Történelmi visszatekintés kategória bejegyzései

1980. december 8-án a legenda elbúcsúzott – Autogramot kért, majd néhány órával később lelőtte John Lennont

Miközben Lennon elsétált mellette, Chapman azt kérdezte: „Mr. Lennon?”. Ahogy Lennon megfordult, Chapman előhúzta fegyverét, majd ötször lőtt. Az egyik golyó mellé ment, a többi az énekes hátát és vállát találta el. Lennon a kórházban belehalt sérüléseibe – 1980. december 8-án a legenda elbúcsúzott.

lennon_chapman
John Lennon és néhány órával későbbi gyilkosa

Miután Lennon összeesett, a merénylő, Mark David Chapman a helyszínen maradt. Elővette kedvenc regényét, a Zabhegyezőt és olvasni kezdett. Letartóztatásakor nem tanúsított ellenállást. 1980. december 8-án a legenda elbúcsúzott – Autogramot kért, majd néhány órával később lelőtte John Lennont Tovább olvasása

A francia forradalom igazi arca

vendee

Kevesen tudják az igazságot a francia forradalomról. Hova tűnt A nyugati Vendée tartomány lakossága? Milyen brutális halált kellett halnia azoknak akik nem akartak “fölszabadulni”? A “dicsőséges”, “nagy” francia forradalom, ami a liberalizmust és az egész modern gondolkodásmódot megalapozta, vérben és gyalázatban fogant…

A szabadság nevében való szisztematikus népirtás atyjai a nem csak ellenségeseket, hanem a semlegeseket is kiirtani szándékozó Antoine Saint-Just,az orgiákat rendező Danton, súlyosan beteg fanatikus gyilkos Paul Marat, és a bálványimádó tömeggyilkos Maximilien de Robespierre. A forradalom szellemi atyjai nem elégedtek meg az ártatlan uralkodópár XVI. Lajos és Marie Antoinette megalázásával és kivégzésével, az egész arisztokráciát, a teljes klérust és a velük szemben álló parasztságot is ki akarták irtani a föld színéről. A francia forradalom igazi arca Tovább olvasása

Gulyás János: Civil jelentés – dokumentumfilm

A 2006 szeptemberi és az 1956-os Forradalom 50. évfordulóján, Október 23-án elkövetett
emberi jogi jogsértésekről

A Civil Jogász Bizottság tagjai 2007 februári sajtótájékoztatójukon a 2006 szeptemberi és az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, október 23-án történt emberi jogi jogsértéseket tárták a nyilvánosság elé. Szóltak többek között az őszödi beszédről, a gyülekezési jog betiltásáról, az MTV ostromáról és a rendőri túlkapásokról, a törvénytelenségekről, a gumilövedékek használata miatt okozott súlyos testi sérülésekről. Megszólalnak az események áldozatai is, akik közül soknak még mindig bírósági szakaszban van az ügye. Gulyás János: Civil jelentés – dokumentumfilm Tovább olvasása

Magyarország tragédiája 1918. december 1.

Bevezető:

Mint már azt annyiszor hangsúlyoztuk, honlapunk szerkesztői mély megvetéssel tekintenek a történelemhamisítási kísérletekre. Igaz ez akkor is, ha azt nem kifejezett ellenségeink, hanem nemzettársaink kezdeményezik. Ezért visszautasítjuk azt a „városi legendát”, ami az 1930 –as években indult útjára, és így szól: „Az a magyar, akinek fáj Trianon!” Akinek „csak” a gyalázatos békeszerződés fáj, az nincs tisztában történelmünkkel! A Magyar Királyság feldarabolása nem 1920. június 4. –én Trianonban kezdődött meg – akkor csak pontot tettek arra -, hanem 1918. december 1.-én! Ennek a gyásznapnak az eseményei voltak a következményei, egyfelől: a Károlyi kormány hazaáruló politikájának, másfelől annak, hogy nem akadt egyetlenegy olyan magyar hazafi, aki az I. világháborúban vereséget nem szenvedett és rendezetten, fegyverrel a kézben hazavonuló hadseregünket egyben tartotta volna, és szembeszáll az ország feldarabolásának kísérletével. Vagyis nekünk nem volt egy török Musztafa Kemal Atatürkünk! Nekünk inkább ez fáj! A trianoni diktátumból – mely végeredményben már egy akkori status quo-ra alapult, leginkább azt sérelmezzük – de azt aztán nagyon -, hogy az teljesen elzárkózott (nem véletlenül!) a népszavazás kiírásától! Gróf Apponyi Albert Trianonban elmondott védőbeszédéből (1920. január 16.) idézet:

