Batthyány-szobor avatás Veresegyházán MVSZ – Jobbik együttműködéssel

Gróf Batthyány Lajos (Simon M Veronika festménye)

Október 6-án 17 órakor a Pest megyei Veresegyházán a Magyarok Világszövetségének Veresegyházi Csoportja és a Jobbik veresegyházi szervezetének együttműködése eredményeként leleplezik a 1848-49-es szabadságharc vértanúinak szentelt szoborcsoport első szobrát, az osztrák hatalom által kivégzett gróf Batthyány Lajos miniszterelnök ötnegyedes méretű mellszobrát.

A szobrot Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke leplezi le. Ágyúszóval üdvözlik mindahány Aradi Vértanú emlékét, nevük elhangzásakor. A rendezvényen bejátsszák A magyar szabadság szentjei – Az aradi tizenhármak című emlék-CD megrázó erejű hangképeit is.

Sajtószolgálatunk a nagyszabású veresegyházi rendezvény programját a későbbiekben ismerteti.

MVSZ Sajtószolgálat

Nemzeti InternetFigyelő

A Magyarok Szövetsége Elnökségének közleménye

A Magyarok Szövetsége ismételten felhívja mindenki figyelmét arra, hogy csak az tekinthető a Szövetség hivatalos álláspontjának, mely a www.magyarokszovetsege.hu honlapon megjelenik.

A Magyarok Szövetségének Elnöksége a Nemzeti Hírhálón 2009. szeptember 28-án megjelent írás alapján, mely szerint a Magyarok Szövetsége Bács-Kiskun megyei szervezete és a Jobbik kecskeméti szervezete közös nyilatkozatot adott ki, az ügyet megvizsgálta, és megállapítást nyert, hogy a fent hivatkozott írás csupán egy magánszemély együttműködési elképzelései, melyek nélkülöznek minden valóságalapot.

Czakó István: Néhány gondolat az újfajta pogányság terjedéséről, annak okairól

Protestáns létemre örömmel olvastam a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelét, melyben a keresztyénséget fenyegető új pogányság terjedésére, annak veszélyességére hívják fel figyelmünket. A levélben szereplő intelmek nem csak a katolikus hívőknek, hanem minden keresztyén/keresztény embernek fontos intelmeket és útmutatásokat tartalmaznak. Már a keresztyénség kezdetén megjelent a pogányság vallásos köntösbe bújtatott formája. Ezért írt Pál apostol is intelmeket a gyülekezetekhez és hittársaihoz. Célja az volt, hogy figyelmeztesse őket a leselkedő, lopakodó veszélyre, melyet a szinkretizmus és a gnoszticizmus korai formái jelentettek. A levélben is idézettek mellé hadd említsek még két szövegrészt a Szentírásból:

“Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen valaki titeket!

Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják: Én vagyok a Krisztus! – és sokakat megtévesztenek.” (Mt 24:4)

“Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem Krisztushoz alkalmazkodik.” (Kol 2:8)

Futball kisiklásaink okai – A múlt emlékein át elemezve!

Tisztelt Honfitársak!

A fenti linken hallható vélemények hatására tolultak elő belőlem, ifjúkori élményeim a fociról. Elöljáróban hozzá kell tennem mondanivalómhoz, hogy Cegléden kezdtem az általános iskoláimat és az osztályválogatott oszlopos tagja voltam, már alsó tagozatosként, az 50-es évek elején. Olyan osztálytársaim voltak, mint Csurgai Jóska és Ruzsinszky, – előttem ültek az iskolapadban – akik később komoly pályát futottak be. Utóbbi épp a Honvéd fénykorát követő csapat tagjaként, hátvéd szerepkörben. A másik tehetségünk, a fiatalabb Kökény pl., szintén Ceglédről került akkoriban a Fradihoz.

A Ceglédi VSE csapata az NB II-ben játszott, kiváló játékosok szerepeltek benne, mint sok más csapatnál, a rangos másodosztályban.

Az NB I-ről nem is szólva, élen a Budapesti Honvéddal, Puskás Öcsiék hosszú éveken át verhetetlen élgárdájával. A világ krémjét alkotó játékosállománnyal. A mai mérkőzéseket látva, a jelen generáció tagjai, föl sem fogják azoknak a mérkőzéseknek -kiemelten az aranycsapatra gondolok- lélekemelő, vérpezsdítő hangulatát.

Mi, kissrácok is tele voltunk hévvel, tűzzel, győzni akarással, egészen más motiváció, belső erő fűtött bennünket. Hisz akkor való igaz, egyetlen kitörési esélye egy előre jutni akaró fiatalembernek, a sportolás volt. De azon túl még élt bennünk az előző nemzedékek tanítói, tanári karának nemzethű mentalitása.