Történelem kategória bejegyzései

Jó, ha nem feledjük! – Mit ígértek a románok 1918-ban?

Az erdélyi románok 1918-ban a korrupcióhoz, vagy a hazugságokhoz csatlakoztak? (Részlet az 1918. december 1-jei gyulafehérvári kiáltványból) „Az új román állam megalakításának alapelveiként a Nemzetgyűlés kinyilvánítja a következőket: – Teljes nemzeti szabadság az együtt lakó népek számára. – Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással és igazságszolgáltatással saját kebeléből választott egyének által.”

1918. december 1-jén a Károlyi kormány segítségével megtartották a történelmi Magyarország román polgárainak a nemzetgyűlését Gyulafehérváron. A fenti gyulafehérvári határozatot vagy kiáltványt olyan erdélyi románok hozták létre, akik bár alaposan be lettek csapva bukaresti politikusok által, de Erdély Romániához csatolása érdekében minden jogos előnyt megígértek a szász és magyar-székely közösségnek, hogy eszükbe ne jusson ragaszkodni a Szent Korona Országához. Sem történelmi, sem etnikai arányok nem igazolták Erdély és a Partium, sőt a magyar Alföld széleinek jogszerű elszakítását, sőt az erdélyi románok egyoldalú döntése sem bír olyan jogi érvénnyel, amit figyelembe kellett volna venni. Jó, ha nem feledjük! – Mit ígértek a románok 1918-ban? Tovább olvasása

Trianon = A sátáni kötés: tépjük szét! (The Satanic Contract: Let’s Shred it to Pieces!)

1921-ben, amikor a magyar Országgyűlés elfogadta, ratifikálta e hazug békediktátumot, a Széchényi könyvtárban kell lennie egy kitételnek, hogy miként lehet idővel hatálytalanítani e döntést, minek következtében, milyen hatással, és milyen lehetőség felidézésével. Ez lenne a legnagyobb bizonyítékunk.

Alapvető jogi elv, hogy ha a vád nincs bizonyítva, a vádlott ártatlan! 96 év telt el, amióta népünk ezt az igazságtalan vádat lelkén viseli. Azóta számos kiváló magyar és külföldi könyv és tanulmány jelent meg, amelyek mind ártatlanságunk és a hamis rágalmak ellen szólnak, de a magyar nemzet és annak népe, a magyar nép, még ennyi idő után sem adott be egy jól megalapozott és jól kidolgozott ellenvádat, illetve védekezést. Trianon = A sátáni kötés: tépjük szét! (The Satanic Contract: Let’s Shred it to Pieces!) Tovább olvasása

A Nemzeti Hadseregről… – -Néhány szegedi gondolat, Szegedről-

„Horthy Miklós Szögedében fehér zászlót bontott –
Könnyeivel mögírta a toborzó parancsot.
Írás közben kihallatszott nehéz sóhajtása:
Egész ország elvész, ha nem lösz katonája”

(1919-es toborzó-dal részlete)

„Régi igazság, hogy a magyar embert higgadt nyugodtságából csak az önérdek rázza fel. Kongathatják a vészharangot, legfeljebb utcára szalad megnézni a szomszéd égését. Lophatják a szomszéd jószágát, termését, ahelyett, hogy strázsába állana a kárvallott mellé, nyugodtan mondogatja: „attól viszik, akinek van!” Csak akkor izgul, ha saját háza ég. E veszedelmes egyéni tulajdonsága mellett van azonban a magyarnak egy nagyon szép nemzeti vonása. Az elismert fensőbbségnek vakon tud engedelmeskedni. Erről csodákat tudnánk mesélni a hadvezérek, a lezajlott rettenetes háború rohamainak vezetői. (1919- bő,l Zadvarecz István, a Nemzeti Hadsereg tábori püspöke).

Az elmúlott napokban emlékeztek meg Szegeden a Nemzeti Hadsereg megalakulásáról, ennek kapcsán született meg az alábbi dolgozat.
Horthy Miklóst és munkásságát divat lett mára gyűlölni vagy imádni, valahogyan a köztes megítélés megszűnt létezni. Az okokat tudom, a szándékokat jól ismerem. Egyetlen dolgot azonban nem szabad elfelejtenünk: Vannak történelmi események, amikor nem lehet mérlegelni és „csak” elemezni! Mert bizony manapság is a nemzeti közösség átérzése, a hazáért való aggódás, tevékeny cselekmények, nekünk mában élőknek a felelősségünk. Felelősség, melyet másra nem helyezhetünk, mert ez az őseinkért való kötelességünk. Buzgalmunkat és odaadásunkat a jelenben a jövőért kell megtennünk, hiszen mi is gyermekeinknek, unokáinknak az ősei leszünk. Ezen munkálkodjunk, ezért imádkozzunk!
Úgy legyen! A Nemzeti Hadseregről… – -Néhány szegedi gondolat, Szegedről- Tovább olvasása

NsK résztvevőinek eskütételével kapcsolatban: Vérszerződés

A vérszerződés a magyar hagyomány szerint a magyarság első alapszerződése. A szerződést a hét vezér – Anonymus Gesta Hungaroruma szerint Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm, a hét törzs – Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer és Kürtgyarmat vezére kötötte Etelközben egymással oly módon, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeik megerősítése képpen vérüket egy edénybe csorgatták és ott összekeverték. A korabeli magyar szokásjog szerint különlegesen erős fogadalomtételek egyik formai kelléke volt a vérszerződés.

NsK résztvevőinek eskütételével kapcsolatban: Vérszerződés Tovább olvasása