De miért induljunk ki sejtésekből és miért helyezkedjünk feltevésekre, amikor a valóság megállapítására rendelkezésünkre áll az eszköz, egyszerű, de egyetlen eszköz, amelynek alkalmazását hangosan követeljük, hogy e kérdésben tisztán lássunk. És ez az eszköz a népszavazás.

Amidőn ezt követeljük, hivatkozunk Wilson elnök úr által oly kiválóan szavakba öntött nagy eszmére, amely szerint az embereknek egyetlen kapcsolata, az államok lakosságának egyetlen része sem helyezhető akarata, megkérdezése nélkül, mint valami marhanyáj, egy idegen állam fennhatósága alá. Ennek a nagy eszmének a nevében, amely különben az erkölcsi alapon nyugvó egészséges emberi felfogásnak egy axiómája, követeljük a népszavazást hazánk azon részeire vonatkozólag, amelyeket tőlünk most elszakítani akarnak. Kijelentem, hogy előre is alávetjük magunkat e népszavazás eredményének, bármi legyen is az. Természetesen követeljük, hogy a népszavazás olyan körülmények között tartassék meg, hogy annak szabadsága biztosítva legyen.Magyarország tragédiája 1918. december 1. Tovább olvasása

1919 november 16-án Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonult Budapestre

November 16-án a Gellért szálló előtt beszélt a fővezér

Horthy Miklós fővezér már Szegeden a Nemzeti Hadsereg alapításakor, de a fővezérség siófoki szállásán is tudta, hogy csak akkor maradhat meg Magyarország az ANTANT és a szomszédok szorításában, csak akkor nem osztják fel egymást közt a rablók, ha ütőképes hadseregével mielőbb bevonul Budapestre, Magyarország ősi fővárosába.

4.0.1
4.0.1

A románok e közben vidáman kirabolták a fél országot, de nagyon tartottak a Székely hadosztály maradványával kiegészült és Siófokról a főváros felé elindult darutollas hadseregtől. Az ANTANT többször felszólította őket, hogy vonuljanak ki, de ez csak akkor kezdődött meg, amikor Budaörsre érkezett a hadsereg zöme. A hazamentők seregével már nem akartak a “rablók” megütközni, így sebtében el is hagyták a fővárost. November 16-án pedig egy szép erődemonstráció keretében bevonult a sokáig “vörös rongyokba öltözött” fővárosba Nemzeti Hadseregünk. Az Isten áldja és nyugosztalja őket – a hazamentőket – halott poraikban is! Minden évben megemlékezünk róluk Szegeden, július utolsó vasárnapján.

Olvassák el Horthy Miklós november 16-i beszédét, amit a főváros polgármesterének köszöntője után, lóhátról mondott el!

Dr. Bene Gábor 1919 november 16-án Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonult Budapestre Tovább olvasása

Több mint 50 évvel ezelőtt mondta De Gaulle a muzulmánokról…

Több mint 50 év eltelt és De Gaulle-t a tények még mindig igazolják! (Még mindig? Csak most igazán!)

1962–ben adta meg De Gaulle Algériának a függetlenséget. Beszédében kifejtette, hogy Franciaország miért nem tudja és nem is fogja tudni integrálni a muzulmánokat. Ha azt az ominózus beszédét napjainkban tartaná meg, minden bizonnyal Európa szerte lelkes támogatást élvezne.

