Megemlékezés kategória bejegyzései

A Magyar Szabadság Napja legyen: JÚLIUS 22, a nándorfehérvári diadal ünnepe! (VIDEÓ)

Kedves olvasóink figyelmébe ajánljuk az alábbi tájékoztató videót, a nándorfehérvári diadal évfordulójának emlékére:

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

KÖZELEDIK NEMZETÜNK GYÁSZNAPJA

KÖZELEDIK JÚNIUS NEGYEDIKE, TRIANON ÉVFORDULÓJA, NEMZETÜNK GYÁSZNAPJA

Ebből az alkalomból a következő időszakban több olyan üzenetet, videófelvételt (felszólalást illetve dokumentumfilmet) teszek közzé, amelyek a diktátum következményeit, az elszakított területeken élő magyar testvéreink sorsát, jogfosztottságukat és a nemzeti jogvédelem szükségességét mutatják be. Különös aktualitást ad ennek a témaválasztásnak az is, hogy az Európai Parlament 2017. június 13-án tárgyalja a szerb uniós csatlakozással összefüggő országjelentést. Meggyőződésem szerint nem követhetjük el ugyanazt a hibát, amit elkövettünk Románia esetében – ezúttal Magyarországnak meg kell követelnie az őshonos (délvidéki) magyar közösség jogainak teljes körű biztosítását, s mindaddig vétót kell emelnünk a szerb csatlakozás ellen, amíg ez utóbbi meg nem történik. KÖZELEDIK NEMZETÜNK GYÁSZNAPJA Tovább olvasása

Szolyva 1944-45: a haláltábor

Reiner Péter gondolatai

Tisztelt Honfitársaim,kedves Barátaim!

Kárpátaljai barátaim alkotó segítségével közzé teszek egy újabb nagy jelentőségű dokumentumfilmet a Szolyván 1944-45-ben létesített bolsevik megsemmisítő haláltáborról.

Ez a végtelen szomorú történet szerves része a 45 évig  tudatosan elhallgatott magyar történelmünknek pont úgy, mint lengyel testvéreinknek volt Katyn.

A drámai történelmünket alapos kutatások alapján feltárók hiteles munkája alapján bemutató emlékhelyet, közel negyedszázada mi is rendszeresen látogatjuk a szervezésemben  évente honismereti kirándulásra járókkal együtt. Szolyva 1944-45: a haláltábor Tovább olvasása

Hallhatatlanok – A limanovai győzelem, 1914. – VIDEÓVAL

Az első világháború galíciai frontján vagyunk, az időpont 1914 decembere. Németország és a Monarchia csapatai elkeseredett küzdelmet vívnak az orosz gőzhengerrel, amely már Krakkót fenyegeti.

A stratégai fontosságú Jabloniec hágót már elözönlötték az oroszok, amikor a soproni 9-es Nádasdy huszárok Muhr Ottmár ezredes, ezredparancsnok vezetésével pusztító erejű ellentámadást hajtanak végre. Gyalogosan, hegynek felfelé, karddal, puskatussal, puszta kézzel. De velük küzdenek a 10-es, a jász-kun és a 3-as szegedi huszárok, valamint más, gyalogos kiegészítő egységek is. Hullik az orosz, de fogy a magyar is. 1914. december 11-én a kelő nap sok száz holttestre tekint le. Hősi halált halt a kegyetlen harc során Muhr Ottmár ezredes is. A jabloneci temetőben, Muhr Ottmár kápolnája és hősi emlékműve körül több száz magyar katona nevét olvashatjuk a fejfákon.

A dokumentumfilm eredeti helyszíneken forgatott felvételek mellett színészek és hagyományőrzők közreműködésével idézi fel a galíciai hadszíntér harcait, a magyar huszárok megdöbbentő önfeláldozását, hősiességét. Hallhatatlanok – A limanovai győzelem, 1914. – VIDEÓVAL Tovább olvasása

A “Halhatatlan Ezred” – megemlékezés – VIDEÓval

Értelmetlenül és gonoszul elpusztított életek napja

News (PHOTOS, VIDEO)

Published: 7 May 2017 | 15:59 GMT

Sputnik

Emberek tömegei mutatják fel szerte a világon a Győzelem Napi ünnepségeken családjuk azon tagjainak fényképét, akikre lesújtott a második világháború.

