Árpás Károly: AZ ÍR MODELL

A cím első hallatára föltett kérdés: Mi közünk az írekhez? Pedig az írek a magyar reformkorban már a magyar politikai-szociológiai gondolkodás középpontjában álltak – ezt bizonyítja a fiatal Eötvös József 1840-es tanulmánya1. Később, a 19. század második felében az írek számára Deák Ferenc politikai ténykedése és a kiegyezés (valamint a dualista állam) eszményi példa volt.

Az írek

Az ír példát azért választottam, mert az íreknél az identitás-tudatnak legalább akkora jelentősége van, mint nálunk.

Continue reading Árpás Károly: AZ ÍR MODELL

Németország: Ukrán háborús menekültek nemkívánatosak

A következőkben a www.info-direkt.eu honlapon közölt írás magyar fordítását adjuk közre. Az eredetileg németül 2016.01.23. –án megjelent cikk elolvasható: itt! A valódi háborús menekültek esetében, akik a háborús konfliktusok miatt Németországba menekültek, a német kormány 95%-ban megtagadta a menedékjogot! A másik oldalon ugyanakkor Angela Merkel kormánya százezer számra engedi be az “állítólagos háborús menekülteket”minden létező nem európai országból kérdezés nélkül.

Continue reading Németország: Ukrán háborús menekültek nemkívánatosak

Igazság születik a Fény forrásából, Hamisság a sötétség kútjából.

A Nemzeti InternetFigyelő bemutatja a Szózat havilapot,

www. szozat.org

 

Az igazság és a hamisság szelleme
     Harcol az ember szívében;
Igazság születik a Fény forrásából,
     Hamisság a sötétség kútjából.
És ahogy az ember örökli az igazságot,
     Úgy kerüli a sötétséget

  /Az esszénus Holt Tengeri Tekercsek
                    Fegyelmi Kézikönyvéből/

 

   Kárpátaljai iskolák magyar nyelvű könyvtárának bővítésére gyűjtöttem adományokat 2009 őszén. Így jutottam el Rakovszky József író[azóta szintén elhunyt] özvegyéhez, aki a férje könyveiből ajánlott fel több példányt, és Ő panaszolta el, hogy különböző okok miatt már nem képes kiadni a halott hitvese által 1990-ben újraalapított Szózat című újságot. Mi Törőcsik Attila informatikus, főiskolai tanár barátommal ismét újrakezdtük, immár a világhálón, azonban több mint egy év kellett ahhoz, hogy sokat bukdácsolva, lassan-lassan, Homoly Erzsó újságíró, a Felvidék Ma főszerkesztőjének[és testvérem, valamint Czipott György költő, weblapszerkesztőnk] hathatós segítségével, kialakuljon havilapunk szerkezetének gerince, amelyet azóta is megpróbálunk állandóan finomítani. Bár többször alakítottunk, azonban az alapcél mindig változatlan volt:

           Ha lelked, logikád,
           mint patak köveken
           csevegve folyik át
           dolgokon egeken –

           ver az ér, visz az ár
           eszmélhetsz nagyot:

írta József Attila, és mi a kezdetektől fogva ezt az eszmélést próbáltuk segíteni… Miért maradt a Szózat cím, kérdezték néhányan?

Continue reading Igazság születik a Fény forrásából, Hamisság a sötétség kútjából.

Sabin Gherman: Erdélyt a magyarok tartották meg Erdélynek

A Kolozsvári, Gherminátornak is nevezett,  Sabin Gherman a HÖK adémián tartott előadást az autonómiáról
A transzszilván autonomista mozgalom fenegyerekének ismét sikerült megHÖKkentenie kolozsvári közönségét.

Az ember azt gondolná, hogy egy Sabin Gherman-előadáson már nem érhetik különösebb meglepetések, hiszen ugyanazt hajtogatja 1998-as híres-hírhedt kiáltványa óta: Elegem van Romániából, Erdélyemet akarom. És ez alapállásban így is van, Gherman AZ erdélyi autonomista, érthető, hogy ha Erdélyben autonómiával kapcsolatos előadást rendeznek, akkor őt hívják meg – mint tette azt a Kolozsvári Hallgatói Önkormányzat, amely HÖKadémia címmel újraindította saját előadássorozatát, ennek első vendége volt Gherman a Sapientia EMTE Tordai úti épületében.

Másrészt, ha már betéve tudjuk is, hogyan gondolkodik a témáról, mindig élményszerű hallgatni a fejtegetéseit: Sabin Gherman jó humorú, lendületes előadó, aki időnként nem megy a szomszédba egy kis politikai inkorrektségért vagy erősebb megfogalmazásért. Eleve lesújtónak tartja, hogy még mindig el kell magyarázni az ország elnökének, illetve annak tanácsadójának, mi fán terem az autonómia. (Itt arra a levélre utal, amit Klaus Johannis elnöki hivatala küldött válaszként az autonómiapetícióra, és amit leginkább a „nesze semmi, fogd meg jól” kifejezéssel lehet körülírni.)

