Visszaemlékezés kategória bejegyzései

A “Halhatatlan Ezred” – megemlékezés – VIDEÓval

Értelmetlenül és gonoszul elpusztított életek napja

News (PHOTOS, VIDEO)

Published: 7 May 2017 | 15:59 GMT

Sputnik

Emberek tömegei mutatják fel szerte a világon a Győzelem Napi ünnepségeken családjuk azon tagjainak fényképét, akikre lesújtott a második világháború.

A ‘Halhatalan Ezred’ menete segít, hogy az emberek méltóképpen emlékezhessenek meg azokról családtagjaikról, akik az évtizedekkel ezelőtt dúló véres konfliktus áldozataivá lettek.

Ez a világméretű hagyomány az orosz Tomsk városában kelt életre hat évvel ezelőtt, és innen terjedt szét, ahogy sorra átvette a II. Világháborúban érintett többi nemzet is. A “Halhatatlan Ezred” – megemlékezés – VIDEÓval Tovább olvasása

Bayer Zsolt: Levelet kaptam

Lassan 11 éve történt, s bűnösök ma is igazi büntetés nélkül röhögnek a markukba, sőt a főbűnös igazi érinthetetlenként gerjeszti a feszültséget az országban. Nem számít, milyen hazugságok vagy féligazságok, ha kell csúsztatások árán, vagy akár az ország brüsszeli feljelentésével, csak minél nagyobb zűrzavart keltsenek az emberek fejében, s indulatot gerjesszenek a jelenlegi (egyáltalán nem tökéletes, nem hibátlan, sőt sokszor nagyon is kritizálható, de mégis csak legitim) kormány ellen.

Ezek a belföldi politikai terroristák 2006-ban nem átallottak idegen fegyvereseket is ráuszítani saját honfitársaikra, hogy fitogtassák erejüket, s félelmet keltsenek, elvágva ezzel az akkori hatalom ellen esetleg tervezett ellenállás minden gondolatának fonalát is.

A megfélemlítésben, terrorizálásban ezek a balliberális bűnözők profik voltak, hisz abban a kommunista rendszerben nőttek fel és szocializálódtak, ami erre alapozta hatalmát. Ezek a mai politikai maffiózók a régi rendszer urainak leszármazottai, vagyis volt kitől tanulniuk.

NIF (Czakó István)

Lássuk most Bayer Zsolt ezzel kapcsolatos, megszívlelendő sorait: Bayer Zsolt: Levelet kaptam Tovább olvasása

1980. december 8-án a legenda elbúcsúzott – Autogramot kért, majd néhány órával később lelőtte John Lennont

Miközben Lennon elsétált mellette, Chapman azt kérdezte: „Mr. Lennon?”. Ahogy Lennon megfordult, Chapman előhúzta fegyverét, majd ötször lőtt. Az egyik golyó mellé ment, a többi az énekes hátát és vállát találta el. Lennon a kórházban belehalt sérüléseibe – 1980. december 8-án a legenda elbúcsúzott.

lennon_chapman
John Lennon és néhány órával későbbi gyilkosa

Miután Lennon összeesett, a merénylő, Mark David Chapman a helyszínen maradt. Elővette kedvenc regényét, a Zabhegyezőt és olvasni kezdett. Letartóztatásakor nem tanúsított ellenállást. 1980. december 8-án a legenda elbúcsúzott – Autogramot kért, majd néhány órával később lelőtte John Lennont Tovább olvasása

Gulyás János: Civil jelentés – dokumentumfilm

A 2006 szeptemberi és az 1956-os Forradalom 50. évfordulóján, Október 23-án elkövetett
emberi jogi jogsértésekről

A Civil Jogász Bizottság tagjai 2007 februári sajtótájékoztatójukon a 2006 szeptemberi és az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, október 23-án történt emberi jogi jogsértéseket tárták a nyilvánosság elé. Szóltak többek között az őszödi beszédről, a gyülekezési jog betiltásáról, az MTV ostromáról és a rendőri túlkapásokról, a törvénytelenségekről, a gumilövedékek használata miatt okozott súlyos testi sérülésekről. Megszólalnak az események áldozatai is, akik közül soknak még mindig bírósági szakaszban van az ügye. Gulyás János: Civil jelentés – dokumentumfilm Tovább olvasása

Magyarország tragédiája 1918. december 1.