A ‘Halhatalan Ezred’ menete segít, hogy az emberek méltóképpen emlékezhessenek meg azokról családtagjaikról, akik az évtizedekkel ezelőtt dúló véres konfliktus áldozataivá lettek.

Ez a világméretű hagyomány az orosz Tomsk városában kelt életre hat évvel ezelőtt, és innen terjedt szét, ahogy sorra átvette a II. Világháborúban érintett többi nemzet is. A “Halhatatlan Ezred” – megemlékezés – VIDEÓval Tovább olvasása

Az antikommunista hős vagy áruló? – egy kissé megkésett megemlékezés

A.A. Vlaszov: A kommunizmus még az ellenségnél is rosszabb, így ellene harcolni nem hazaárulás


Dicsőség azoknak az orosz… katonáknak, akik életüket áldozták a vörös, bolsevik kommunista diktatúra elleni küzdelemben!

Május 5-e (van . – NIF szerk. által törölve). Évfordulója annak, hogy 1945. május 5-én, amikor a Berlinért folyó csata utolsó napjaihoz közeledett, a prágai nép látva a náci Németország közeli összeomlását, úgy érezte, önkezével szabadítja fel szeretett fővárosát a német megszállás alól. Kitört a prágai felkelés.

Az antikommunista hős vagy áruló? – egy kissé megkésett megemlékezés Tovább olvasása

Világméretű tiltakozás az örmény népírtás 102. évfordulóján

Világszerte több ezren tartottak felvonulást, hogy megemlékezzenek az örmény népirtásról

Published: 25 Apr 2017 | 15:50 GMT

Reuters

Világszerte több ezren tartottak megemlékező felvonulást az örmény népirtás 102. évfordulója alkalmából. Számos nagyvárosban, New York-ban, Párizsban és Buenos Aires-ben is tömegek vonultak fel, hogy megemlékezzenek a 20. század egyik leggonoszabb rémtettéről.

Az 1,5 millió ember, férfiak, nők és gyermekek halálát követelő örményországi tömeggyilkosságok az Ottomán Birodalom alatt, 1915-ben vették kezdetüket. Több százezer azok száma is, akik kénytelenek voltak elmenekülni. A népirtás kezdetét április 24-re teszik, ezen a napon 250 örmény értelmiségit tartottak fogva, akiket később kivégeztek.

Minden évben összegyűlnek az örmény közösségek az egész világon, hogy megemlékezzenek a mészárlás áldozatairól. Világméretű tiltakozás az örmény népírtás 102. évfordulóján Tovább olvasása

A mártírhalált halt Hamusics Jánosra emlékezik A Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet

Politikai okokból ítélték halálra és végezték 1967. február 17-én Hamusics János bányász robbantómestert. Ő volt az utolsó olyan áldozat, akit az 1956-os eseményekkel kapcsolatban küldött bitóra a gulyáskommunista Kádár rezsim. 

a-martir-hamusics-janos-1936-1967
A mártír Hamusics János (1936-1967)

meghivo-hamusics-janos-megemlekezesre-ajka-padragkutra-2017-02-17-page-001

A Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet

tisztelettel meghívja Önt

az 50. esztendővel ezelőtt,

1967.február 17-én a veszprémi Várbörtönben

 mártírhalált halt

Hamusics János

bányász robbantómester,

az utolsó politikai okokból kivégzett 56-os

emléke előtti tiszteletadásra

és megemlékezésre

2017. február 17-én (pénteken) 16.30 órára

Ajka-Padragkútra,

a Cser telepi buszforduló melletti parkba

(Ajka-Padragkút, Sugár út 14.)

 

a Kommunista Diktatúra

Bányász Mártírjainak és Hőseinek

tiszteletére

állított emlékoszlophoz.

„Tetteik így az 1956-os forradalom szabadságeszméjéhez kapcsolódnak. Hamusics János nem volt terrorista, hazája függetlenségéért akart  harcot indítani egy alkalmatlan korban.

                                                                                                        Nyugodjon békében.”

(részlet Dr.Kahler Frigyes: „1956 szellemének megtorlása tíz év után  – Vaczkó László és Hamusics János ügye” című tanulmányából.)

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

In Memoriam Grespik László

“Az igazság nem attól függ, hogy hányan mondják,

hanem az Igazság mibenlététől függ.”