Alábbiakban a beszéd szabad fordítása: Több mint 50 évvel ezelőtt mondta De Gaulle a muzulmánokról… Tovább olvasása

1956. november 4. “… a szabad világ igenis beavatkozhatott volna…”

magyar-radio1956

A szabad magyar rádiók utolsó 24 órájának  hiteles  szövegei 

Az 1956-os magyar forradalom sorsa lényegében akkor dőlt el, amikor az Egyesült Államok előbb október 28-án, majd rövid időn belül még kétszer biztosította Moszkvát: nem kíván Magyarország segítségére sietni! Ettől a Szovjetúnió vérszemet kapott, Mao Ce Tung és Tito pedig visszarettent Nagy Imre kormányának támogatásától és fokozatosan ellene fordult.

Sorrendben: október 28-án  az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete: Henry Cabot Lodge felhívta a Biztonsági Tanács figyelmét John Foster Dulles külügyminiszter Texasban elhangzott kijelentésére, miszerint:

“Nem tekintjük ezeket a nemzeteket – Magyarországot és Lengyelországot -potenciális katonai szövetségeseknek.”

 Henry Cabot Lodge                         John Foster Dulles

1956. november 4. “… a szabad világ igenis beavatkozhatott volna…” Tovább olvasása

1956. október 25. a „Véres csütörtök”

Részlet: Orbán Éva: Amit ’56-ról mindenkinek tudnia kell.c. könyvéből

1656-okt-25

25-én komoly harcok voltak többek között az Illatos úton, ahol a szovjet rohamlövegekre tüzet nyitottak a felkelők. Harcok voltak a Jászai Mari téren, ahol szovjet és esztergomi erők többször csaptak össze a felkelőkkel, a Déli vasúti összekötő hídnál, a Corvin köznél, a Tompa utcában, az Üllői úton, a XVIII. kerületi pártbizottságnál, Soroksáron, Csepelen, Újpesten a rendőrség épületénél.

Többezres tüntetések voltak Budán a Zalka Máté laktanya előtt, a Deák téren a BM épülete előtt, ahol a politikai foglyok szabadon bocsájtását követelték, valamint a Jugoszláv Nagykövetség előtt.

Jelentős esemény ezen a napon, hogy Maléter Pál ezredes parancsot kapott, hogy 5 harckocsival és 100 tisztiiskolással foglalja el a Kilián laktanyát, és számolja fel a Corvin közi, Tompa, Tűzoltó és Práter utcai felkelők ellenállását. Maléter ezredest a növendékek cserben hagyják, és bár segítségükre siettek a szovjetek, a Tűzoltó utcai csoport visszaverte őket. Maléter ezredes mindössze két tankkal ért a Kilián laktanyához, egyik a kapuba szorult, majd ezt rövid tűzharc követte. Az ezredes még a tankban értesült arról, hogy tűzszünetet hirdettek, és elrendelték, a címer nélküli nemzeti zászló kitűzését, aminek azonnal eleget tett. Ez félreértést okozott, mert a felkelők és az utca népe is úgy értelmezte, hogy Maléter ezredes átállt a felkelőkhöz, ami nem felel meg az igazságnak. Délután az ezredes a Corvin közi felkelőkkel tűzszünetet kötött, ami 28-áig nem bizonyult tartósnak.

1956. október 25-e “Véres csütörtök” néven ismert ’56 történetében, és meghatározó volt a további történésekre. 1956. október 25. a „Véres csütörtök” Tovább olvasása

Kubínyi Tamás: Közügyeink I-II. (Betiltott műsor)

Kubínyi Tamás a DUNA Televízióban 2006 szeptemberében indította el a Közügyeink c. műsorát, amelyet két rész után levettek képernyőről a 12 évvel korábban keletkezett ávós filmhez hasonlóan. A műsor első része a hazugság ötven esztendejét dolgozta fel, rámutatva arra, hogy Gy. F. őszödi beszéde korántsem egyedülálló a magyar közelmúltban. Röviddel ezután az MSZP nyomására Kubínyi Tamás történelmi műsorát, az Agorát is betiltották.