Bevezető:

Mint már azt annyiszor hangsúlyoztuk, honlapunk szerkesztői mély megvetéssel tekintenek a történelemhamisítási kísérletekre. Igaz ez akkor is, ha azt nem kifejezett ellenségeink, hanem nemzettársaink kezdeményezik. Ezért visszautasítjuk azt a „városi legendát”, ami az 1930 –as években indult útjára, és így szól: „Az a magyar, akinek fáj Trianon!” Akinek „csak” a gyalázatos békeszerződés fáj, az nincs tisztában történelmünkkel! A Magyar Királyság feldarabolása nem 1920. június 4. –én Trianonban kezdődött meg – akkor csak pontot tettek arra -, hanem 1918. december 1.-én! Ennek a gyásznapnak az eseményei voltak a következményei, egyfelől: a Károlyi kormány hazaáruló politikájának, másfelől annak, hogy nem akadt egyetlenegy olyan magyar hazafi, aki az I. világháborúban vereséget nem szenvedett és rendezetten, fegyverrel a kézben hazavonuló hadseregünket egyben tartotta volna, és szembeszáll az ország feldarabolásának kísérletével. Vagyis nekünk nem volt egy török Musztafa Kemal Atatürkünk! Nekünk inkább ez fáj! A trianoni diktátumból – mely végeredményben már egy akkori status quo-ra alapult, leginkább azt sérelmezzük – de azt aztán nagyon -, hogy az teljesen elzárkózott (nem véletlenül!) a népszavazás kiírásától! Gróf Apponyi Albert Trianonban elmondott védőbeszédéből (1920. január 16.) idézet:

De miért induljunk ki sejtésekből és miért helyezkedjünk feltevésekre, amikor a valóság megállapítására rendelkezésünkre áll az eszköz, egyszerű, de egyetlen eszköz, amelynek alkalmazását hangosan követeljük, hogy e kérdésben tisztán lássunk. És ez az eszköz a népszavazás.

Amidőn ezt követeljük, hivatkozunk Wilson elnök úr által oly kiválóan szavakba öntött nagy eszmére, amely szerint az embereknek egyetlen kapcsolata, az államok lakosságának egyetlen része sem helyezhető akarata, megkérdezése nélkül, mint valami marhanyáj, egy idegen állam fennhatósága alá. Ennek a nagy eszmének a nevében, amely különben az erkölcsi alapon nyugvó egészséges emberi felfogásnak egy axiómája, követeljük a népszavazást hazánk azon részeire vonatkozólag, amelyeket tőlünk most elszakítani akarnak. Kijelentem, hogy előre is alávetjük magunkat e népszavazás eredményének, bármi legyen is az. Természetesen követeljük, hogy a népszavazás olyan körülmények között tartassék meg, hogy annak szabadsága biztosítva legyen.Magyarország tragédiája 1918. december 1. Tovább olvasása

1919 november 16-án Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonult Budapestre

November 16-án a Gellért szálló előtt beszélt a fővezér

Horthy Miklós fővezér már Szegeden a Nemzeti Hadsereg alapításakor, de a fővezérség siófoki szállásán is tudta, hogy csak akkor maradhat meg Magyarország az ANTANT és a szomszédok szorításában, csak akkor nem osztják fel egymást közt a rablók, ha ütőképes hadseregével mielőbb bevonul Budapestre, Magyarország ősi fővárosába.

