Geopolitika
A VILÁGKORMÁNY IDEOLÓGIÁJA
Geopolitika
A VILÁGKORMÁNY IDEOLÓGIÁJA
A Charlie Hebdo-ról se felejtkezzünk meg!
NIF: Je ne suis pas Charlie!
A nagyszerű germán Európáról jut eszembe a korabeli német-zsidó vicc, írja Gordon, a következő oldalon, ahol a gyűlölet tradícióikat konzerválják, http://konzervativok.blogspot.ch/ :
“-Milyen a tökéletes árja?
-Szőke, mint Hitler, karcsú, mint Göring, délceg, mint Goebbels, és jól bírja az italt, mint Ley.”
(Ley = alkoholista munkaügyi miniszter, rendszerint már reggel fél tízre kiütötte magát.)
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Ezt a híradást újra közzétesszük, mert azóta, hogy ez megjelent portálunkon több riport is készült a faluban. Az alábbi videók mind erről a messzi idegenbe szakadt településen élő magyarokról szólnak. A videók alatt, amennyiben átkapcsoljátok a youtube-ra, kommentálni is lehet. Sok érdekes információt közölnek a hozzászólásokban, pl. azt, hogy merre vannak még Mongóliában, vagy Kazahsztánban Madzsar falvak.
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Világgá alvadt dallamhoz hasonlók
A szétoszlás határán állt, világgá
alvadt dallamokhoz hasonlók, térvén
emberfeletti csöndekbe, izzanak
a perzselő délben a fenyves álló
hullámai békén, a tenger mélykék
ragyogásán, mely ezüstösen ámul.
S a smaragd tömegekből még kilobban
egy fehéren fölizzó foganás; de
egy fönti gondolat el is hamvasztja
a lét-szünetbe őket, mert az ég ez:
sötétség kéklése, mely parancsolja
(az appennin hegytől a horinzontig)
a kemény törzseknek tömjént szállatni
egy zengő hang-istennek, aki égi
országnak képében alszik a földön.
Arturo Onofri (1885-1928) önálló poétikáját többek között Rudolf Steiner tanításai által inspirálva dolgozta ki (antropozófia, euritmia stb.), részben az itáliai ún. „hermetizmus”-hoz közeli lírai hangot ütve meg (amely költészeti iskola volt, nem azonosítandó tehát az ezoterikus hermetikával, még ha e körök némely képviselője nem is állt távol az ilyen inspiráltságtól). A különféle fiatalkori hatásokból kibontakozva végül is elméleti alapállását a „Nuovo rinascimento come arte dell’io” [Újabb újjászületés mint az én művészete] című írásában (1924) kristályosította ki. 1925 és 1935 között több kötetet jelentett meg, amelyekben „filozofikus” költészetet hozott létre, „pantheisztikus-panentheisztikus” jelleggel fölfogva a természetet és a létezést. Képei kivételes tisztasága és líraisága egyedülálló szimbólumokkal ötvözve váratlan és mind mélyebb analógiákba nyílnak.
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)