A DUNA Televízió akkori felelős vezetői, Cselényi László elnök (2010-ben benyújtotta lemondását) és dr. Balogh Júlia igazgató is több milliós havi fizetést kaptak azért, hogy a DUNA Televízión ne készüljön valódi tényfeltáró műsor, az Autonómia csatornán pedig évek óta egyetlen új műsor se készülhessen. A műsorok betiltása köztörvényes bűncselekményekkel, az alkotó és családja életveszélyes fenyegetésével történt, nem kímélve a kiskorú gyermekeit sem. A DUNA Televízió vezetői az adófizetők pénzén óránként nettó 50 ezer forintos órabért fizettek annak az ügynöknek, aki az AGORA felszámolásában közreműködött. Kubínyi Tamás: Közügyeink I-II. (Betiltott műsor) Tovább olvasása

Emlékezés a hősökre: 1849. október 6. – Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése

„…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol.”

(Ferenc József utasítása Haynau számára)

1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amiről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg.

batthyany-lajos

Bár a magyar honvédseregek csak augusztus 13-án, Világosnál – szimbolikus módon az oroszok előtt – tették le a fegyvert, a Habsburg katonai közigazgatás megtorló akciói már július elején megkezdődtek. A május végén lemondott Welden után a „bresciai hiéna” néven emlegetett Haynau táborszernagy lett a császári hadsereg új főparancsnoka, aki Ferenc József (ur. 1867-1916) utasítása nyomán a már megszállt területeken ádáz hajtóvadászatba kezdett a „rebellió” támogatói ellen. Mivel a háború még folyt, a nyári akciók java része a polgári lakosság – főleg jegyzők, papok, tanítók – ellen irányult, a világosi fegyverletétel után azonban megkezdődhettek a tárgyalások I. Miklóssal (ur. 1825-1855) az orosz fogságba esett tisztek átadásáról. Bár a cár újfent könyörületességre intette a fiatal Ferenc Józsefet, a császár mindenképpen példát akart statuálni a szabadságharc kézre kerített vezetőivel, igaz, még ő is elutasította Haynau kérését, aki a foglyokat statáriális eljárás keretében akarta kivégeztetni. Emlékezés a hősökre: 1849. október 6. – Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése Tovább olvasása

71 éve fosztották meg állampolgárságuktól a felvidéki magyarokat

1945. augusztus 2-án jelent meg Csehszlovákiában az Edvard Benes államfő által kibocsátott 33. számú alkotmányrendelet “a német és magyar nemzetiségű személyek állampolgárságának rendezéséről”. Ez a dekrétum tetőzte be e két, kollektíven háborús bűnösnek nyilvánított nemzetiség jogfosztását, mert vagyonuk után állampolgárságuktól is megfosztotta őket.

Az Osztrák-Magyar Monarchia romjain 1918-ban létrejött Csehszlovákia cseh felében hatmillió cseh és morva mellett hárommillió szudétanémet, szlovák felében kétmillió szlovák mellett több mint egymillió magyar és több százezer ruszin és német élt. Az 1938. szeptemberi müncheni egyezmény után a csehszlovák államnak a többségében németek lakta Szudéta-vidéket át kellett engednie a hitleri Németországnak, majd az év novemberében, az első bécsi döntés nyomán a Felvidék déli, magyarlakta sávja került Magyarországhoz. Amikor 1939 márciusában Jozef Tiso szlovák vezető Berlinben megegyezett Hitlerrel az önálló szlovák állam létrehozásáról, Kárpátalját Magyarországhoz csatolták, Cseh- és Morvaországot pedig közvetlen német fennhatóság, protektorátus alá vonták. 71 éve fosztották meg állampolgárságuktól a felvidéki magyarokat Tovább olvasása

NsK résztvevőinek eskütételével kapcsolatban: Vérszerződés

A vérszerződés a magyar hagyomány szerint a magyarság első alapszerződése. A szerződést a hét vezér – Anonymus Gesta Hungaroruma szerint Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm, a hét törzs – Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer és Kürtgyarmat vezére kötötte Etelközben egymással oly módon, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeik megerősítése képpen vérüket egy edénybe csorgatták és ott összekeverték. A korabeli magyar szokásjog szerint különlegesen erős fogadalomtételek egyik formai kelléke volt a vérszerződés.