Nagy veszteség érte a nemzeti jogvédelmet. Olyan Ember távozott közülünk, aki a példamutató bátorságával, az igazságért folytatott munkásságával lett közismert a nemzeti érdekek jogvédelmében. Ötvenkét évesen tragikus váratlansággal hunyt el. Végtelenül szerette a Hazáját és a családját. Dr. Grespik László kiemelkedő munkássága mellett szerény, sokak által szeretett és tisztelt közéleti személyiség volt, aki a mindenkori hatalmon lévőktől nem kapta meg azt az elismerést, ami elkötelezett magyar nemzeti érdekvédőként megillette volna.

Sajószentpéteren született 1964. augusztus 14-én keresztény, magyar családból. Már diák korában kitűnt felkészültségével és olvasottságával. 1982-ben Miskolcon osztályelsőként kitűnően érettségizett, majd előfelvételivel vették fel 1983-ban a Miskolci Jogi Egyetem híres 1984-89-es évfolyamára. Előfelvételisként egy évig volt sorkatona Nagyatádon, a lövész ezredben.
A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1989 februárjában szerzett diplomát. Egyetemi tanulmányai alatt a kötelező tárgyak mellett fakultatív, az ügyvédi munkával kapcsolatos speciálkollégiumra, valamint más, választható tanulási lehetőségeket – filozófiai, politológiai és szociológiai – is választott, melyeket pályája során gyümölcsözően alkalmazni tudott. Ügyvédjelöltként kezdte pályafutását. Legfőbb szakmai mesterének dr. Zétényi Zsolt ügyvédet vallotta. Zétényit helyettesítve járt el az 1956-os mosonmagyaróvári sortűzperben, mely a legtöbb áldozatot követelő sortüzek közé tartozott. In Memoriam Grespik László Tovább olvasása

Dr. Morvai Krisztina és Dr. Gaudi-Nagy Tamás megemlékezése Dr. Grespik Lászlóról

Mélyen megrendített barátom, nemzeti jogvédő “harcostársam”, Dr. Grespik László ügyvéd váratlan halálának híre. Ötvenkét éves volt. Végtelenül szerette a Hazáját és a Családját. Nagyon büszke volt Rájuk.

Tengernyi emlék köt Hozzá. Az utolsó az az idei beszélgetésünk, amelynek témája a 2006 őszi jogtiprásokkal kapcsolatos igazságtétel volt. Az egyik olyan nemes és fontos cél, amiért haláláig rendületlenül küzdött. Emlékére ismét közreadom a felvételt, kérem tekintsék meg és gondoljanak Rá!

Utolsó nyilvános közszereplését – néhány héttel ezen interjút követően – olyan “prófétai” üzenettel zárta, amely összegzi életművét s amely útravalót ad az itt maradottaknak:

“Az igazság nem attól függ, hogy hányan mondják, hanem az igazság mibenlététől függ. És igazunk van. És köszönöm.”

Köszönjük, Laci! Nagyon szerettelek. A feltámadás és az örök élet hitével így fogalmazok: nagyon szeretlek!

Feleséged, Gyermekeid, Családtagjaid gyászában fájó szívvel osztozom. Isten nyugosztaljon!

Krisztina Dr. Morvai Krisztina és Dr. Gaudi-Nagy Tamás megemlékezése Dr. Grespik Lászlóról Tovább olvasása

A teljes igazság ’56-ról – népünk igenis a zsidó bolsevizmus ellen lázadt fel

Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel. David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SZKP XX. Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során.

1956.okt.23.

De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. A teljes igazság ’56-ról – népünk igenis a zsidó bolsevizmus ellen lázadt fel Tovább olvasása

Emlékezés a hősökre: 1849. október 6. – Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése

„…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol.”

