Értekezés kategória bejegyzései

Igaz? Jó? Magyar? Ember?

Rövid kis részlet, amolyan gondolkodtatásképpen, most készülő (V)iszonyulások című új könyvemből. A „Sárember kora” és „A mutatványosbódé” trilógia többi kötetébe a www.saremberkora.hu weboldalon lehet beleolvasni!

Mindenkinek jó olvasást és jó szórakozást kíván

Szabó László, 1 öntudatos pécsi polgár

 

Igaz? Jó? Magyar? Ember?

– avagy Két örökzöld: a „MINDIG” és a „SOHA”. Amikor a szürke akárhány árnyalata közbeszól

Mottó:

„Nem azt akarom, hogy úgy gondolkodj, ahogy én, azt akarom, hogy gondolkodj!” (Graffiti felirat)

Igaz? Jó? Magyar? Ember? Tovább olvasása

Dr. Lenkei Gábor – Amit a rák ellen ajánl, az elsőre meglepő lehet! (NIF kiegészítéssel)

Dr. Lenkei Gábor nem finomkodott: a kemoterápia durva méreg! Amit a rák ellen ajánl, az elsőre meglepő lehet!

A híres orvos beszél a kemoterápiáról és elárulja meglepő gondolatait arról, hogy mi az, ami hatékonyan meggyógyítja a rákot!

„Többen is megkérdezték tőlem, hogy mi a véleményem a rák kezelésében alkalmazott kemoterápiáról. Az alábbi választ fogalmaztam meg.

Valamelyik előadásomban beszéltem erről a témáról, külön kiadványom nincs róla.

Ha a privát véleményemre kíváncsi, akkor az, szemben áll a hivatalos orvosi felfogással.

Én nem hiszek abban, hogy olyan erős és durva mérgekkel, amilyenek a kemoterápiás szerek, meg lehet gyógyítani egy embert.

Számomra nem az öt éves túlélés jelenti a gyógyulást. Dr. Lenkei Gábor – Amit a rák ellen ajánl, az elsőre meglepő lehet! (NIF kiegészítéssel) Tovább olvasása

Neki köszönhetjük a migránsokat és Európa bukását. 100 éve eltervezte, ami most zajlik

Talán a magyar politika ismerte fel Európa kormányai közül a legtisztábban a kontinens jövőjét folyamatosan fenyegető veszélyeket. Ismert, hogy Európa kettős nyomás alá került.

Az első saját extrém liberálisai, és a szabadkőművesek által már a megvalósítás mezejére vitt Kalergi-terv aktualizált változata. Az 1920-as években Coudenhove Kalergi (1884-1972), a rendkívül színes családi összetételű, eredetileg osztrák-magyar diplomata, majd német politikus megfogalmazott koncepciója szerint Európában egy vegyes, európai-ázsiai-afrikai összetételű népességnek kell kialakulnia.

Coudenhove Kalergi

E téves elképzelés mai értelmezése szerint multietnikussá-multikulturálissá kell válnia Európa eredetileg többnyire homogén és keresztény hagyományú nemzetállamainak. Az is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi európai politikai elitek jelentős csoportjai már nem a hagyományos európai keretekben tervezik, vázolják fel jövőképüket. A másik tényező pedig az Ázsia és Afrika bizonyos régiói, államai demográfiai robbanásából, törzsi-vallási konfliktusaiból következő, Európa felé irányuló-irányított migráció. Neki köszönhetjük a migránsokat és Európa bukását. 100 éve eltervezte, ami most zajlik Tovább olvasása

A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (11. tétel)

Jelen írásom egy sorozat része, mely sorozatnak a célja bebizonyítani, hogy a Szentkorona Eszme az élet minden területén alkalmazható, és Magyarország, de talán egész Európa egyetlen esélye a túléléshez, ha időben elkezdi alkalmazni, használni úgy, ahogyan azt eleink is tették, méghozzá sikerrel! Sorozatom minden fejezetének végén olvasható két felhívás, kinek van füle, hallja!