Az autonómia ugyanis nem más, mint decentralizáció,

amely a helyi közösségek érdekérvényesítő képességének megnövekedését jelenti, és ami legkevésbé sem ellentétes az alkotmánnyal, mert attól még Románia maradhat egységes és oszthatatlan nemzetállam, hogy a történelmi régiók önálló közigazgatási egységekké alakulnak át; ehhez nincs szükség föderalizálásra sem. Az meg kifejezetten érthetetlen, hogy miközben a Ponta-kormány és az ország politikai elitje a helyi decentralizációt – elvben legalábbis – támogatja, ennek regionális szintű megvalósítását az ország egysége elleni támadásként értékeli.

Gherman sűrűn hivatkozik európai példákra, és nem csak a slágertémának számító baszkföldi, katalóniai vagy dél-tiroli helyzetre, hanem olyan adminisztratív-területi megoldásokra, amelyek nem feszítik szét a nemzetállami kereteket, mint például a lengyelországi vajdaságok rendszere. A közigazgatási önállóság számos gazdasági lehetőséget nyit meg, nemcsak a pénzek helyben maradása miatt, de például a különböző EU-s projektekben való részvétel révén is.

Tévútnak tartja a fejlesztési régiókat,

mert azokat egy hamis arányossági elv alapján, önkényesen, felülről hozzák létre, és a határaikat úgy húzzák meg, hatalmi szóval, mint az egykori afrikai gyarmatoknak. A régióknak organikus, saját identitással rendelkező területi egységeknek kell lenniük, amelyeknek létrehozása során figyelembe kell venni a történelmi, kulturális és etnikai sajátosságokat, a gazdasági adottságokat. A bukaresti hatalomnak viszont épp az a célja, hogy szétzilálja Erdély természetes egységét (korábban ezt szolgálta a katasztrofális Brătianu-, majd Ceaușescu-féle betelepítési politika is) – ez ellen pedig közös erdélyi-partiumi-bánsági érdek fellépni, hiszen az autonómiának épp az a célja, hogy védje az azt alkotó közösségeket. Gherman mondandója nagyjából egy mondatban összefoglalható: Erdélyben nincs magyar autonomista ügy, nincs román autonomista ügy,

a magyarok és a románok egymás nélkül nem mennek semmire.

A régiósítást három szinten képzeli el:

1. A történelmi nagyrégiók, Erdély, Bánság, Havasalföld, Moldva, Bukovina, Dobrudzsa ésatöbbi, ezek biztosítanák az autonómia legfőbb közjogi-közigazgatási kereteit.

2. A megyerendszert, bár ebben a formájában elavult és feleslegesen duzzasztja a bürokráciát, egyelőre nem kéne eltörölni, ideig-óráig megmaradhatna köztes adminisztrációs szintnek.

3. A különleges jogállású kisrégiók, amelyek egyfajta „autonómia az autonómiában” elv mentén jönnének létre. Három ilyen esetről beszél: a.) a Székelyföld, amely etnikai-kulturális sajátosságai okán érdemelné ki ezt a státust; b.) a Duna-delta, természeti és részben etnikai okokból (a helyi tatár és lipován közösség, „a Delta székelyei”, ahogy fogalmaz); illetve c.) a Zsil völgye, a benne rejlő idegenforgalmi potenciállal. A speciális státusú kisrégiók létrehozása esetén a megyerendszer okafogyottá válna, nyugodtan meg lehetne szüntetni.

Gherman gyakran fűszerezi traktátusát csípős megjegyzésekkel, anekdotákkal, és egyáltalán, olyan gondolatfutamokkal, amelyekre az ember felkapja a fejét.

Az erdélyi románok elnyomásáról. A magyar-román viszony történelmi távlatairól, azon belül a jobbágykérdésről vallott felfogása nemcsak a feketeöves román nacionalistáknál, hanem a „progresszív” történelemszemlélet híveinél is ugyancsak kiverheti a biztosítékot. Különösnek tartja, hogy miközben állítólag a románokat nyomták el Erdélyben, a legjelentősebb parasztfelkeléseket (a Budai Nagy Antal- és a Dózsa György-félét) nem románok indították. Szerinte a jobbágyoknak közel sem volt annyira sanyarú sorsuk, mint amilyennek ma elképzeljük, a mi nagyszüleink rosszabb körülmények közt éltek, mint a középkori jobbágyok, akik földdel ugyan nem rendelkeztek, de egyéb ingóságokkal és ingatlanokkal nagyon is.

