Történelmi visszatekintés kategória bejegyzései

Trianon = A sátáni kötés: tépjük szét! (The Satanic Contract: Let’s Shred it to Pieces!)

1921-ben, amikor a magyar Országgyűlés elfogadta, ratifikálta e hazug békediktátumot, a Széchényi könyvtárban kell lennie egy kitételnek, hogy miként lehet idővel hatálytalanítani e döntést, minek következtében, milyen hatással, és milyen lehetőség felidézésével. Ez lenne a legnagyobb bizonyítékunk.

Alapvető jogi elv, hogy ha a vád nincs bizonyítva, a vádlott ártatlan! 96 év telt el, amióta népünk ezt az igazságtalan vádat lelkén viseli. Azóta számos kiváló magyar és külföldi könyv és tanulmány jelent meg, amelyek mind ártatlanságunk és a hamis rágalmak ellen szólnak, de a magyar nemzet és annak népe, a magyar nép, még ennyi idő után sem adott be egy jól megalapozott és jól kidolgozott ellenvádat, illetve védekezést. Trianon = A sátáni kötés: tépjük szét! (The Satanic Contract: Let’s Shred it to Pieces!) Tovább olvasása

Szolyva 1944-45: a haláltábor

Reiner Péter gondolatai

Tisztelt Honfitársaim,kedves Barátaim!

Kárpátaljai barátaim alkotó segítségével közzé teszek egy újabb nagy jelentőségű dokumentumfilmet a Szolyván 1944-45-ben létesített bolsevik megsemmisítő haláltáborról.

Ez a végtelen szomorú történet szerves része a 45 évig  tudatosan elhallgatott magyar történelmünknek pont úgy, mint lengyel testvéreinknek volt Katyn.

A drámai történelmünket alapos kutatások alapján feltárók hiteles munkája alapján bemutató emlékhelyet, közel negyedszázada mi is rendszeresen látogatjuk a szervezésemben  évente honismereti kirándulásra járókkal együtt. Szolyva 1944-45: a haláltábor Tovább olvasása

Hallhatatlanok – A limanovai győzelem, 1914. – VIDEÓVAL

Az első világháború galíciai frontján vagyunk, az időpont 1914 decembere. Németország és a Monarchia csapatai elkeseredett küzdelmet vívnak az orosz gőzhengerrel, amely már Krakkót fenyegeti.

A stratégai fontosságú Jabloniec hágót már elözönlötték az oroszok, amikor a soproni 9-es Nádasdy huszárok Muhr Ottmár ezredes, ezredparancsnok vezetésével pusztító erejű ellentámadást hajtanak végre. Gyalogosan, hegynek felfelé, karddal, puskatussal, puszta kézzel. De velük küzdenek a 10-es, a jász-kun és a 3-as szegedi huszárok, valamint más, gyalogos kiegészítő egységek is. Hullik az orosz, de fogy a magyar is. 1914. december 11-én a kelő nap sok száz holttestre tekint le. Hősi halált halt a kegyetlen harc során Muhr Ottmár ezredes is. A jabloneci temetőben, Muhr Ottmár kápolnája és hősi emlékműve körül több száz magyar katona nevét olvashatjuk a fejfákon.

A dokumentumfilm eredeti helyszíneken forgatott felvételek mellett színészek és hagyományőrzők közreműködésével idézi fel a galíciai hadszíntér harcait, a magyar huszárok megdöbbentő önfeláldozását, hősiességét. Hallhatatlanok – A limanovai győzelem, 1914. – VIDEÓVAL Tovább olvasása

Az antikommunista hős vagy áruló? – egy kissé megkésett megemlékezés

A.A. Vlaszov: A kommunizmus még az ellenségnél is rosszabb, így ellene harcolni nem hazaárulás


Dicsőség azoknak az orosz… katonáknak, akik életüket áldozták a vörös, bolsevik kommunista diktatúra elleni küzdelemben!

Május 5-e (van . – NIF szerk. által törölve). Évfordulója annak, hogy 1945. május 5-én, amikor a Berlinért folyó csata utolsó napjaihoz közeledett, a prágai nép látva a náci Németország közeli összeomlását, úgy érezte, önkezével szabadítja fel szeretett fővárosát a német megszállás alól. Kitört a prágai felkelés.

