Tőkés László a temerini magyar fiatalok kiszabadítása érdekében emelt szólt az EP-ben

tokeslaszlo_epbenTőkés László EP-képviselő Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg 2009. október 8-án Brüsszelben: – A szerbiai magyarverések széles körű visszhangot váltottak ki világszerte – olyannyira, hogy 2005 januárjában még az Európai Parlament is tényfeltáró bizottságot küldött ki Délvidékre, a jelenség kivizsgálására. Ezzel szemben a Temerini Magyar Fiúk ügye sajnálatos módon háttérbe szorult, mivel ez esetben látszólag egy szerb férfi volt a történet szenvedő alanya.

Való igaz, hogy az öt éve raboskodó temerini fiúk Zorán Petrovicsot súlyosan bántalmazták. Ettől kezdve azonban a drámai esemény szenvedő alanyaivá egyértelműen ezek a magyar fiatalok léptek elő, akik a többségi nacionalizmus könyörtelen logikája szerint olyanképpen váltak a szerb hatóságok áldozataivá, miképpen Malina Hedvig a szlovák vagy Cseresnyés Pál a román hatalom megtorlásának. Tőkés László a temerini magyar fiatalok kiszabadítása érdekében emelt szólt az EP-ben Tovább olvasása

Lengyel Károly: A csend ereje (nyílt levél a Magyarokhoz)

Kedves Magyar Testvéreim!

Amint a legújabb hírekből kitűnik, a magyar rendőrség ismét erőszakra rendezkedett be nemzeti ünnepünk idejére, úgy kevés tennivaló marad. Szeretném elmondani, hogy a legcélszerűbb, ha a provokátorokat egyszerűen eltávolítják a tömegből a megemlékezők – bárki legyen az. Emígy megtartva a megemlékezés békés természetét, és megfosztva a rendőrséget álságos beavatkozási lehetőségétől. Nem kell őket félteni, a rendőrök igen képzett provokátorokat szoktak bevetni, és pontosan tudják, kiket, hogyan kell szerintük már törvénytelennek hazudott tevékenységre ingerelni. Vigyázat, hazudnak, mint mindig!

A szemforgató álellenzék október 10-én tart gyűlésecskét – állítólag a Kossuth téren. Külön fejtegetést igényelne annak kutatása, ők miként kaptak gyülekezési lehetőséget ezen a helyen. Egyszerű, letudják 23-át, mint az egyik internetes portál fogalmazott, és 23-án már csak szét kell tárni a kezüket. Ők nem tettek semmit, íme a „csőcselék”! Lengyel Károly: A csend ereje (nyílt levél a Magyarokhoz) Tovább olvasása

Stoffán György: Köszönet a „névtelen” Bálint Miklósnak… Békéscsabára

Gyermekkoromtól kezdve nem telt el úgy október 6-a, hogy ne égett volna nálunk egy mécses az Aradon kivégzettek emlékére. Ma, ötvenen túl is kötelezőnek, mi több, elengedhetetlennek érzem, hogy e családi (régen nemzeti) hagyományt gyermekeimnek is átadjam, hiszen október 6-a minden magyar család gyásznapja. Egy olyan leszámolás gyásznapja, amely leszámolás nem gyengítette, de erősítette, megacélozta a magyar nemzetet, mert példaképeket adott önzetlenségből, emberszeretetből, a haza iránti kitartás és elkötelezettség csodájából, és hitből, Isten iránti tántoríthatatlanságból.

Persze, amikor Aradot és a ködös hajnalt idézzük, akkor nem csak az aradi tábornokokra, hanem minden akkor, és azóta kivégzett, megkínzott,  deportált, száműzött, kitelepített, Gulágra küldött és politikai fogolyként börtönben tartott magyarra emlékezünk. Elszánt és az „A Haza minden előtt” elvet vallók százezreiért ég a mécses zúg a harang, öltözik koszorúdíszbe az emlékhely… és szól az éteren keresztül a megemlékezés emlékműsora. Stoffán György: Köszönet a „névtelen” Bálint Miklósnak… Békéscsabára Tovább olvasása