♦ Az ukrajnai helyzetről. A jelenlegi állapotok egyik főfelelőse az Euromajdan után hatalomra került demokrata államvezetés, amelynek az első dolga volt, hogy megnyirbálja a nyelvi jogokat és a helyi közösségek autonómiáját.

A Székelyföldről. Amikor egyszer Tusványosra utazott a családjával, a fia megkérdezte, miután beértek a Székelyföldre, hogy átmentek egy másik országba? Mert a környezet tisztább, a házak, utcák rendezettebbek – mintha nem is Romániában járnánk.

Az erdélyi magyarok szerepéről. Ha Erdélyben nem lettek volna magyarok, ma már Erdély nem létezne. Moldva sorsára jutott volna, amelyet a „kis egyesülés” után Bukarest és Havasalföld letarolt, Erdéllyel ez azért nem sikerült, mert a multietnikus kulturális környezet ébren tartotta a sajátos erdélyi identitást.

Az RMDSZ-ről. Az RMDSZ csak választási évben veszi elő az autonómia ügyét és akkor is csak a Székelyföldön. Az egyetlen eremdéeszes politikus, aki valóban érti az autonómia lényegét, az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, de őt „biztos még idejében elijesztik”, mielőtt túlzottan megerősödne a pozíciója a szövetségen belül. Gherman idézi Szilágyi Zsolt Néppárt-elnököt: az RMDSZ a kormánykoalíciós tárgyalásokra az autonómiával megy, de a fakitermelési engedéllyel jön ki.

Az erdélyi pártról. Szükség van interetnikus erdélyi pártra (ami ellen az RMDSZ tiltakozna elsőként), de egy ilyen alakulat csakis az erdélyi kultúrák teljes egyenlőségének elvéből indulhat ki. A szlovákiai Most-Híd pártot nem tekinthetjük ebben mintának, mert balkanizálódott, de egy erdélyi alakulatot ez nem fenyegeti, mert Erdély nem Dél-Szlovákia, itt létezik egy történelmileg megalapozott, sajátos regionális identitás, amely felülírja az etnikai különbözőségeket.

Klaus Johannisról. Gherman nem lát autonomista potenciált a szász elnökben, egyrészt mert sosem volt híve a régiósításnak, nem is érti azt, másrészt mert bonyolult nagypolitikai és pártérdekeknek kell megfelelnie, ha pozícióban akar maradni. Johannis most „Szűzmáriát játszik”, talán jobb lett volna, ha Ponta nyer, mert annyira hülye, hogy az autonómia magától is megvalósult volna.

Mit tehetnénk ehhez hozzá? A HÖKadémia következő merghívottja Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja lesz. Egészséget, autonómiát!

Fotók: Szab, Forrás: foter.ro, Szerző: Papp Attila Zsolt, 2015. március 19. csütörtök, 12:18

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Felháborító az EU hozzáállása a magyar devizahitelesek kálváriájához! – Morvai újabb felszólalásai a témában

Morvai Krisztina EP képviselő újabb felszólalásokkal követelt igazságot a magyar devizahiteleseknek. Az összeállításban ezek láthatóak – az EP januári, strassburgi plenáris üléséről.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kilőtt kutyák Kazincbarcikán

Újabb döbbenetes dolog történt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: egy férfi terepjáróból lövöldözi a kutyákat Kazincbarcikán. Az év elején nyilvánosságra hozott deteki mészáros videója után most ez az eset mutat rá arra, hogy szigorúbban kell venni az állatok védelmét.

A kertvárosi rész lakói a napokban figyeltek fel a földön fekvő, agyonlőtt állatokra. Egyik esetben a gazdája mellől lőtte ki az ismeretlen terepjárós a kutyáját. Az idős bácsi természetesen halálra rémült. A lakók és egy rendőr segítségével sikerült megállítani a terepjáróst, aki azt állította, hogy az önkormányzat megbízásából altató lövedékkel lövi a kóbor ebeket, majd összeszedi őket. Azt persze nem tudta megmagyarázni, miért halt meg a bácsi kutyája. Az urat előállították. Continue reading Kilőtt kutyák Kazincbarcikán

Hazugságuniók

02csimaszLám, miből lesz a cserebogár! Az ismert népi meglepetés-csodálkozás, kiszólásra a válasz: ezt mindenki tudja, vagy legalább is ismert dolog, a csimaszból. A cserebogár lárvája ez “csodabogár”, undorító látvány, ami nagyon káros a növényekre, elrágja a gyökerüket, kipusztítja a növényt, ez a vége a ténykedésének. A léte tehát egyfelől mások halála, de egy új élőlény, a cserebogár megszületésének alapfeltétele. Csimasz nélkül nincsen cserebogár.