Az antikommunista hős vagy áruló? – egy kissé megkésett megemlékezés Tovább olvasása

Az Isten árvaságra téve bennünket: 282 éve, hunyt el II. Rákóczi Ferenc

II. Rákóczi Ferenc  (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) a Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem.

Mikes Kelemen: Törökországi levelek

Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket, és kivévé ma közüllünk a mi édes urunkot és atyánkot, három óra után reggel.

Ma nagypéntek lévén, mind a mennyei, mind a földi atyáinknak halálokot kell siratni. Az Isten mára halasztotta halálát urunknak azért, hogy megszentelje halálának áldozatját annak érdemével, aki ma megholt érettünk.

Amicsoda életet élt, és amicsoda halála volt, hiszem, hogy megmondották nékie: ma velem lész a paradicsomban.

Hullassuk bővséggel könyveinket, mert a keserűségnek ködje valóságoson reánk szállott. De ne azt a jó atyánkot sirassuk, mert őtet az Isten annyi szenvedési után a mennyei lakadalomban vitte, ahol a gyönyörűségnek és az örömnek pohárából itatja, hanem mi magunkot sirassuk, kik nagy árvaságra jutottunk.

Ki sem lehet mondani, micsoda nagy sírás és keserűség vagyon itt miközöttünk még csak a legalábbvalón is. Az Isten árvaságra téve bennünket: 282 éve, hunyt el II. Rákóczi Ferenc Tovább olvasása

Sztálin, Lenin “méltó” útodja volt

Ez a kis részlet méltán szemlélteti, azt hogy valóban kik álltak a bolsevikok mögött. A videóban is megemlített német titkoszolgálat finanszírozta és szállította Oroszországba Leninéket. Azonban kevesen tudják, hogy Max Warburg volt a német titkosszolgálat feje, a nagyhatalmú Warburg bankár klán egyik prominens tagja. 

(…) Azért mutattuk be röviden Trockij személyét és életútját, hogy jobban érthető legyen az az idézet, amelyet Vladimir Stepin publikált 1993-ban Moszkvában a ‘Cionizmus természete’ című munkájában. Stepin az idézett szöveget Aron Simanovich – történészek által hitelesnek minősített – emlékiratából vette át. Eszerint Leiba Davidovics Bronstein, azaz Trockij, ezeket mondotta Oroszországról: „Olyan sivataggá kell átalakítanunk Oroszországot, amelyben fehér négerek élnek, akikre olyan zsarnoki rendszert kényszerítünk, amelyről a legszörnyűségesebb keleti despoták sem álmodtak. Csak annyi lesz a különbség, hogy ez egy baloldali zsarnokság lesz, nem jobboldali. Vörös rémuralom lesz, nem fehér. A vöröset szó szerint kell érteni, mert annyi vért fogunk ontani, amelyhez képest a kapitalista háborúk emberi veszteségei elenyészőek. A legnagyobb bankárok az óceánon túl a lehető legszorosabban együttműködnek velünk. Ha győzelemre visszük a forradalmat, létre kell hoznunk a cionizmus uralmát a forradalom romjain és olyan hatalommá kell válnunk, amely előtt az egész világ térdre borul. Meg kell mutatnunk, milyen a valódi hatalom. Az orosz értelmiséget terrorizálással és vérfürdőkkel kell lebénítanunk és gondolkodás-képtelenné tennünk. Az állati létezés szintjére kell szorítani őket. Ekkor, a mi bőrkabátos fiataljaink, akik Ogyessza, Orsa, Gomel, Vinica órásmestereinek a fiai, fogják tudni, hogyan gyűlöljenek mindent ami orosz. Milyen örömet fog nekik okozni az orosz intelligenciának — katonatiszteknek, tudósoknak és íróknak — a megsemmisítése…” Sztálin, Lenin “méltó” útodja volt Tovább olvasása

Főhajtás Budapest bátor, hős védői előtt – Ami a tankönyvekből kimaradt, és amit ma is elhallgatnak