(Ferenc József utasítása Haynau számára)

1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amiről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg.

batthyany-lajos

Bár a magyar honvédseregek csak augusztus 13-án, Világosnál – szimbolikus módon az oroszok előtt – tették le a fegyvert, a Habsburg katonai közigazgatás megtorló akciói már július elején megkezdődtek. A május végén lemondott Welden után a „bresciai hiéna” néven emlegetett Haynau táborszernagy lett a császári hadsereg új főparancsnoka, aki Ferenc József (ur. 1867-1916) utasítása nyomán a már megszállt területeken ádáz hajtóvadászatba kezdett a „rebellió” támogatói ellen. Mivel a háború még folyt, a nyári akciók java része a polgári lakosság – főleg jegyzők, papok, tanítók – ellen irányult, a világosi fegyverletétel után azonban megkezdődhettek a tárgyalások I. Miklóssal (ur. 1825-1855) az orosz fogságba esett tisztek átadásáról. Bár a cár újfent könyörületességre intette a fiatal Ferenc Józsefet, a császár mindenképpen példát akart statuálni a szabadságharc kézre kerített vezetőivel, igaz, még ő is elutasította Haynau kérését, aki a foglyokat statáriális eljárás keretében akarta kivégeztetni. Emlékezés a hősökre: 1849. október 6. – Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése Tovább olvasása

Az Isten árvaságra téve bennünket: 281 éve hunyt el II. Rákóczi Ferenc

II.RakocziFerencII. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) a Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem.

Mikes Kelemen: Törökországi levelek

Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket, és kivévé ma közüllünk a mi édes urunkot és atyánkot, három óra után reggel.

Ma nagypéntek lévén, mind a mennyei, mind a földi atyáinknak halálokot kell siratni. Az Isten mára halasztotta halálát urunknak azért, hogy megszentelje halálának áldozatját annak érdemével, aki ma megholt érettünk.

Amicsoda életet élt, és amicsoda halála volt, hiszem, hogy megmondották nékie: ma velem lész a paradicsomban.

Az Isten árvaságra téve bennünket: 281 éve hunyt el II. Rákóczi Ferenc Tovább olvasása

100 ÉVE KELTEK FEL AZ ÍREK A BRIT URALOM ELLEN, 2. rész

2. A Húsvéti Ír Felkelés, Dublin, 1916

Ír nyelven: Éirí Amach na Cásca

Részlet Dr. Ing. Sebestyén-Teleki István készülő könyvéből: Szabadságharc és Államcsapás tervezése meg kivitelezése

2. rész

A szakadás: Az ultramérsékelt Redmond cselekedete …

… 2 év múlva hozza meg „gyümölcseit”, katasztrófához vezet: ír hazafiak tömeges kivégzése és a húsvéti felkelés leverése egy mérsékelt politikus árulással egyenlő cselekedetének az eredménye.

Sackville út, Dublinban az 1916-os húsvéti felkelés leverése utan
Sackville út, Dublinban az 1916-os húsvéti felkelés leverése utan

100 ÉVE KELTEK FEL AZ ÍREK A BRIT URALOM ELLEN, 2. rész Tovább olvasása

100 éve keltek fel az írek a brit uralom ellen, I. rész

NIF: 100 éve, hogy az írek egy kis csoportja megszervezte az angol uralom elleni felkelést! A következő 5 részből álló sorozatban megtudhatjuk, hogy miként jutottak el az írek addig a forradalmi izgalmi szintig, ami minden felkelésre hajlamos nép fiaiban ugyanazt a reakciót váltja ki: fegyvert ragadunk és életünket sem kímélve, végső elszántsággal nekiesünk az ellenségnek. Részletekbe menően megtudjuk a felkelés tervezését, a véletlenszerű események befolyását a tervekre, a mérsékelt ír politikusok árulásának emberéleteket és szenvedéseket követelő következményeit, majd az utolsó fejezetben elemzésre kerülnek az elkövetett hibák és felállíttatnak, ezek elkerülésére, az örök-érvényű  ökölszabályok!

1     A Húsvéti Ír Felkelés, Dublin, 1916

Ír nyelven: Éirí Amach na Cásca

Részlet Dr. Ing. Sebestyén-Teleki István készülő könyvéből: Szabadságharc és Államcsapás tervezése meg kivitelezése

  1. rész

100 éve keltek fel az írek a brit uralom ellen, I. rész Tovább olvasása

Dicsőség és tisztelet a kitörés hőseinek!