A United States valamikor a szabadság, a népek szabadságának szülőhazája volt, a rabszolgaság eltörlése itt történt meg formálisan, és lélekben ekkor kezdődött, máig tart, s talán sohasem lesz vége.
Ugyanakkor a kapitalizmus kiszélesedése, erőre kapása, majd ereje teljében a másik fenevad, a kommunizmus legyőzése, az emberiség látványos csatája is volt egyben. Most, hogy már Európa is hallatja szavát, de inkább csak tátogat, róla beszélnek, beszélnek róla. A beteg ember jelképe lett: az úgynevezett liberalizmus áldozati báránya. A kapitalista világ végső agóniája tulajdonképpen a szemünk előtt zajlik. Az Európai Unió, már amikor megszületett, magában hordta a halálát is. A rengeteg náció egybeforrasztása, közben a régi kapitalista módszerek mind vadabbá válása: nos, ez nem megy. Continue reading Hazugságuniók

Térségi országokat is bevonnak a Szíria elleni agresszióba, az Amerika által vezetett szárazföldi invázióba

A szaúdi hadsereg szóvivője megerősítette, hogy Rijád készen áll részt venni Szíria területén az amerikai vezetésű koalíció hadmozdulataiban, amennyiben a koalíció azt jóváhagyja. Valóra válhat John McCain szenátor terve, miszerint az Egyesült Államok a térségi országokat felhasználva kezdené meg a Szíria elleni inváziót.

Continue reading Térségi országokat is bevonnak a Szíria elleni agresszióba, az Amerika által vezetett szárazföldi invázióba

Ostrom alatt Székelyföld!

És a honi magyar politikum és értelmiség sunyít? Miért kérdezem? Elmondom.

Adott, hogy 2015. november 30-án letartóztatták koholt vádak és a sehonnan előkerülni nem akaró “bűntárgy”-ak hiányában Beke Istvánt. Aztán majd egyhónapos várakozás után Szőcs Zoltánt is. Mindketten a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviselői. Zoltán a szervezet erdélyi elnöke.

Continue reading Ostrom alatt Székelyföld!

Lengyel újságírónő helyreteszi a német liberálisokat (videó magyar felirattal)

Egy délelőtti vitaadáson, a Pheonix TV-ben, Németországban, a menekültprobléma volt a téma. Aleksandra Rybinska, lengyel újságírónő elmondja (tökéletes németséggel), hogy Lengyelország nem kíván menekülteket fölvenni, mert mohamedánok integrációja eddig, Merkel asszony bevallása szerint, nem volt sikeres Európában, és Lengyelország nem hiszi, hogy ők jobban megoldanák ezt a feladatot, mint Francia- vagy Németország.

Continue reading Lengyel újságírónő helyreteszi a német liberálisokat (videó magyar felirattal)

Póka László: Egy bírósági titkár átalakulása

Tisztelt Nemzeti InternetFigyelő Szerkesztősége!

Volt egyszer egy bírósági titkár, aki nem értette, vagy nem érthette az alapvető szabadságjogokat. – Ezt elcseszte.

(Szerkesztői anyagok nyitókép és word dokumentum itt érhetők el: https://drive.google.com/folderview?id=0B8mQPVCeJWktZUg3MkEwRWF2RFE&usp=sharing)

Nem csak hogy az alapvető jogok érvényesítéséről mondott le nagy szabina bírósági titkár, de azt hitte, hogy azért ül a bírói székben, hogy másokat alázhasson. Kíváncsian várjuk, hogy a kizárást elbíráló tanács hogyan vélekedik majd.

Continue reading Póka László: Egy bírósági titkár átalakulása

Alföldi Géza: Fegyvert adjatok!

Uram, ki mindig mellettem voltál,
Nehéz napokban, vad csatákon,
Adj erőt ma, hogy gyönge hangom,
Ezer határon által szálljon!
Átrohanjon a széles tengeren,
Havas hegyeken, pusztaságon;
Földet rázó szörnyű sikollyá,
Vagy szívig érő jajjá váljon!
Hogy meghallja asszony, gyermek, férfi,
Meghallja minden: élő s halott…
Ne szép szavakat, enni, inni:
Fegyvert, fegyvert, fegyvert adjatok!!!

jegviragok_polarizaciosSzurovel

Continue reading Alföldi Géza: Fegyvert adjatok!

Információk, politikai elemzések, értekezések, interjúk, belföldről és külföldről (NIF)

Követem

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 7,817 követőhöz

%d blogger ezt kedveli: