívánom körbejárni az alkotmányozás kérdését.

Sokan és sokszor leírtuk, hogy Magyarország alkotmányos alapjaival bajok vannak, hogy a „rendszerváltással” létrejött Magyar Köztársaság alkotmányos legitimitása nem hogy kérdéses, hanem egyenesen illegitim.  Ezzel az alkotmányos anomáliával a Fidesz és az MPSZ is tisztában volt és van, csak mindeddig hallgattak. Amint megszerezték a parlamenti kétharmadot, egyből alkotmányozni akartak, amivel nem is lenne baj, ha ezt előre jelezték volna, és nem a választások után jelentették volna ki, hogy mostantól alkotmányozó nemzetgyűlésként működik a parlament. Mindez azért problémás, mert minden bizonnyal egy alkotmányozó nemzetgyűlési választáson a választó polgárok más szempontok szerint választanának, mint egy szokványos pártok közötti választáson; igényelnék a társadalom más jellegű szervezetei közötti választás lehetőségét is, és azok képviseleti lehetőségét.