1945. február 11-én, este 8 óra tájt 72 évvel ezelőtt az 1944. Karácsonya óta a Budai-várban rekedt magyar és német alakulatok katonái, hátrahagyva a Várhegy pincéiben sebesült és beteg bajtársaikat, hogy ne kerüljenek szovjet fogságba, megkísérelték a lehetetlent, megpróbáltak rohammal kitörni a Vár és Budapest körül kiépített többszörös szovjet gyűrűből. Megpróbáltak eljutni a 30-35 kilométerre lévő a német vonalakig, a szovjet ellenőrzés alatt lévő területen. A Kitörésben a két Egyetemi zászlóalj kb.600 fővel és a Vannay-riadózászlóalj úgy 120 fővel vett részt.

A Budapest körüli szovjet gyűrű 1944. Karácsonyán bezárult. 1945. január közepén a magyar és német alakulatok, feladták Pestet, majd fokozatosan a Budai várba szorultak vissza. A Hitler által ígért légi utánpótlás akadozott, majd a szükség repülőtérként használt Vérmező eleste után leállt. Hindy Iván vezérezredes és Karl Pfeffer-Wildenbruch tábornok összességében közel 44 ezer katona – nagyjából fele-fele arányban magyar és német katonák – felett rendelkeztek. Minden korábbi kitörési engedély-kérelemre elutasító választ kaptak. Budapest 103 napig tartó védelme után lőszer és élelem fogytával elhatározták a kitörést. Berlint 17.50-kor rádióüzenetben értesítették a kitörésről, majd összetörték a rádiót, hogy ne juthasson el hozzájuk a tiltó parancs. Főhajtás Budapest bátor, hős védői előtt – Ami a tankönyvekből kimaradt, és amit ma is elhallgatnak Tovább olvasása

Kitörés

A Várban nagyjából 5000 járóképes civil maradt. A sziklakórházban, ami akkor Európa egyik legmodernebb hadikórháza volt, több száz sebesült és haldokló katona az egészségügyi személyzettel.

Amikor a katonák elhagyták a Várat, a civilek úgy döntöttek, hogy ők is megindulnak – a Széna tér felé. Az Ostrom utcán jöttek lefelé. A szovjet katonaság Pestről aknazáport zúdított rájuk. Egyet eléjük, egyet mögéjük, azután ami a csővégen kifért.

Honnan volt pontos értesülése a szovjet tűzvezetésnek arról, hogy hol és merre tart a civilek menetoszlopa?

Az aknazápor után mind az ötezer civil meghalt. Az Ostrom utcában térdig ért az emberi hús, bokáig patakzott a vér. Emberi test ott nem maradt egyben, a felismerhetetlenségig széttépték őket a robbanó lövedékek. Kitörés Tovább olvasása

Hetven éves a második Trianon

Éppen hetven esztendeje, 1947. február 10-én Gyöngyösi János külügyminiszter aláírta a párizsi Luxembourg palotában a második világháborút lezáró békeszerződést, amely a „bűnös nemzettel” szemben a Szovjetunió politikai, gazdasági és anyagi törekvéseit érvényesítette, és a szovjet érdekszférába került Magyarországnak még a trianoni békediktátumnál is súlyosabb feltételeket szabott. Ezen békeszerződés a mai napig meghatározza mozgásterünket a Kárpát-medencében – írja a Magyar Hírlap.

A párizsi békeszerződés kihirdetése (fotó: mno.hu) A general view taken 10 February 1947 in Paris shows French Foreign Ministre Georges Bidault (R, standing) giving a speach during the signature ceremony of the Peace Treaties concluded between the Allied Countries and the Axis satellites (Italy, Roumania, Bulgaria, Hungary, Finland).
A párizsi békeszerződés kihirdetése (fotó: mno.hu)
A general view taken 10 February 1947 in Paris shows French Foreign Ministre Georges Bidault (R, standing) giving a speach during the signature ceremony of the Peace Treaties concluded between the Allied Countries and the Axis satellites (Italy, Roumania, Bulgaria, Hungary, Finland).

