Történelem kategória bejegyzései

Jó, ha nem feledjük! – Mit ígértek a románok 1918-ban?

Az erdélyi románok 1918-ban a korrupcióhoz, vagy a hazugságokhoz csatlakoztak? (Részlet az 1918. december 1-jei gyulafehérvári kiáltványból) „Az új román állam megalakításának alapelveiként a Nemzetgyűlés kinyilvánítja a következőket: – Teljes nemzeti szabadság az együtt lakó népek számára. – Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással és igazságszolgáltatással saját kebeléből választott egyének által.”

1918. december 1-jén a Károlyi kormány segítségével megtartották a történelmi Magyarország román polgárainak a nemzetgyűlését Gyulafehérváron. A fenti gyulafehérvári határozatot vagy kiáltványt olyan erdélyi románok hozták létre, akik bár alaposan be lettek csapva bukaresti politikusok által, de Erdély Romániához csatolása érdekében minden jogos előnyt megígértek a szász és magyar-székely közösségnek, hogy eszükbe ne jusson ragaszkodni a Szent Korona Országához. Sem történelmi, sem etnikai arányok nem igazolták Erdély és a Partium, sőt a magyar Alföld széleinek jogszerű elszakítását, sőt az erdélyi románok egyoldalú döntése sem bír olyan jogi érvénnyel, amit figyelembe kellett volna venni. Jó, ha nem feledjük! – Mit ígértek a románok 1918-ban? Tovább olvasása

Trianon = A sátáni kötés: tépjük szét! (The Satanic Contract: Let’s Shred it to Pieces!)

1921-ben, amikor a magyar Országgyűlés elfogadta, ratifikálta e hazug békediktátumot, a Széchényi könyvtárban kell lennie egy kitételnek, hogy miként lehet idővel hatálytalanítani e döntést, minek következtében, milyen hatással, és milyen lehetőség felidézésével. Ez lenne a legnagyobb bizonyítékunk.

Alapvető jogi elv, hogy ha a vád nincs bizonyítva, a vádlott ártatlan! 96 év telt el, amióta népünk ezt az igazságtalan vádat lelkén viseli. Azóta számos kiváló magyar és külföldi könyv és tanulmány jelent meg, amelyek mind ártatlanságunk és a hamis rágalmak ellen szólnak, de a magyar nemzet és annak népe, a magyar nép, még ennyi idő után sem adott be egy jól megalapozott és jól kidolgozott ellenvádat, illetve védekezést. Trianon = A sátáni kötés: tépjük szét! (The Satanic Contract: Let’s Shred it to Pieces!) Tovább olvasása

A Nemzeti Hadseregről… – -Néhány szegedi gondolat, Szegedről-

„Horthy Miklós Szögedében fehér zászlót bontott –
Könnyeivel mögírta a toborzó parancsot.
Írás közben kihallatszott nehéz sóhajtása:
Egész ország elvész, ha nem lösz katonája”

(1919-es toborzó-dal részlete)

„Régi igazság, hogy a magyar embert higgadt nyugodtságából csak az önérdek rázza fel. Kongathatják a vészharangot, legfeljebb utcára szalad megnézni a szomszéd égését. Lophatják a szomszéd jószágát, termését, ahelyett, hogy strázsába állana a kárvallott mellé, nyugodtan mondogatja: „attól viszik, akinek van!” Csak akkor izgul, ha saját háza ég. E veszedelmes egyéni tulajdonsága mellett van azonban a magyarnak egy nagyon szép nemzeti vonása. Az elismert fensőbbségnek vakon tud engedelmeskedni. Erről csodákat tudnánk mesélni a hadvezérek, a lezajlott rettenetes háború rohamainak vezetői. (1919- bő,l Zadvarecz István, a Nemzeti Hadsereg tábori püspöke).