4.0.1
4.0.1

A románok e közben vidáman kirabolták a fél országot, de nagyon tartottak a Székely hadosztály maradványával kiegészült és Siófokról a főváros felé elindult darutollas hadseregtől. Az ANTANT többször felszólította őket, hogy vonuljanak ki, de ez csak akkor kezdődött meg, amikor Budaörsre érkezett a hadsereg zöme. A hazamentők seregével már nem akartak a “rablók” megütközni, így sebtében el is hagyták a fővárost. November 16-án pedig egy szép erődemonstráció keretében bevonult a sokáig “vörös rongyokba öltözött” fővárosba Nemzeti Hadseregünk. Az Isten áldja és nyugosztalja őket – a hazamentőket – halott poraikban is! Minden évben megemlékezünk róluk Szegeden, július utolsó vasárnapján.

Olvassák el Horthy Miklós november 16-i beszédét, amit a főváros polgármesterének köszöntője után, lóhátról mondott el!

Dr. Bene Gábor 1919 november 16-án Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonult Budapestre Tovább olvasása

1956. október 25. a „Véres csütörtök”

Részlet: Orbán Éva: Amit ’56-ról mindenkinek tudnia kell.c. könyvéből

1656-okt-25

25-én komoly harcok voltak többek között az Illatos úton, ahol a szovjet rohamlövegekre tüzet nyitottak a felkelők. Harcok voltak a Jászai Mari téren, ahol szovjet és esztergomi erők többször csaptak össze a felkelőkkel, a Déli vasúti összekötő hídnál, a Corvin köznél, a Tompa utcában, az Üllői úton, a XVIII. kerületi pártbizottságnál, Soroksáron, Csepelen, Újpesten a rendőrség épületénél.

Többezres tüntetések voltak Budán a Zalka Máté laktanya előtt, a Deák téren a BM épülete előtt, ahol a politikai foglyok szabadon bocsájtását követelték, valamint a Jugoszláv Nagykövetség előtt.

Jelentős esemény ezen a napon, hogy Maléter Pál ezredes parancsot kapott, hogy 5 harckocsival és 100 tisztiiskolással foglalja el a Kilián laktanyát, és számolja fel a Corvin közi, Tompa, Tűzoltó és Práter utcai felkelők ellenállását. Maléter ezredest a növendékek cserben hagyják, és bár segítségükre siettek a szovjetek, a Tűzoltó utcai csoport visszaverte őket. Maléter ezredes mindössze két tankkal ért a Kilián laktanyához, egyik a kapuba szorult, majd ezt rövid tűzharc követte. Az ezredes még a tankban értesült arról, hogy tűzszünetet hirdettek, és elrendelték, a címer nélküli nemzeti zászló kitűzését, aminek azonnal eleget tett. Ez félreértést okozott, mert a felkelők és az utca népe is úgy értelmezte, hogy Maléter ezredes átállt a felkelőkhöz, ami nem felel meg az igazságnak. Délután az ezredes a Corvin közi felkelőkkel tűzszünetet kötött, ami 28-áig nem bizonyult tartósnak.

1956. október 25-e “Véres csütörtök” néven ismert ’56 történetében, és meghatározó volt a további történésekre. 1956. október 25. a „Véres csütörtök” Tovább olvasása

A teljes igazság ’56-ról – népünk igenis a zsidó bolsevizmus ellen lázadt fel

Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel. David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SZKP XX. Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során.

1956.okt.23.

De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. A teljes igazság ’56-ról – népünk igenis a zsidó bolsevizmus ellen lázadt fel Tovább olvasása

A MAGYAR MINISZTERELNÖKHÖZ – SZABÓ DEZSŐ AKTUALITÁSA

Szabó Dezső

Szabó Dezső Darányi Kálmán akkori miniszterelnök 1938-ban elhangzott győri beszédével kapcsolatosan memorandumot írt „A magyar miniszterelnökhöz” címen. A győri beszéd a német szövetség, az önfeladás és a rend biztosítása jegyében hangzott el. Szabó Dezső erre válaszként megírt, bevezető gondolatai sajnálatosan ma is véresen aktuálisak.

Íme Szabó Dezső gondolatai:

A MAGYAR MINISZTERELNÖKHÖZ – SZABÓ DEZSŐ AKTUALITÁSA Tovább olvasása

Hírek, politikai elemzések, értekezések, interjúk belföldről és külföldről