Reiner Péter: Tegnapi gusztustalan vonaglás vs. megemlékezés a Nemzeti Hadsereg megalakulásának 100. évfordulójáról

Tisztelt Honfitársaim, kedves barátaim!

A pöcegödör rothadó erkölcsiségének tegnapi budapesti tombolásával egyidőben történt a másik Magyarország honfijai és honleányai meggyőződésem szerint nemzetünk elsöprő többsége nevében is  hiteles megemlékezése és felejthetetlen közösségi élménye Szegeden, ahol a Horthy Miklós Kormányzónk és az általa alapított Nemzeti Hadseregünk megalakulása centenáriumán emlékeztünk közelmúltunk hiteles történelmének felemelő állomására.

Pontosan értem és tudom, hogy sokakat mélységesen felháborít az idegenek által reánk erőszakolt másság szabadossága vadhajtásaként bemocskolni kísérelt Kormányzó arcképének bemutatása, melyet Budaházy Gyuri segítségével tettem közzé és a Vadhajtások hírportál tudósítója fotózott le az embernek látszók tegnapi “vonulásán”.

Minden magyarnak túl kell élnie a pénzdiktatúrát! (Aki harcol, az veszíthet…. Aki nem harcol, az már veszített is.)

Évek óta folyik, hogy ismerőseim megállapítják a nemzetünk betegségét, majd nem beszélnek a terápiáról, hanem átkozódnak és gyűlölködnek. Pedig a magyar lelkialkat nem alkalmas a gyűlöletre, hiszen az elsősorban önmérgező hatású!

Az alábbi előadás Szegeden zajlott a NEMZETEGYESÍTŐ MOZGALOM helyi önkéntesei előtt! Szabó Laci – az előadó – kis, nemzeti csoportokat, vagyis szeretetközösségeket akar minden választókerületben meglátogatni, mert szerinte az egyetlen fegyver, amit a “demokraták” még nem vettek el tőlünk a tudatemelés, a nemzeti értékrend alapú közösségépítés lehetősége.  Kérem tehát: küldjétek tovább a linket és az alábbiakat, s hívjátok meg előadónak falutokba, városotokba Őt, vagy bármely NEMZETEGYESÍTŐT, ezen a telefonszámon: 70/360 3595

Molnár Tamás: ÉVFORDULÓ / Másnaposan (1989. június 16.)

Molnár Tamás Facebook bejegyzése

A “rendszerváltás” 30 éves évfordulóját nagy csinnadrattával ünnepli az ország. Azokról az ismeretlenekről -akik mindezt előkészítették és szinte az egész életüket feláldozták a kommunizmus elleni harcban-, természetesen egy szó sem esik. Nem látom sehol Rácz Sándor, Krassó György vagy az Inconnu csoport életútjáról szóló tanulmányokat és beszámolókat.

Persze, mert nekünk ez az akkori színpadias és képmutató hacacáré a posztkommunizmus gyalázatos újjáéledését és arculatváltását jelentette. Az állampárti pufajkások, tartótisztek és ügynökök démoni demokratizálódását. Egy háttérhatalmi és nagyhatalmi alkut, egy titkosszolgálati játszmát, egy új gyarmatosítás kezdetét, vagyis a GENGSZTERVÁLTÁST! Egy újabb véres történelmi keresztet, amelyet mind a mai napig cipelünk a hátunkon.

„OTIA DANT VITIA” (a tétlenség a bűnök forrása)

 „ Az a gondolkodó ember, akit a politikai hírek nem érdekelnek, azt gyermekei, unokái jövője sem érdekli!”

A POLITIKUSOKRÓL: Sajnos sok köztük az alul képzett, hetyke, ostoba, szemtelenül törtető, gátlástalanul hivalkodó, magamutogató személy. Ők tolakodnak a politikába, mert azért annyi eszük, ravaszságuk van, hogy felfogják: a sokszor semmirevaló tevékenységük is aránytalanul magasan van megfizetve, ezért szinte alig kell tenni valamit,  és ha bármit is tesz, – akár néha árt is – a felelősség = NULLA.. 

Vajon hány képviselőt, kormánytagot, magas felelős beosztású csinovnyikot vontak felelősségre a téves, sőt ártalmas döntésért?!

Valamiért az okosak, becsületesek szerények, inkább hallgatagok. Ám nehéz áttörni a naiv, hiszékeny sokaságon is. Meggyőzni még nehezebb őket. A valamivel műveltebbek nagy részének fárasztó az ezen való gondolkodás? Sokukat nehéz kizökkenteni a közömbös kényelmes, megszokott életvitelükből. Mégis hogyan, miként lehetne – ennek a módját kell kitalálni.