“Hétfőn este … órakor egy fekete terepjáróból Abszurdisztán egyik városában – a cigányok által lakott utcákban – fenyegető, a romákat megfélemlítő kifejezéseket kiabáltak ki kopasz, erős testalkatú, fekete bőrkabátot viselő ismeretlenek”.
Az egyik ismerősöm éppen arra járt, és fültanúja volt a rasszista indíttatású megfélemlítésnek.
Elmondása alapján ezek a szavak hangzottak el:
– MUNKA!
– TÖRVÉNY!
– ERKÖLCS!
– SZAPPAN!
– ISKOLA!
Csodálkozunk, hogy rettegnek? Ha cigány lennék, én is összecsináltam volna magamat!!!
(NIF)
Kérjük, ne csak lájkoljon (Like, Tetszik), ossza is meg a tartalmakat!
Figyelem! Mindez csupán a fantáziám szüleménye. Magam is azt remélem, hogy semmi sem valósul meg belőle. Ám ha mégis, ne engem kárhoztassanak, hiszen idejében szóltam.
A 2002-es választások után véget ért a „polgári” jövő, és megint elkezdődött a „cucilista” múlt. Ördögi ravaszsággal folytatódott kifosztásunk, megmaradt javaink elherdálása és külföldi kézre játszása. A cionista globalizáció kegyetlenül átgázolt rajtunk.
Öntudatunk megrendült, hitünk kialudt, vészesen elszegényedtünk és elhülyültünk. Népünk két acsarkodó táborra szakadt: a „nemzeti” oldalon álltak a viszonylag tisztán látó és hasznos célokat kitűző, ám cselekedni gyáva és lusta patópálok; velük szemben pedig a testileg-lelkileg lerongyolódott, identitásukból kivetkőztetett és biológiai fogyasztóvá züllesztett szavazóbarmok. S valahol magasan fölöttünk trónolt az áruló idegenbérencek, szálláscsinálók, magyarfalók mindent lefölöző, gátlástalan jólétben dőzsölő, érinthetetlen kasztja.
A nemzet lumpenizálódása, fogyása és szétrohadása sebes léptekkel haladt előre, miközben az Izraelből és máshonnan elvándorló zsidók, s a bolygónk barátságtalanabb, kedvezőtlenebb adottságú zónáiból menekülő színesek tömegesen telepedtek be a faképnél hagyott szülőföldjükhöz képest édeni körülményeket biztosító Kárpát-medencébe… Rémálmom a jövőnkről→ Tovább olvasása
Kérjük, ne csak lájkoljon (Like, Tetszik), ossza is meg a tartalmakat!
a Nagymorva Birodalom 894 előtt (nagyításért KATT a képre)
Az alábbi figyelemre méltó írást egy kedves olvasónk küldte. Köszönjük. Elolvasását csak erős idegzetűeknek ajánlom, különös tekintettel a kánikula miatt amúgy is megemelkedett vérnyomásunkra! (NIF szerkesztő)
Az említett írás címe: címe „Svätý kráľ Štefan proti maďarským barbarom”, azaz „Szent Štefan király a magyar barbárok ellen”.
Így folytatódik:
Mindez azokban az időkben történt, amikor Svätopluk birodalma már szétesett, de romjain még éltek a hajdani impérium maradványai. Uhorszkó valahol a Rába, Veszprém és Esztergom között létezett, nyilván azokon a helyeken, ahol Svätopluk, az ószlovák király, engedélyezte a finnugor-török törzsek (ismertebb nevén ősmagyarok) letelepedését.
A Nyitrai és a Bychori (ma Bihor megye, Románia) fejedelemségek függetlenek voltak. Az uralkodó Árpád dinasztia tagja, Vajk (aki a keresztségben a Štefan nevet vette fel) nyitrai fejedelem lett. A Nyitrai fejedelemség a magyar trón következő uralkodóinak előszobájaként szolgálta az Árpádháziakat. Az Árpádháziak szláv nőket vettek feleségül, maga Štefan is kétharmadában szláv volt. Štefan Nyitrán buzgó keresztény lett. Többek között emiatt is utasította el az ómagyar nyelv használatát. A trónra a pogány Koppány is jogot formált, akit az ősmagyarok támogattak.
Maga a hír: 
Nemzeti InternetFigyelő (NIF) 