Elegem van a demokratikus liberalizmus álarcába öltözött árulókból!

A nemzeti történelmi emlékezet holnapi jeles évfordulójára történő lelki készülődés közepette hozzám is eljutnak a hírek természetesen, hogy nem csak mi, a magunkfajták, hazában-nemzetben gondolkodók készülődünk Horthy Miklós Kormányzónk nemzetgyűlési beiktatása 100. kerek évfordulója megemlékezésére, hanem a másik oldal is és másképpen.

A másik oldal, ha úgy tetszik az a másik maradék Magyarország rész, akiknek megállt a történelem, valahol a múlt század negyvenes éveinek végén, a kékcédulás választások után, amikor a munkásosztály ökle lecsapott és tudati rendet teremtett az osztálygyűlölet nevében, vélt ellenségeit megsemmisítve, elhallgattatva mindenkit évtizedekig

Világosan, egyszerűen önszerveződő HER szükséges – Hogyan váltsuk ki a politikusokat a közéletből és a mindennapi életünkből a Helyi Együttműködés Rendszerével?

Az ma már még a kevésbé hozzáértők számára is világos, hogy átalakulásra, jó irányú változásra van szükség. De ez többnyire nem történik forradalmi úton – hiszen azokat legtöbbször a szabadkőművesség készítette elő – s a népi elégedetlenség felhasználásával a saját, vagyis a bankárkaszti uralom igényeit igyekeztek kielégíteni.

Persze voltak a történelemben spontán népfelkelések és tiszta forradalmak is, de nem ez volt a jellemző. Szerintem, ha lehetséges az evolúció, vagyis a szerves fejlődés megvalósítható, akkor nincs szükség forradalmi erőszakra.

Mert nem voltam se KISZ-tag, se párttag…

(Egy szegedi kiválóság figyelemfelkeltő sorai, arra vonatkozólag, hogy miért nem sikerült leváltani Szegeden Botkát és miért sikerült Budapesten Tarlóst!)

78 évesen mar a düh, hogy mi lett volna, ha első diplomám megszerzése után azonnal képesítésemnek megfelelő állásba kerülök. E helyett 14 évig részben osztott általános iskolában tanítottam kilencféle tantárgyat, én voltam a helyi futballcsapat balszélsője, aztán 10 évig hordattam az ágyakat a SZOTE Kollégiumoknál három szakos főiskolai + földrajz szakos egyetemi diplomával, kandidátusi értekezéssel felérő doktorátussal, mert nem voltam KISZ-párttag.

A hazaszeretet értékrendje szenvedett vereséget vasárnap

Igazságtalan, gyomorforgató és lesújtó – nyilván velünk együtt sokan így látják az önkormányzati választás némelyik eredményét. Hogy törhetett előre a politikai alvilág madámjaként sodródó Karácsony Gergely, hogy bukhatott el Sára Botond, aki (Kocsis Mátéval) kirángatta a Józsefvárost a gettóvilágból, ahol egy bolsi, választási csaló rádiós ülhet most tort az anarchista-díler kampánycsapatával, és hogyan vihette el Óbudát egy piti szélhámos, hogyan hódíthatta meg az olyan gyönyörűen felfejlesztett Miskolcot egy kopott bundájú kesztyűbáb, vagy hogyan térhetett vissza Dunaújvárosba a szoci nómenklatúra egy jobbikos bájgúnár burája mögé bújva? Sorolhatnám tovább, de sokkal fontosabb, hogy az okokról és a következményekről beszéljünk!

Nem kérdés, hogy Borkai Zsolt, a korai nyugat-német szexcsatornák szupersztárja kapott néhány “gratuláló” sms-t a tegnap éjszaka folyamán. Hiszen objektíven kijelenthető, hogy sok billegő körzet elvesztése kifejezetten az ő számlájára írható, az ő gusztustalan videója és az őszintétlen válaszreakciója nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egész országban a felszínre buggyant a lumpenvilág fortyogó gyűlölete, amely elárasztotta a közbeszédet és elbizonytalanította azokat a vacilláló szavazókat, akik bár nem jobboldaliak, de hajlamosak lettek volna a sikeres Fidesz-KDNP-s városvezetőkre szavazni. Ha késve is, de reméljük, hogy a rongyerkölcsű olimpikont azonnal kizárják a pártjából és azt is reméljük, hogy maradt benne néhány mikrogrammnyi becsület hátralépni és teret engedni egy helyi időközi választásnak.