  1. Magyarország mindig független – Hungaria semper libera.

A Szent Korona az állami főhatalommal járó ismérvek és jogosítványok összességével bír, s mint ilyen megtestesíti az ország területét és szabadságát mind valóságosan, azaz a jelenvalóságában, mind virtuálisan, azaz történelmileg. A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (11. tétel) Tovább olvasása

A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (10. tétel)

Jelen írásom egy sorozat része, mely sorozatnak a célja bebizonyítani, hogy a Szentkorona Eszme az élet minden területén alkalmazható, és Magyarország, de talán egész Európa egyetlen esélye a túléléshez, ha időben elkezdi alkalmazni, használni úgy, ahogyan azt eleink is tették, méghozzá sikerrel! Sorozatom minden fejezetének végén olvasható két felhívás, kinek van füle, hallja!

  1. A Szent Korona tagjainak szabadsága – Una et eadem libertas.

Szó szerinti fordításban: egy és oszthatatlan szabadság. Másképp: a szabadság egy és oszthatatlan. Az egyetemes nemzet (itt most azt értjük ez alatt, hogy a mindenkori magyar nemzet, tehát nemzedékeken átívelő, állandó fogalom) minden tagjának egy és ugyanazon a szabadsága.

A nemzet tagja a Szent Korona tagja, akiknek a szabadsága egy és oszthatatlan. A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (10. tétel) Tovább olvasása

A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (9. tétel)

Jelen írásom egy sorozat része, mely sorozatnak a célja bebizonyítani, hogy a Szentkorona Eszme az élet minden területén alkalmazható, és Magyarország, de talán egész Európa egyetlen esélye a túléléshez, ha időben elkezdi alkalmazni, használni úgy, ahogyan azt eleink is tették, méghozzá sikerrel! Sorozatom minden fejezetének végén olvasható két felhívás, kinek van füle, hallja!

  1. Törvénysértés jogot nem alapíthat

Ez az alapelv már a római jogban is felbukkan. Ezért nem is kell különösebben magyarázni, egészséges jogérzésű ember – józan paraszti ésszel, pontosan érti és érzi! Viszont érdemes elidőzni egy pillanatig a ma hatályos „alaptörvény”, az azt megelőző „alkotmány” illetve a negyvenkilences, szovjet-mintájú népköztársaságos „alkotmány” megalkotásának körülményein! Ugyanis ma Magyarország az alaptörvény szerint jogfolytonos az addig prosperáló Magyar Köztársasággal (1989-2011), illetve a korábbi szovjet típusú Alkotmánnyal (a többszörösen módosított 1949-es törvény).

No, már mostan kérem szépen! A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (9. tétel) Tovább olvasása

A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (8. tétel)

Jelen írásom egy sorozat része, mely sorozatnak a célja bebizonyítani, hogy a Szentkorona Eszme az élet minden területén alkalmazható, és Magyarország, de talán egész Európa egyetlen esélye a túléléshez, ha időben elkezdi alkalmazni, használni úgy, ahogyan azt eleink is tették, méghozzá sikerrel! Sorozatom minden fejezetének végén olvasható két felhívás, kinek van füle, hallja!

  1. A Szent Korona birtokjoga, tulajdonjoga

Szót kell ejtenünk a Szent Korona főtulajdonjogáról is (radix omnium possessionum – minden birtok gyökere), amelyről általános vélemény, hogy az Ősiség, azaz a visszaháramlás lehetőségének megszűnésével 1848-ban hatályon kívül került. Egyes jogi teoretikusok elmélete szerint az egyetemes magyar földtulajdonjog a Szent Koronát illeti úgy, hogy másoknak csak érdemmel szerzett birtokjoga, de nem tulajdonjoga lehet.

Minden földtulajdon a Szent Koronától származik és rá visszavezethető, s más örökös híján a közösséget képviselő állam örököl. Az állam alkotmányos joga és kötelessége megfelelő törvényalkotással a nem magyar állampolgároknak vagy jogi személyeknek (tehát akik nem a Szent Korona tagjai!) való közvetlen vagy közvetett föld elidegenítés megtiltása, és ezzel a Szent Korona érdekköréből való földkivonás ellehetetlenítése. A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (8. tétel) Tovább olvasása

A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (7. tétel)

Jelen írásom egy sorozat része, mely sorozatnak a célja bebizonyítani, hogy a Szentkorona Eszme az élet minden területén alkalmazható, és Magyarország, de talán egész Európa egyetlen esélye a túléléshez, ha időben elkezdi alkalmazni, használni úgy, ahogyan azt eleink is tették, méghozzá sikerrel! Sorozatom minden fejezetének végén olvasható két felhívás, kinek van füle, hallja!