Az elmúlott napokban emlékeztek meg Szegeden a Nemzeti Hadsereg megalakulásáról, ennek kapcsán született meg az alábbi dolgozat.
Horthy Miklóst és munkásságát divat lett mára gyűlölni vagy imádni, valahogyan a köztes megítélés megszűnt létezni. Az okokat tudom, a szándékokat jól ismerem. Egyetlen dolgot azonban nem szabad elfelejtenünk: Vannak történelmi események, amikor nem lehet mérlegelni és „csak” elemezni! Mert bizony manapság is a nemzeti közösség átérzése, a hazáért való aggódás, tevékeny cselekmények, nekünk mában élőknek a felelősségünk. Felelősség, melyet másra nem helyezhetünk, mert ez az őseinkért való kötelességünk. Buzgalmunkat és odaadásunkat a jelenben a jövőért kell megtennünk, hiszen mi is gyermekeinknek, unokáinknak az ősei leszünk. Ezen munkálkodjunk, ezért imádkozzunk!
Úgy legyen! A Nemzeti Hadseregről… – -Néhány szegedi gondolat, Szegedről- Tovább olvasása

NsK résztvevőinek eskütételével kapcsolatban: Vérszerződés

A vérszerződés a magyar hagyomány szerint a magyarság első alapszerződése. A szerződést a hét vezér – Anonymus Gesta Hungaroruma szerint Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm, a hét törzs – Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer és Kürtgyarmat vezére kötötte Etelközben egymással oly módon, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeik megerősítése képpen vérüket egy edénybe csorgatták és ott összekeverték. A korabeli magyar szokásjog szerint különlegesen erős fogadalomtételek egyik formai kelléke volt a vérszerződés.

NsK résztvevőinek eskütételével kapcsolatban: Vérszerződés Tovább olvasása

„ÉS harmadik Béla ott pihen a negyedik emeleten”

1848-ban, Székesfehérváron a város kutat fúratott a püspökség épülete mellett és két sírt tártak fel.[1]

A feltáráshoz kirendelt orvosok és helyi szakértők 600 év előtti, árpádházi királyi leleteket véltek azonosítani. Ezután a Nemzeti Múzeum szakembere, Érdy János (eredeti neve Luczenbacher) folytatta a feltárást. Megállapítást nyert, hogy a feltárt sírokban III. Béla, magyar király és első felesége, Antiochiaí Anna földi maradványai nyugszanak. A sírokban királyi ékszereket találtak. A feleség sírjában ezüst koronát és aranyszövésű selyem maradványokat. A férfi szarkofágjában koronát, almát kereszttel, jogart, kardot és sarkantyút találtak.[2]

„ÉS harmadik Béla ott pihen a negyedik emeleten” Tovább olvasása

Csíki székely krónika

A Csíki székely krónika egy  történeti írás, amely állítólag 1533-ban keletkezett latin nyelven, és egyik másolata maradt fent az utókorra. A krónika a Sándor család genealógiája mellett foglalkozik a székelyek eredetével és történetével is, és utóbbiaknál a hun eredetet hangsúlyozza.

A krónika 1533-ban keletkezett, három példányban, 153 levél összefoglalásaként, Sándor Menyhért várában, Vacsárcsi és Csíkfalva (ma Csíkszentmihály része, Csigafalva) között.

Csíki székely krónika Tovább olvasása

A sárkányölő

 NIF: ajánljuk a következő oldalt, ahol sok izgalmas magyarázatot kapunk őstörténetünkről a naptár korrekciók tükrében, Tóth Gyulától.

A sárkányölő Tovább olvasása

Meghívó sajtóebédre

Katona Csaba történész és Martin Imre, a Ferdinánd éttermek vendéglőse

tisztelettel meghívja Önt

a 2016. május 26-én 11.00 órakor kezdődő

sajtóebédre

Helyszín: Monarchia Kert (Bp. 1063 Szív u. 32.)

Meghívó sajtóebédre Tovább olvasása

Az Isten árvaságra téve bennünket: 281 éve hunyt el II. Rákóczi Ferenc

II.RakocziFerencII. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) a Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem.

Mikes Kelemen: Törökországi levelek

Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket, és kivévé ma közüllünk a mi édes urunkot és atyánkot, három óra után reggel.

Ma nagypéntek lévén, mind a mennyei, mind a földi atyáinknak halálokot kell siratni. Az Isten mára halasztotta halálát urunknak azért, hogy megszentelje halálának áldozatját annak érdemével, aki ma megholt érettünk.

Amicsoda életet élt, és amicsoda halála volt, hiszem, hogy megmondották nékie: ma velem lész a paradicsomban.

Az Isten árvaságra téve bennünket: 281 éve hunyt el II. Rákóczi Ferenc Tovább olvasása