Az Egyesült Nemzetek és az egykori német szövetségesek – Magyarország, Románia, Bulgária és Finnország – 1947. február 10-én írták alá a párizsi békét. A békeszerződést a magyar országgyűlés az 1947. évi XVIII. törvénycikk elfogadásával iktatta be, amely 1947. szeptember 17-én lépett életbe, és függelékében helyet kapott az Atlanti Charta, valamint az 1945. január 20-i szovjet–magyar fegyverszünet szövege. Magyarországnak kötelezettséget kellett vállalnia, hogy az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat minden, magyarországi állampolgár számára biztosítja, a faji alapon és az antifasiszta tevékenységek ellen hozott rendelkezéseit negligálja, s ilyeneket a jövőben sem fog hozni. Habár a békeszerződésben szerepelt a háborús bűnösök felelősségre vonása és a fasiszta, nacionalista szervezetek betiltása, a háborús jóvátétel megfizetése, Magyarország – a szovjet szuronyok árnyékában – már 1945-ben megkezdte a jóvátétel fizetését, a bűnösök felelősségre vonását, s betiltotta a szélsőjobboldali és revizionista szervezeteket. Hetven éves a második Trianon Tovább olvasása

1980. december 8-án a legenda elbúcsúzott – Autogramot kért, majd néhány órával később lelőtte John Lennont

Miközben Lennon elsétált mellette, Chapman azt kérdezte: „Mr. Lennon?”. Ahogy Lennon megfordult, Chapman előhúzta fegyverét, majd ötször lőtt. Az egyik golyó mellé ment, a többi az énekes hátát és vállát találta el. Lennon a kórházban belehalt sérüléseibe – 1980. december 8-án a legenda elbúcsúzott.

lennon_chapman
John Lennon és néhány órával későbbi gyilkosa

Miután Lennon összeesett, a merénylő, Mark David Chapman a helyszínen maradt. Elővette kedvenc regényét, a Zabhegyezőt és olvasni kezdett. Letartóztatásakor nem tanúsított ellenállást. 1980. december 8-án a legenda elbúcsúzott – Autogramot kért, majd néhány órával később lelőtte John Lennont Tovább olvasása

A francia forradalom igazi arca

vendee

Kevesen tudják az igazságot a francia forradalomról. Hova tűnt A nyugati Vendée tartomány lakossága? Milyen brutális halált kellett halnia azoknak akik nem akartak “fölszabadulni”? A “dicsőséges”, “nagy” francia forradalom, ami a liberalizmust és az egész modern gondolkodásmódot megalapozta, vérben és gyalázatban fogant…

A szabadság nevében való szisztematikus népirtás atyjai a nem csak ellenségeseket, hanem a semlegeseket is kiirtani szándékozó Antoine Saint-Just,az orgiákat rendező Danton, súlyosan beteg fanatikus gyilkos Paul Marat, és a bálványimádó tömeggyilkos Maximilien de Robespierre. A forradalom szellemi atyjai nem elégedtek meg az ártatlan uralkodópár XVI. Lajos és Marie Antoinette megalázásával és kivégzésével, az egész arisztokráciát, a teljes klérust és a velük szemben álló parasztságot is ki akarták irtani a föld színéről. A francia forradalom igazi arca Tovább olvasása

Gulyás János: Civil jelentés – dokumentumfilm

A 2006 szeptemberi és az 1956-os Forradalom 50. évfordulóján, Október 23-án elkövetett
emberi jogi jogsértésekről

A Civil Jogász Bizottság tagjai 2007 februári sajtótájékoztatójukon a 2006 szeptemberi és az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, október 23-án történt emberi jogi jogsértéseket tárták a nyilvánosság elé. Szóltak többek között az őszödi beszédről, a gyülekezési jog betiltásáról, az MTV ostromáról és a rendőri túlkapásokról, a törvénytelenségekről, a gumilövedékek használata miatt okozott súlyos testi sérülésekről. Megszólalnak az események áldozatai is, akik közül soknak még mindig bírósági szakaszban van az ügye. Gulyás János: Civil jelentés – dokumentumfilm Tovább olvasása

Magyarország tragédiája 1918. december 1.

