Háború van, az Iszlám Állam modern amerikai fegyverekkel rendelkezik

Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász teljes beszéde a 2015. december 5-i menekültjogi és a migráció kérdéseiről tartott konferencián

Dr. Eva Maria Barki
Dr. Eva Maria Barki

Tisztelt Elnök Asszony, tisztelt  Hölgyeim és Uraim, kedves barátaim !

Nagy szeretettel köszöntöm Önöket, köszönöm a meghívást és köszönöm, hogy ismét Önök között lehetek. Köszönöm, hogy ezzel a fontos témával, a  menekült üggyel, és főleg a migrációval foglalkoznak.

Köszönet  Magyarországnak,  mert  ez  az  egyetlen  ország Európában,  amely nemcsak  helyesen  látja  a  problémákat, hanem meri  ezeket  kimondani  és  mer tenni is a megoldásért. Végre nyugaton is az átlag emberek egyre többen kezdik észrevenni a nagy veszélyt, ahová Európa feltarthatatlanul sodródik, de a politikusok közül csak azok  merik a véleményüket hangosan kimondani, akik már nyugdíjban vannak. Nem régen mondta nekem egy magasabb rangú tisztviselő a külügyminisztériumban, hogy ha Orbánról beszélnek ezt csak halkan merik tenni. A migráció ügyében is. De más témában is. Mert a politikai korrektség ezt nem engedi meg. Oroszország és Magyarország mellett most Lengyelország is a nagy veszély.

A Berliner Zeitung ezt ezen a héten így fejezte ki: “Magyarország és Lengyelország Európa számára nagyobb veszélyt jelent mint az Iszlám Állam.” Ezt azon a napon írták amikor az IA harcosai 77 gyereket meggyilkoltak.  Háború van, az Iszlám Állam modern amerikai fegyverekkel rendelkezik Tovább olvasása

Külön koncerted ad a Credo Együttes és adventi fellépéssel kedveskedik Dévai Nagy Kamilla december 19-én

A Magyar Örökség Díjjal jutalmazott Credo Együttes a december 19-én megtartandó díjátadó ünnepséget követően külön koncertet ad a rendkívüli érdeklődésre való tekintettel.

credo_verseneklo_egyuttes

Ennek helyszíne ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész közreműködésének köszönhetően, a Hazatérés Temploma lesz (Budapest Szabadság tér 2.) délután 15 órakor, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak. Külön koncerted ad a Credo Együttes és adventi fellépéssel kedveskedik Dévai Nagy Kamilla december 19-én Tovább olvasása

N1 KÁVÉZÓ – vendég: Bakay Kornél “Ennek a főszervezői az amerikai zsidók.”

Bakay Kornéllal, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett régésszel beszélgetünk a harmadik muszlim invázióról, a történelem hamisítókról és a mai napig tartó kiszorítottságáról.

N1Tv

Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes és a románok

Válasz Frank Freedman, 2015/12/02 – 17:18kor a NIF-en feltett KÉRDÉSÉRE, ill. MEGJEGYZÉSÉRE. A megjegyzés szerint Rogozin, orosz miniszterelnök helyettes, vadászgéppel repülne át Románián.

Pontosítanom kell! Rogozin nem vadászgépet mondott, hanem stratégiai bombázót! Stratégiai bombázókként Oroszországban, hadrendben még mindig a TU 160-asok vannak. Ezek 4 darab nagy hatóerejű atombombát (fissziós) vagy hidrogénbombát (fúziós) tudnak magukkal vinni. Egy ilyen repülőgéppel be lehet repülni bármelyik ország területére. Amennyiben az illető pilótának és társainak nincsenek biztos károkozási szándékai, akkor ezeket senki sem meri lelőni a saját területe fölött. Ezt a gépet TU 160-asnak nevezik, és mindig vadászgépek raja kíséri őket. Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes és a románok Tovább olvasása

2012 óta november 25-e a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja

,

1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt érkezhetett haza a Szovjetunióból. A parlament 2012-ben arra kérte fel az oktatási intézményeket, az egyházakat, a civil szervezeteket, a közszolgálati médiumokat és az önkormányzatokat, hogy méltóképpen emlékezzenek meg az elhurcoltakról.