NsK résztvevőinek eskütételével kapcsolatban: Vérszerződés Tovább olvasása

ÚT az ősnyelv feltárásához

Vigyázat! Az anyag mondatról-mondatra építkezik és figyelmes olvasást igényel, különben a vége nem lesz érthető!   

                                    

ÚT az ősnyelv feltárásához

(Tanúságok,következtetések,kérdőjelek a magyarországi személy-és helynévanyag feltárása során) 

Van egy nép Európában, amely nem ismeri  saját települései nevének jelentését Nem ismeri saját személyneveinek, keresztneveinek jelentését, ellentétben a göröggel, kínaival, vagy a némettel. Tanulmányom célja, hogy gondolatokat ébresszen és további kutatásokra ösztönözzön.  Az egyes szavak eredetével és jelentésével nem kívánok foglalkozni, bár számos esetben ez elkerülhetetlen. Ennek indokaként a dogmává merevedett finnugor nyelvrokonságot kell felhozni. A dogmából ugyanis egyenesen következett, hogy a finnugor alapszókincscsel nem rokonítható szavainkat más népektől vettük át. Ezt az álláspontot igazolni lehetett, azzal a tétellel, hogy finnugor őseink primitív halász-vadász népként jelenítődtek meg, ezért szókészletünk jelentős részét nálunk “fejlettebb” szomszédainktól kellett átvennünk.

ÚT az ősnyelv feltárásához Tovább olvasása

Miénk lehet az egész Felvidék, de csak akkor, ha akarjuk

fuleki-var-500.jpgA minap az N1 vendége volt Popély Gyula történész, a Felvidék „mindenese”, aki kendőzetlenül beszélt arról az öngyilkos folyamatról, ami az elrabolt országrészeink közül különösen is a történelmi Felvidéken megy végbe. Ennek ellenére a felvidéki magyarság valahogy jó ideje „mostohagyermek”-e közgondolkodásunknak. Pedig ottani véreink életének megértése, megtartása semmivel sem kisebb jelentőségű, mint a többi elrabolt országrészeink hathatós védelme. Mintha azonban nemzetstratégiai kiútkereséseinkbe nem férne bele a Felvidék. (A képen a füleki vár 1938-ban, „Mindent vissza” transzparenssel)

Miénk lehet az egész Felvidék, de csak akkor, ha akarjuk Tovább olvasása

A szlovák EU-elnökség kapcsán a kulisszák mögötti fondorlatokról

Frans Timmermans úrnak, az Európai Unió Bizottsága alelnökének, az EU bel-és igazságügyi együttműködésért felelős biztosának

Mátyás Sándortól, a Gloria Victis Közhasznú Alapítvány elnökétől.

http://gloriavictis.hu/

Tárgy: szlovák EU-elnökség /a magyar kisebbség helyzete Szlovákiában/

Igen tisztelt Timmermans Úr!

A szlovák EU-elnökség kapcsán a kulisszák mögötti fondorlatokról Tovább olvasása

Gyula országa (kettős kereszt)

NIF: A románok hazudják a történelmüket, akárcsak a zsidók a tórájukat, ők is össze-vissza másolnak legendákat a szomszédos népektől, különösen a magyaroktól. A magyarok a magyartalanító akadémia koordinálása mellett megtagadják a saját történelmüket, vállvonogatva nézik, hogy a tótok bitorolják a kettőskeresztünket, a románok Gyulát átkeresztelik Dzselu (Gelu) névre és hazudnak maguknak hős és ősrégi történelmet. Meddig tűrjük ezt???


Divatossá vált Magyarországon a kettős keresztállítás.

Igazában senki nem tudja, bár sok elmélet van erre, hogy az Árpád-kori kettős keresztnek mi az eredete. Számomra mindez akkor vált világossá, amikor erdélyi utam célja a világörökség részét képező „román” fatemplomok megtekintése volt. Már az első templom freskóit nézve feltűnt a Nap és a Hold ábrázolása. Utána már ezt keresve, minden további templomban felfedeztem ezeket az ősi jelképeket. Az égbetörő barokk fatemplomok nyilvánvalóan nem román templomoknak épültek.