Bevezető:

Mint már azt annyiszor hangsúlyoztuk, honlapunk szerkesztői mély megvetéssel tekintenek a történelemhamisítási kísérletekre. Igaz ez akkor is, ha azt nem kifejezett ellenségeink, hanem nemzettársaink kezdeményezik. Ezért visszautasítjuk azt a „városi legendát”, ami az 1930 –as években indult útjára, és így szól: „Az a magyar, akinek fáj Trianon!” Akinek „csak” a gyalázatos békeszerződés fáj, az nincs tisztában történelmünkkel! A Magyar Királyság feldarabolása nem 1920. június 4. –én Trianonban kezdődött meg – akkor csak pontot tettek arra -, hanem 1918. december 1.-én! Ennek a gyásznapnak az eseményei voltak a következményei, egyfelől: a Károlyi kormány hazaáruló politikájának, másfelől annak, hogy nem akadt egyetlenegy olyan magyar hazafi, aki az I. világháborúban vereséget nem szenvedett és rendezetten, fegyverrel a kézben hazavonuló hadseregünket egyben tartotta volna, és szembeszáll az ország feldarabolásának kísérletével. Vagyis nekünk nem volt egy török Musztafa Kemal Atatürkünk! Nekünk inkább ez fáj! A trianoni diktátumból – mely végeredményben már egy akkori status quo-ra alapult, leginkább azt sérelmezzük – de azt aztán nagyon -, hogy az teljesen elzárkózott (nem véletlenül!) a népszavazás kiírásától! Gróf Apponyi Albert Trianonban elmondott védőbeszédéből (1920. január 16.) idézet:

De miért induljunk ki sejtésekből és miért helyezkedjünk feltevésekre, amikor a valóság megállapítására rendelkezésünkre áll az eszköz, egyszerű, de egyetlen eszköz, amelynek alkalmazását hangosan követeljük, hogy e kérdésben tisztán lássunk. És ez az eszköz a népszavazás.

Amidőn ezt követeljük, hivatkozunk Wilson elnök úr által oly kiválóan szavakba öntött nagy eszmére, amely szerint az embereknek egyetlen kapcsolata, az államok lakosságának egyetlen része sem helyezhető akarata, megkérdezése nélkül, mint valami marhanyáj, egy idegen állam fennhatósága alá. Ennek a nagy eszmének a nevében, amely különben az erkölcsi alapon nyugvó egészséges emberi felfogásnak egy axiómája, követeljük a népszavazást hazánk azon részeire vonatkozólag, amelyeket tőlünk most elszakítani akarnak. Kijelentem, hogy előre is alávetjük magunkat e népszavazás eredményének, bármi legyen is az. Természetesen követeljük, hogy a népszavazás olyan körülmények között tartassék meg, hogy annak szabadsága biztosítva legyen.Magyarország tragédiája 1918. december 1. Tovább olvasása

1919 november 16-án Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonult Budapestre

November 16-án a Gellért szálló előtt beszélt a fővezér

Horthy Miklós fővezér már Szegeden a Nemzeti Hadsereg alapításakor, de a fővezérség siófoki szállásán is tudta, hogy csak akkor maradhat meg Magyarország az ANTANT és a szomszédok szorításában, csak akkor nem osztják fel egymást közt a rablók, ha ütőképes hadseregével mielőbb bevonul Budapestre, Magyarország ősi fővárosába.

4.0.1
4.0.1

A románok e közben vidáman kirabolták a fél országot, de nagyon tartottak a Székely hadosztály maradványával kiegészült és Siófokról a főváros felé elindult darutollas hadseregtől. Az ANTANT többször felszólította őket, hogy vonuljanak ki, de ez csak akkor kezdődött meg, amikor Budaörsre érkezett a hadsereg zöme. A hazamentők seregével már nem akartak a “rablók” megütközni, így sebtében el is hagyták a fővárost. November 16-án pedig egy szép erődemonstráció keretében bevonult a sokáig “vörös rongyokba öltözött” fővárosba Nemzeti Hadseregünk. Az Isten áldja és nyugosztalja őket – a hazamentőket – halott poraikban is! Minden évben megemlékezünk róluk Szegeden, július utolsó vasárnapján.

Olvassák el Horthy Miklós november 16-i beszédét, amit a főváros polgármesterének köszöntője után, lóhátról mondott el!