Arról a mintegy 800 ezer magyarról van szó, akit 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak kényszermunkára, illetve akit a világháború után 5-25 évre száműztek a Gulág rabtelepeire a “magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján”.

A képviselők kimondták, hogy tisztelettel adóznak mindazok előtt, akik életüket adták a hazáért, magyarságukért, származásuk miatt, politikai, vallási meggyőződésükért, akik emberi és polgári jogaiktól megfosztva idegen földön, hazájuktól több ezer kilométerre, embertelen, megalázó körülmények között fogságot szenvedve végeztek kényszermunkát. A határozat szorgalmazta, hogy állítsák fel a Szovjetunióba hurcoltak emlékművét. A határozati javaslatot benyújtó képviselőnő édesapja, a 2011 októberében elhunyt Menczer Gusztáv egyike volt a Gulágot túlélőknek, aki társadalmi szervezetek, egyebek között a Szovjetunióban Volt Magyar Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnökeként, több szakkönyv szerzőjeként dolgozott a politikai üldözöttek helyzetének javításáért, a történelmi igazság feltárásáért.

A Gulág létrehozása, ártatlan emberek millióinak munkatáborokba kényszerítése a 20. század egyik legsúlyosabb tragédiája. Amikor 1917. november 7-én a bolsevikok hatalomra jutottak Oroszországban, igyekeztek ellenőrzés alatt tartani mindazokat, akiket származásuk, politikai meggyőződésük, vallásos hitük, az átlagosnál jobb anyagi helyzetük, képzettségük miatt vagy más oknál fogva “a nép ellenségének” minősítettek. Ennek legfontosabb elemei az “elszigetelés” és a kényszermunka voltak.

Az 1917. december 7-én létrehozott VCSK, közismert nevén a Cseka és utódszervezetei (OGPU, NKVD), valamint az Igazságügyi Népbiztosság feladata volt, hogy nagy tömegben olcsó “emberanyagot” biztosítsanak a nagyszabású építkezésekhez, a természeti kincsek kiaknázásához. 1930 és 1956 között ezeket a munkatáborokat a belügyi szerveknek alárendelt Lágerek Főparancsnoksága fogta össze, ennek orosz nevéből – Glavnoje Upravlenyije Lagerej – származik a Gulág kifejezés.

Már 1944 előtt is került néhány száz magyar ezekbe a táborokba, ők csaknem kivétel nélkül emigráns kommunisták voltak. A második világháború alatti és utáni Magyarország területéről egy 1949-es szovjet összefoglaló jelentés szerint mintegy 800 ezer embert hurcoltak a Szovjetunióba, ahonnan átlagosan 28 hónapos kényszermunka után térhettek csak haza, ha sikerült túlélniük a megpróbáltatásokat az embertelen körülmények között.

Egy 1949-es szovjet összesítés a magyar foglyok számát 534 539-ben adta meg. Harmaduk volt civil, de ebben nincsenek benne azok, akik még a gyűjtőtáborokban, valamint a kiszállítás közben meghaltak és a Don mentén 1943 januárjában fogságba esett és elpusztult több tízezer magyar katona sem, a foglyok száma így 600-700 ezer lehetett. Más becslések szerint számuk elérhette akár a 900 ezret is. A legtöbb túlélő 1949-re térhetett haza, több ezren már nem is Magyarország területére, mivel otthonuk a szomszédos országok valamelyikéhez került.

A kivégzettek, az éhezésben, betegségekben elpusztultak száma becslések szerint mintegy 200 ezerre tehető. A kényszermunkások között különösen tragikus sors jutott a politikai elítélteknek, az ő helyzetük 1949-től vált különösen súlyossá, ekkor hozták létre ugyanis a Gulágon belül a politikai elítéltek koncentrációs táborait. Az ezekben raboskodó mintegy 85 ezer magyar elítéltből csak 5-6 ezer élte meg a szabadulást, ők zömmel 1953-ban kerültek haza, de a szovjet rehabilitációig itthon is politikai ellenségként kezelték őket.

(Múlt-Kor nyomán)

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)