A Pax Hungarica Mozgalom közleménye

Néhány hete mozgalom indult az egyik ismert közösségi portálon az augusztus 20-i tűzijáték ellen, mondván, hogy az arra szánt közel százmillió forintot az árvízkárosultak javára lehetne felajánlani.

A kezdeményezéshez már csaknem kétszázezren csatlakoztak, megszólalt az ügyben boldog, boldogtalan.

A Pax Hungarica Mozgalom államalapító királyunk ünnepének sivárabbá tétele helyett inkább egy másik közösségi portálon indított, és a – fenti kezdeményezéssel ellentétben – számunkra teljesen elfogadhatatlan módon megfelelő publicitást nem kapott „népmozgalomhoz” csatlakozik, s kér minden jóérzésű, az árvízkárosultakkal szolidaritást vállaló magyart, hogy hasonlóképp cselekedjen.

Bár az áldozat leírhatatlanul nagy, mégis meg kell hoznunk!

Testvérek! Mondjunk le az idei melegfelvonulásról az árvízkárosultak javára!

A rendőri biztosítás költségét pedig (amely hagyományosan több mint százmillió forint), a belügyminisztérium utalja át az árvízi újjáépítés javára. Ugyanígy, azon nemzeti aktivisták, akik tiszteletüket tervezték tenni a rendezvényen – de erről fájó szívvel lemondanak – a tojásra, vajsavra és egyéb hasznos kellékekre szánt összeggel támogassák bajba jutott honfitársainkat.

Augusztus 20-án pedig ünnepeljük együtt államalapítónk mennyei születésnapját!

Úgy legyen!

Pax Hungarica

(Nemzeti InternetFigyelő)

A három radikális lépés szüksége nem kétséges

Örülök annak, hogy írásaim hatásának növekedéséről kapok visszajelzéseket. Azt természetesnek tartom, hogy „eretnek”, „izgató” és „uszító” jelzőkkel is illetnek, viszont ennél sokkal fontosabb, hogy „Az Új Világrend régi-új Bibliája és régi-új Alkotmánya” c. írásom olyan gondolkodási hullámot indított el, amire nem számítottam. Ennek az írásnak az „Ígéretbehajtó Szemle” változatát ma elkészítettem (http://szkszhu.szksz.com/ISz06011.pdf), az egyszerűbb terjeszthetőség miatt.

Egy ma kapott, Veres Mónikától származó írás asztrológiai érvekkel támasztja alá a gondolkodási mód (paradigma) váltás alapjaként leírtakat. Gondolom, senki nem csodálkozik azon, hogy az engem vezérlő kettős egységekben (tudás és szabadság, hit és tudomány, hűség és szeretet) egy spirituális tanító gondolatai legalább akkora súlyt jelentenek, mint a gazdasági, politikai hírek[1]. Ugyanakkor remélem, hogy az írás szerzője nem veszi rossz néven (mint néhány Szent Korona kutató), hogy „aprópénzre váltom” a tudományos megállapításokat.

NARANCSKÖZTÁRSASÁG – „Ez a parancs, érik a narancs!”

Nem egészen három millió ember úgy döntött, hogy nem vacakol. Biztosra megy: és a Fideszre szavazott. Nem azért, mert szereti őket, nem azért, mert bízik bennük, nem azért, mert nem lett volna jobb. Nem. Kizárólag egyvalamiért: eltakarítani a magyar történelem legkártékonyabb kormányát. Bármi áron.

Megfakadt a Fidesz nemzetellenes taktikája. Nevezetesen az, hogy hadd legyen még rosszabb, ne tegyünk semmit, ne ígérjünk semmit (tudván tudták, hogy nem is lehet!), és akkor a végsőkig meggyötört emberek szavazata győzelemre segíti őket.

És lőn.

Nem tettek semmit. Nem ígértek semmit. Hagyták pusztulni az országot, hagyták elvérezni a magyart, hagyták összeverni, bűntelenül becsukni, megfigyelni, üldöztetni, kifosztani.

Mert annál jobb, minél rosszabb.

És győztek.

Ráadásul az általuk gründolt ócska törvények alapján, tíz millió emberből hárommilliónyi szavazatával megszerezték a teljhatalmat.

És élnek is vele.

Minden magyar érdeke Trianon felülvizsgálata

A Trianoni békediktátum feldarabolta az 1000 éves Magyarországot, azt az országot, amely évszázadokon át Európa védőbástyája, élelem – és kincsesbányája volt. Ezt  a tényt nem tagadhatja senki sem, illetve aki tagadja, az a rablott terület megtartásában, a magyarság kifosztásában, szellemi és anyagi kultúrájának megsemmisítésében érdekelt, mert így tudhatja magáénak a megszerzett javakat. Ez vonatkozik mindazokra az államokra, melyek a Történelmi-Magyarország területéből kisebb-nagyobb darabot leszakítottak, mert tudják, hogy jogtalanul bitorolják, s hogy megtarthassák, mindent pusztítanak, ami magyar, mert azt is tudják, hogy a történelem forgandó. Csak a magyar politikusok nem tudják, vagy nem akarják tudni. Nem tudják, tán még azt sem, amit Churchill mondott: „A politikában nincs örök hűség és barátság, csak érdek és erőviszonyok vannak.” Ebből kifolyólag ide is érvényes, hogy csak a változás örök.

A Trianon utáni, de az 1945 előtti magyar kormányok sohasem mondtak le a REVIZIÓRÓL, mert tudták, hogy a haza, a nemzet egysége egy nép megmaradásának alapja. Azt is tudták, hogy amelyik nép nem harcol az igazságáért, az a nép elpusztul. Horthy és kormányai sohasem mondtak le Trianon revíziójáról – még a legnehezebb időkben sem. Ezért tudták elérni a Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély és a Délvidék zömében magyar lakta területeinek visszacsatolását az európai nagyhatalmak (Anglia, Franciaország, Olaszország, Németország) egyetértésével, lényegében békés úton.