  1. A jogkiterjesztés

A mai, mostani témánk szempontjából határozottan ki kell jelentenünk, hogy a kiindulási pont, amiből mindez levezethető, illetve egyértelműen kikövetkeztethető, az eleve benne foglaltatott a Szentkorona Eszme alapelveiben:

Az egyetemes nemzet minden tagjának egy és ugyanazon szabadsága, azaz az una eadem libertas elve!

A korabeli életviszonyok nyilván lényegesen fejletlenebbek voltak a mai társadalmi viszonyoknál, ezért ne csodálkozzunk, hogy akkoriban még egyértelműbbek (radikálisabbak) voltak a dolgok! A magyar jogfejlődés egyértelműen a Szentkorona Eszme miatt, annak hatására, kihatására fejlődött jóval gyorsabban, mint más birodalmakban. De a jogfejlődés évszázadokig eltartott – és tart még ma is, legfeljebb felgyorsult – lassan alakultak ki a ma már természetesnek vett jogintézmények. A lényeges mozzanat, hogy a fent írt jogelv – minden tag egy és ugyanazon szabadsága (ma úgy mondanánk, hogy szabadságjogok, emberi jogok!) – egyre több vonatkozásban terjesztette ki a Szentkorona Eszme védelmét az emberek egyre szélesebb körére. Tehát a fejlődés kétirányú, egyrészt az egy és ugyanazon szabadság kiteljesedik egyre több élethelyzetre, másrészt egyre több emberre vonatkozik. Három jelentősebb irány különböztethető meg: a Szent Korona Tagság körének bővülése, a vallásszabadság szélesedése, illetve a nemek közötti egyenlőség magvának kialakulása. Mindhárom a Szentkorona Eszméből következően. A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (7. tétel) Tovább olvasása

A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (6. tétel)

Jelen írásom egy sorozat része, mely sorozatnak a célja bebizonyítani, hogy a Szentkorona Eszme az élet minden területén alkalmazható, és Magyarország, de talán egész Európa egyetlen esélye a túléléshez, ha időben elkezdi alkalmazni, használni úgy, ahogyan azt eleink is tették, méghozzá sikerrel! Sorozatom minden fejezetének végén olvasható két felhívás, kinek van füle, hallja!

  1. A Szentkorona Eszme jogfolytonossága

A Szentkorona Eszmét már a kezdetek kezdetén próbálták ellehetetleníteni. Az ellenállási jog (ius resistendi et contradiscendi) ellen már az Aranybulla kiadása után azonnal felléptek a döbrögi-mintájú uraskodó főurak, akik el is érték, hogy 1231-ben (második Aranybulla) már csorbult az ellenállási záradéknak nevezett jog. Utoljára Ferenc József idejében született törvény, mely hangsúlyozta az ellenállási záradék érvénytelenségét. De miért tartotta fontosnak Első Ferenc József, Isten kedvező kegyelméből stb. (itt címeinek, rangjainak hosszan való felsorolása következik, majd) urunk és uralkodónk, hogy az 1867. évi II. törvénycikkely (a kiegyezésről) 1. paragrafusában – miután hangsúlyozza, hogy minden korábbi törvényt, szokást stb. megtart – leszögezze:   „kivéve mindazonáltal dicsőült II. András 1222-ik évi törvényének azon megszüntetett záradékát, amely így kezdődik: »Quodsi vero Nos«, ezen szavakig: »in perpetuum facultatem«.”  Figyelmezzük: a már megszüntetett záradék érvényességét nem ismeri el!  Szigorúan jogi értelemben e paragrafus valódi értelme (1867-ben): kiegyeztünk, a nemzet megbékélt az uralkodóval, az uralkodó megbékélt a nemzettel, s tiszteletben tartja a nemes magyar hagyományokat, szokásokat, törvényeket, kivéve az 1222-ben kelt ellenállási záradékot. Kiegyeztünk, nincs szükség további ellentmondásra, ellenállásra.  Ám épp e paragrafus érvénytelenségének hangsúlyozása bizonyít egy egyszerű tényt, hogy 1222. és 1867. között – hol elismerten, hol nem elismerve, de hatott, és jelen volt a magyar jogi közgondolkodásban. A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (6. tétel) Tovább olvasása