Dr. Bene Gábor 1919 november 16-án Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonult Budapestre Tovább olvasása

Több mint 50 évvel ezelőtt mondta De Gaulle a muzulmánokról…

Több mint 50 év eltelt és De Gaulle-t a tények még mindig igazolják! (Még mindig? Csak most igazán!)

1962–ben adta meg De Gaulle Algériának a függetlenséget. Beszédében kifejtette, hogy Franciaország miért nem tudja és nem is fogja tudni integrálni a muzulmánokat. Ha azt az ominózus beszédét napjainkban tartaná meg, minden bizonnyal Európa szerte lelkes támogatást élvezne.

Alábbiakban a beszéd szabad fordítása: Több mint 50 évvel ezelőtt mondta De Gaulle a muzulmánokról… Tovább olvasása

1956. november 4. “… a szabad világ igenis beavatkozhatott volna…”

magyar-radio1956

A szabad magyar rádiók utolsó 24 órájának  hiteles  szövegei 

Az 1956-os magyar forradalom sorsa lényegében akkor dőlt el, amikor az Egyesült Államok előbb október 28-án, majd rövid időn belül még kétszer biztosította Moszkvát: nem kíván Magyarország segítségére sietni! Ettől a Szovjetúnió vérszemet kapott, Mao Ce Tung és Tito pedig visszarettent Nagy Imre kormányának támogatásától és fokozatosan ellene fordult.

Sorrendben: október 28-án  az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete: Henry Cabot Lodge felhívta a Biztonsági Tanács figyelmét John Foster Dulles külügyminiszter Texasban elhangzott kijelentésére, miszerint:

“Nem tekintjük ezeket a nemzeteket – Magyarországot és Lengyelországot -potenciális katonai szövetségeseknek.”

 Henry Cabot Lodge                         John Foster Dulles

1956. november 4. “… a szabad világ igenis beavatkozhatott volna…” Tovább olvasása

1956. október 25. a „Véres csütörtök”

Részlet: Orbán Éva: Amit ’56-ról mindenkinek tudnia kell.c. könyvéből

1656-okt-25

25-én komoly harcok voltak többek között az Illatos úton, ahol a szovjet rohamlövegekre tüzet nyitottak a felkelők. Harcok voltak a Jászai Mari téren, ahol szovjet és esztergomi erők többször csaptak össze a felkelőkkel, a Déli vasúti összekötő hídnál, a Corvin köznél, a Tompa utcában, az Üllői úton, a XVIII. kerületi pártbizottságnál, Soroksáron, Csepelen, Újpesten a rendőrség épületénél.

Többezres tüntetések voltak Budán a Zalka Máté laktanya előtt, a Deák téren a BM épülete előtt, ahol a politikai foglyok szabadon bocsájtását követelték, valamint a Jugoszláv Nagykövetség előtt.

Jelentős esemény ezen a napon, hogy Maléter Pál ezredes parancsot kapott, hogy 5 harckocsival és 100 tisztiiskolással foglalja el a Kilián laktanyát, és számolja fel a Corvin közi, Tompa, Tűzoltó és Práter utcai felkelők ellenállását. Maléter ezredest a növendékek cserben hagyják, és bár segítségükre siettek a szovjetek, a Tűzoltó utcai csoport visszaverte őket. Maléter ezredes mindössze két tankkal ért a Kilián laktanyához, egyik a kapuba szorult, majd ezt rövid tűzharc követte. Az ezredes még a tankban értesült arról, hogy tűzszünetet hirdettek, és elrendelték, a címer nélküli nemzeti zászló kitűzését, aminek azonnal eleget tett. Ez félreértést okozott, mert a felkelők és az utca népe is úgy értelmezte, hogy Maléter ezredes átállt a felkelőkhöz, ami nem felel meg az igazságnak. Délután az ezredes a Corvin közi felkelőkkel tűzszünetet kötött, ami 28-áig nem bizonyult tartósnak.