 

1945. február 11-én este 8 körül 71 éve törtek ki a bolsevik támadók ellen védekező, Budai Várba szorult magyar és német csapatok. A közel 40 ezer harcosból kevesebb mint ezer jutott ki élve az ostromgyűrűből, a többiek hősi halált haltak vagy fogságba estek, ami a közeli halál esélyével volt egyenlő. Február 12-én reggelre nagyjából 16 ezer katona jutott ki a város környéki hegyekbe.A Vörös Hadsereg kegyetlen embervadászatot rendezett soraikban. De nem adták fel, ahogy mi sem fogjuk feladni a honvédő küzdelmet!

Most már megkerülhetetlen, hogy végre helyükre kerüljenek a magyar történelmi emlékezetben és méltóképpen emlékezzen rájuk az ország, amelyért életüket adták!

Két dallal tisztelgek előttük, örök dicsőség fényeskedjék nekik!

Cseh Tamás: Széna tér-Kitörés

ACAB: Kitörés

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

NIF

MÁRIA TERÉZIA DÍSZOKLEVELE

A Jászok Egyesülete a közelmúltban kiadta Mária Terézia 1745. május 6-án kelt, jászkun megváltást engedélyező oklevelét, magyar nyelven, színes tabló formájában.
Meghívó

MÁRIA TERÉZIA DÍSZOKLEVELE Tovább olvasása

2012 óta november 25-e a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja

,

1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt érkezhetett haza a Szovjetunióból. A parlament 2012-ben arra kérte fel az oktatási intézményeket, az egyházakat, a civil szervezeteket, a közszolgálati médiumokat és az önkormányzatokat, hogy méltóképpen emlékezzenek meg az elhurcoltakról.

Arról a mintegy 800 ezer magyarról van szó, akit 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak kényszermunkára, illetve akit a világháború után 5-25 évre száműztek a Gulág rabtelepeire a “magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján”.

A képviselők kimondták, hogy tisztelettel adóznak mindazok előtt, akik életüket adták a hazáért, magyarságukért, származásuk miatt, politikai, vallási meggyőződésükért, akik emberi és polgári jogaiktól megfosztva idegen földön, hazájuktól több ezer kilométerre, embertelen, megalázó körülmények között fogságot szenvedve végeztek kényszermunkát. A határozat szorgalmazta, hogy állítsák fel a Szovjetunióba hurcoltak emlékművét. A határozati javaslatot benyújtó képviselőnő édesapja, a 2011 októberében elhunyt Menczer Gusztáv egyike volt a Gulágot túlélőknek, aki társadalmi szervezetek, egyebek között a Szovjetunióban Volt Magyar Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnökeként, több szakkönyv szerzőjeként dolgozott a politikai üldözöttek helyzetének javításáért, a történelmi igazság feltárásáért.

A Gulág létrehozása, ártatlan emberek millióinak munkatáborokba kényszerítése a 20. század egyik legsúlyosabb tragédiája. Amikor 1917. november 7-én a bolsevikok hatalomra jutottak Oroszországban, igyekeztek ellenőrzés alatt tartani mindazokat, akiket származásuk, politikai meggyőződésük, vallásos hitük, az átlagosnál jobb anyagi helyzetük, képzettségük miatt vagy más oknál fogva “a nép ellenségének” minősítettek. Ennek legfontosabb elemei az “elszigetelés” és a kényszermunka voltak.

Az 1917. december 7-én létrehozott VCSK, közismert nevén a Cseka és utódszervezetei (OGPU, NKVD), valamint az Igazságügyi Népbiztosság feladata volt, hogy nagy tömegben olcsó “emberanyagot” biztosítsanak a nagyszabású építkezésekhez, a természeti kincsek kiaknázásához. 1930 és 1956 között ezeket a munkatáborokat a belügyi szerveknek alárendelt Lágerek Főparancsnoksága fogta össze, ennek orosz nevéből – Glavnoje Upravlenyije Lagerej – származik a Gulág kifejezés.

Már 1944 előtt is került néhány száz magyar ezekbe a táborokba, ők csaknem kivétel nélkül emigráns kommunisták voltak. A második világháború alatti és utáni Magyarország területéről egy 1949-es szovjet összefoglaló jelentés szerint mintegy 800 ezer embert hurcoltak a Szovjetunióba, ahonnan átlagosan 28 hónapos kényszermunka után térhettek csak haza, ha sikerült túlélniük a megpróbáltatásokat az embertelen körülmények között.