Biserica_de_lemn_din_Mociu

Gyula országa (kettős kereszt) Tovább olvasása

Gulag és poszt-Gulag

BEVEZETŐ I.

Ez az eseménysorozat 1945-ben kezdődött Tiszavasváriban, ahol a hazánkat “felszabadító” Vörös Hadsereg  harcosai, valamint NKVD (1943-után NKGB,  1946- után MGB, 1954-után MVD, végül KGB) “LOGÓT” viselő  brigantik) egy kisebb kocsmai torzsalkodást követően,  öt magyar fiatalembert   Debrecenbe hurcoltak. A szovjet  ad hoc  Katonai Bíróság egy személyt agyonlövetett, négyet pedig a GULAG szigetvilágra irányítottak  ingyenes munkavégzésre. Köztük volt Nagy Károly, aki nyolc év elteltével szabadult  a GULAG-ról, de mivel nemzetiségét nem tudta igazolni, hontalannak minősítették, és Fasztyiv (Fastiv, Fostiv)  városkát jelölték ki új tartózkodási helyéül, ahol további három évig – a GULAG-hoz hasonlóan -, “szabadon” építgethette egy szovhozban a szocializmust. Ez kapta a poszt-GULAG nevet.

Itt már némi (szerény)  munkabér is “ütötte a  markát”, amely szűkösen   “futotta” élelemre és egyéb szükséges  apróságokra, szálláshoz pedig úgy jutott, hogy egy  ukrán nő befogadta a lakásába. Nagy Károly egy olyan  sajátos sárga-színű igazolványt kapott, amellyel az  „ismeretlen” állampolgárságú személyeket látták el.  A várost nem hagyhatta el, és közismert, hogy még az ottani szovjet állampolgárok is csak egy tanácsi, rendőrségi és munkahelyi igazolvány birtokában válthattak jegyet vonatra vagy repülőgépre. Gulag és poszt-Gulag Tovább olvasása

„ÉS harmadik Béla ott pihen a negyedik emeleten”

1848-ban, Székesfehérváron a város kutat fúratott a püspökség épülete mellett és két sírt tártak fel.[1]

A feltáráshoz kirendelt orvosok és helyi szakértők 600 év előtti, árpádházi királyi leleteket véltek azonosítani. Ezután a Nemzeti Múzeum szakembere, Érdy János (eredeti neve Luczenbacher) folytatta a feltárást. Megállapítást nyert, hogy a feltárt sírokban III. Béla, magyar király és első felesége, Antiochiaí Anna földi maradványai nyugszanak. A sírokban királyi ékszereket találtak. A feleség sírjában ezüst koronát és aranyszövésű selyem maradványokat. A férfi szarkofágjában koronát, almát kereszttel, jogart, kardot és sarkantyút találtak.[2]

„ÉS harmadik Béla ott pihen a negyedik emeleten” Tovább olvasása

Csíki székely krónika

A Csíki székely krónika egy  történeti írás, amely állítólag 1533-ban keletkezett latin nyelven, és egyik másolata maradt fent az utókorra. A krónika a Sándor család genealógiája mellett foglalkozik a székelyek eredetével és történetével is, és utóbbiaknál a hun eredetet hangsúlyozza.

A krónika 1533-ban keletkezett, három példányban, 153 levél összefoglalásaként, Sándor Menyhért várában, Vacsárcsi és Csíkfalva (ma Csíkszentmihály része, Csigafalva) között.

Csíki székely krónika Tovább olvasása

Tácsi István: AZ ŐSKERESZTÉNYSÉG VALLÁSELMÉLETE

Felvetődött a világ magyarsága együtt gondolkodás érdekében, hogy szükséges lenne a nemzeti elkötelezett személyek, társadalmi szervezetek és a megújulásban érdekelt keresztény vallások részére az őskereszténység fogalmának egy szakszerű összefoglalójának elkészítése. Valóban nagyon fontos kérdés – a nemzet és a világ jövőjének a megmenthetősége érdekében – az őskereszténység törzsfejlődésének pontos ismerete. Tácsi István: AZ ŐSKERESZTÉNYSÉG VALLÁSELMÉLETE Tovább olvasása