1956. október 25-e “Véres csütörtök” néven ismert ’56 történetében, és meghatározó volt a további történésekre. 1956. október 25. a „Véres csütörtök” Tovább olvasása

Kubínyi Tamás: Közügyeink I-II. (Betiltott műsor)

Kubínyi Tamás a DUNA Televízióban 2006 szeptemberében indította el a Közügyeink c. műsorát, amelyet két rész után levettek képernyőről a 12 évvel korábban keletkezett ávós filmhez hasonlóan. A műsor első része a hazugság ötven esztendejét dolgozta fel, rámutatva arra, hogy Gy. F. őszödi beszéde korántsem egyedülálló a magyar közelmúltban. Röviddel ezután az MSZP nyomására Kubínyi Tamás történelmi műsorát, az Agorát is betiltották.

A DUNA Televízió akkori felelős vezetői, Cselényi László elnök (2010-ben benyújtotta lemondását) és dr. Balogh Júlia igazgató is több milliós havi fizetést kaptak azért, hogy a DUNA Televízión ne készüljön valódi tényfeltáró műsor, az Autonómia csatornán pedig évek óta egyetlen új műsor se készülhessen. A műsorok betiltása köztörvényes bűncselekményekkel, az alkotó és családja életveszélyes fenyegetésével történt, nem kímélve a kiskorú gyermekeit sem. A DUNA Televízió vezetői az adófizetők pénzén óránként nettó 50 ezer forintos órabért fizettek annak az ügynöknek, aki az AGORA felszámolásában közreműködött. Kubínyi Tamás: Közügyeink I-II. (Betiltott műsor) Tovább olvasása

Emlékezés a hősökre: 1849. október 6. – Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése

„…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol.”

(Ferenc József utasítása Haynau számára)

1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amiről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg.

batthyany-lajos

Bár a magyar honvédseregek csak augusztus 13-án, Világosnál – szimbolikus módon az oroszok előtt – tették le a fegyvert, a Habsburg katonai közigazgatás megtorló akciói már július elején megkezdődtek. A május végén lemondott Welden után a „bresciai hiéna” néven emlegetett Haynau táborszernagy lett a császári hadsereg új főparancsnoka, aki Ferenc József (ur. 1867-1916) utasítása nyomán a már megszállt területeken ádáz hajtóvadászatba kezdett a „rebellió” támogatói ellen. Mivel a háború még folyt, a nyári akciók java része a polgári lakosság – főleg jegyzők, papok, tanítók – ellen irányult, a világosi fegyverletétel után azonban megkezdődhettek a tárgyalások I. Miklóssal (ur. 1825-1855) az orosz fogságba esett tisztek átadásáról. Bár a cár újfent könyörületességre intette a fiatal Ferenc Józsefet, a császár mindenképpen példát akart statuálni a szabadságharc kézre kerített vezetőivel, igaz, még ő is elutasította Haynau kérését, aki a foglyokat statáriális eljárás keretében akarta kivégeztetni. Emlékezés a hősökre: 1849. október 6. – Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése Tovább olvasása

71 éve fosztották meg állampolgárságuktól a felvidéki magyarokat

1945. augusztus 2-án jelent meg Csehszlovákiában az Edvard Benes államfő által kibocsátott 33. számú alkotmányrendelet “a német és magyar nemzetiségű személyek állampolgárságának rendezéséről”. Ez a dekrétum tetőzte be e két, kollektíven háborús bűnösnek nyilvánított nemzetiség jogfosztását, mert vagyonuk után állampolgárságuktól is megfosztotta őket.

Az Osztrák-Magyar Monarchia romjain 1918-ban létrejött Csehszlovákia cseh felében hatmillió cseh és morva mellett hárommillió szudétanémet, szlovák felében kétmillió szlovák mellett több mint egymillió magyar és több százezer ruszin és német élt. Az 1938. szeptemberi müncheni egyezmény után a csehszlovák államnak a többségében németek lakta Szudéta-vidéket át kellett engednie a hitleri Németországnak, majd az év novemberében, az első bécsi döntés nyomán a Felvidék déli, magyarlakta sávja került Magyarországhoz. Amikor 1939 márciusában Jozef Tiso szlovák vezető Berlinben megegyezett Hitlerrel az önálló szlovák állam létrehozásáról, Kárpátalját Magyarországhoz csatolták, Cseh- és Morvaországot pedig közvetlen német fennhatóság, protektorátus alá vonták. 71 éve fosztották meg állampolgárságuktól a felvidéki magyarokat Tovább olvasása