Egy 1949-es szovjet összesítés a magyar foglyok számát 534 539-ben adta meg. Harmaduk volt civil, de ebben nincsenek benne azok, akik még a gyűjtőtáborokban, valamint a kiszállítás közben meghaltak és a Don mentén 1943 januárjában fogságba esett és elpusztult több tízezer magyar katona sem, a foglyok száma így 600-700 ezer lehetett. Más becslések szerint számuk elérhette akár a 900 ezret is. A legtöbb túlélő 1949-re térhetett haza, több ezren már nem is Magyarország területére, mivel otthonuk a szomszédos országok valamelyikéhez került.

A kivégzettek, az éhezésben, betegségekben elpusztultak száma becslések szerint mintegy 200 ezerre tehető. A kényszermunkások között különösen tragikus sors jutott a politikai elítélteknek, az ő helyzetük 1949-től vált különösen súlyossá, ekkor hozták létre ugyanis a Gulágon belül a politikai elítéltek koncentrációs táborait. Az ezekben raboskodó mintegy 85 ezer magyar elítéltből csak 5-6 ezer élte meg a szabadulást, ők zömmel 1953-ban kerültek haza, de a szovjet rehabilitációig itthon is politikai ellenségként kezelték őket.

(Múlt-Kor nyomán)

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Emlékezzünk! – Mi történt 1956. október 23-án?

Meddig szólhatnak még értünk a harangok?

“…A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét. A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármely nép a világon. (…)- írja A magyarok vére című írásában Camus.

„1956. október 23-a örökre be van jegyezve a szabad emberek, a szabad népek krónikáiba. A bátorság, az öntudat, a diadal napja volt” – méltatta 1960. október 23-án J.F. Kennedy, Amerika elnöke, a magyar ’56-os forradalmat.

***

Kapisztrán János halálának 500. évfordulóján tört ki az ’56-os magyar forradalom. Mintha Nándorfehérvár hősei feltámadtak volna. Az ifjúság kezébe vette az ország sorsának irányítását. A „Haza minden előtt” volt az erkölcsi mérce, az életük feláldozása árán is. Dávid, ha csak rövid időre is, de legyőzte Góliátot. Csodálatos, felejthetetlen nemzeti összefogás született. A magyar ’56 kivívta a világ csodálatát.

1956.okt.23.

Ami 1956. október 23-án elkezdődött, az forradalom és szabadságharc volt, ami a magyar feltámadás lehetőségét rejtette magában, ami világtörténelmet is formált. A felkelést kiváltó okok 1945-öt követő az iszonyatos szovjet megszállásban és ÁVH-s rémuralomban keresendők, melyek a Rákosi-korszakot jellemezték. A kitelepítésektől a padlás lesöprésekig, a politikai terrortól a szovjet érdekek kiszolgálásáig, a politikai elítéltektől zsúfolásig megtelt börtönökig, a már egymást is irtó pártemberekig. Emlékezzünk! – Mi történt 1956. október 23-án? Tovább olvasása

Magyarország lángokban – Egy nép harca a szabadságért (Ungarn in Flammen) 1956

A film bemutatja a magyar nemzet történetét a honfoglalástól címszavakban 1956-ig, majd az akkori eseményeket részletesen. Segítségkérésnek szánták de a világ nemzeteinek vezetői szótlanul tűrték az oroszok bevonulását. Megannyi fővárosban tömegtüntetések zajlottak a magyar nép mellett, de mint már tudjuk, még 33 évig rajtunk maradt az orosz rabiga.

Hat forgatócsoport járta a várost. Körülbelül tízezer méter anyagot vettek fel. November 4-én reggel akarták eljuttatni Bécsbe, a Nemzetközi Vöröskereszthez és az Egyesült Nemzetek szervezeteihez “a külföld tárgyilagos informálása, segélyek és gyógyszerek küldése céljából. A hajnali ágyúszó és a rádió tragikus felhívása pánikhangulatában valaki villanyt gyújtott és ezzel megsemmisítette az előhívás alatt lévő anyag egy részét. Pár doboz két fiatal filmfőiskolás hátizsákjában került ki Ausztriába, és később ez a sovány és hiányos anyag képezte gerincét a Magyarország lángokban című Nyugat-Németországban készült dokumentumfilmnek” Magyarország lángokban – Egy nép harca a szabadságért (Ungarn in Flammen) 1956 Tovább olvasása