Czakó István: Vélemény egy nyílt levéllel kapcsolatban

Engedjék meg, hogy véleményt mondjak Dr. Papp Lajos professzor úr nyílt levelével kapcsolatban, melyet a Magyar Püspöki Konferencia Főméltóságainak címzett. Igaz, a nyílt levelet nem nekem írta szerzője, de hívő emberként engedjék meg, hogy néhány észrevételt tegyek. Jómagam protestáns vagyok, de őszintén megragadott a katolikus konferencia zárásaként kiadott körlevél. Számosan bírálták, támadták e levelet, mondván: a nemzeti érzület ellen van, de ez felületes és téves megállapítás. Ha valaki újjászületett hívő emberként őszinte figyelemmel olvassa el, csak egyetérthet vele.

Szó sincs ebben a nemzeti hagyományok támadásáról. Csupán azokat a ferde, ám csábító tévtanokat ellenzi, melyek éppen az igaz útról akarnak eltéríteni, valami nemzeti maszlaggal való belekeverés segítségével. Természetesen szíve joga kinek-kinek, hogy miben hisz. De az tisztességtelen, ha a nagyobb népszerűség érdekében felhasználja az emberek Isten iránti vágyát. A professzor úr – nem kétlem, hogy jó szándéktól vezérelve – két tévedést is ejtett.

Rendkívüli felhívás a Nemzeti Jogvédő Szolgálat támogatására

Vipera a kézben

Tisztelt Honfitársaink !

Emberi jogi válsághelyzet dúl 2006 ősze óta Magyarországon. Az emberi jogok alapvetően és visszatérően sérülnek, ezért a 2004-ben megalakított Nemzeti Jogvédő Alapítvány által működtetett, nemzeti jogvédő munkát végző ügyvédek tömörítő Nemzeti Jogvédő Szolgálatra (Szolgálat) egyre nagyobb teher nehezedik. A Szolgálat 2008-ban önálló közhasznú egyesületként is bejegyzésre került. Hazánkban még nem volt az utóbbi időkben olyan hatékonyan működő szervezet, amely olyan esetekben ad jogi védelmet, amelyek ugyan alkotmányos alapjogokat érintenek, de ezek mögött valójában a nemzeti ügyekben való kiállásért „büntetnek”. Eddig már számos ügyben sikerrel álltunk a jogsértettek mögé. Azért küzdünk, hogy az állami szervek az alkotmányos és nemzetközi jog által meghatározott jogállami kereteket tartsák be, tiszteljék az alapvető emberi jogokat és szabadságokat.

Magyarországon és a Kárpát-medence magyarok lakta területein szinte naponta találkozunk olyan jellegű ügyekkel, ahol személyeket vagy szervezeteket kifejezetten azért ér jogsérelem, mert a magyarság érdekében küzdenek és markáns véleményt képviselnek, érdekvédő és érdekérvényesítő tevékenységet fejtenek ki. Alaptalanul, magyarságuk és elveik miatt meghurcolt újságírók, tüntetők, munkavállalók, jóakaratú, nemzetért tenni kívánó emberek válnak megalázó és embertelen hatósági intézkedések áldozataivá. Fő célunk, hogy színvonalas jogi képviselet biztosításával hatékony jogi védőernyőt adjunk föléjük: legyen az akár büntető, polgári jogi vagy alkotmányos alapjogot érintő egyéb ügy.

Megalakult a Jobbik Országos Választmánya

Szabó Gábor, a Jobbik választmányi elnöke

Megtartotta alakuló ülését a Jobbik Magyarországért Mozgalom Országos Választmánya, és Farkas Gergely, Ferenczi Gábor, Korondi Miklós, Samu Tamás személyében OV-alelnököket is választott a saját soraiból.

Az Országos Választmány megalakulása egyben azt is jelenti, befejeződött a Jobbik párton belüli intézményrendszerének kiépítése, ugyanis a megyékben kellő számú és szervezettségű alapszervezetre volt ahhoz szükség, hogy felálljanak a területi választmányok, majd ezek küldöttei választották meg az Országos Választmányba a delegáltakat.

Károlyiék ötölték ki a Kossuth-címert

Károlyi Mihály, a vörösgróf

A Magyarok Világszövetségének székházában megtartott október 6-i megemlékezés szónoka dr. Medvigy Endre jogász-irodalomtörténész volt. Előadásában rávilágított a magyar közéletet megrontó, tarthatatlan hazugságok egyikére. Azt bizonyította, hogy a magyar állam címeréről nem Kossuth Lajos távolíttatta el a Szent Koronát, hanem két évtizeddel az ő halála után, után a hazaáruló Károlyi Mihály. Idézet dr. Medvigy előadásából:

“Károlyi Mihály és az oktobristák irtóztak legnemesebb történelmi jelképünktől, a Szent Koronától, mint ördög a szentelt víztől. Gyávák voltak ezt a magyarellenes érzelmüket maguk megfogalmazni, kényelmesebb volt számukra visszahivatkozni Kossuth Lajosra, megtévesztő módon Kossuth-címert emlegetve. A címer megcsonkításához, a Szent Korona eltávolításához Kossuth Lajosnak már csak azért sem lehetett köze, mert a kormányzó úr hagyományos magyar jogászi műveltséggel rendelkezett, ismerte a Szent Korona tanát, jól tudta hogy a Korona az ország egységének és oszthatatlanságának, szuverenitásának a jelképe.