Irodalom kategória bejegyzései

MAGYAROKNAK S TESTVÉREIKNEK 📖

„Az öregnek tiszteletet, a fiatalnak utat adj.” (Tatár közmondás)

A kezed, minden testvéri – vita előtt a szíveden legyen!

Kotogu regéi betöltötték az egész gyermekkoromat. Legelőbb azt gondolná az ember, hogy csupán a történelembe való jártasságot szereztem a vele való „tanórákon”, de ha felnőtt ésszel utána gondolok; tanításai, erkölcsi és mentális útmutatásokként is megállották a helyüket!

Az öreg kun mondáinak szövése, okításainak következetessége a neveltetésem tudatos részévé vált, s meghatározták egész eddigi életemet. Talán furcsa hallani, de a legnagyobb tanításokat nem a főiskolai katedrán kaptam, hanem a mi fogalmaink szerint, hat elemit végzett idős férfitól. MAGYAROKNAK S TESTVÉREIKNEK 📖 Tovább olvasása

A FEKETE VAJDA RITKÁN HALLOTT TÖRTÉNETE

A FEKETE VAJDA RITKÁN HALLOTT TÖRTÉNETE

/Bóta Apó mondája és Zsejke éneke/

A kun ember azonnal felismeri az idegent, majd egyetlen szempillantás s két-három kurta mondat után képes arról döntést hozni, hogy a tábortüzéhez engedi-e azt. Nem valami barátságtalan szokás vagy fellengzős kivagyiság készteti őket erre, hanem a tapasztalat. Hosszú évszázadok tanították meg a puszta emberét, hogy elsőre csak a Fennvalónak, majd csak másodszorra az embernek higgyen. Ámbátor, akit a bizalmukba, ne adj’ isten a barátságukba fogadnak, azt a sírig védik, az utolsó rögig szeretik.

A kun barátság örökké tart.

Őket kerestem a lápi világban, ahol csak az idevalók ismerik a járást, más emberfia vagy belefulladna a vízbe, vagy a lápi lidérc vinné el. Legalábbis sok-sok éve így mesélte a nagymamám. Rövid időn belül a kunok nyomára bukkantam, nem felejtettem el a nyomolvasást, amit gyermekként megtanultam. A FEKETE VAJDA RITKÁN HALLOTT TÖRTÉNETE Tovább olvasása

Birka lettem

Reggel vidáman ébredtem, döntöttem, elfogadom a rám ragasztott jelzőt, melyet nemzetben, hazában, családban gondolkodásommal, keresztény értékrendemmel érdemeltem ki.

Mától büszkén vállalom, birka lettem. Mesében illő éjszakán, csodaszép álombirodalomban jártam, hol vitéz nagyapám és édesapám várt rám. Tornyos felhők mögül üzentek az ablakomon át bekandikáló napsugárral.

 Apám egy aranyló búzamező felett ismét megmutatta az érett búzaszemben fellelhető Jézus fejet, majd így szólt: „Látod, lányom, meghajol a dúsan termő teli kalász, csak az üres ágaskodik felfelé törve, értéktelenül.” – mutatott egy épp, hogy vegetáló fakuló magas kalászra. Birka lettem Tovább olvasása

Délvidék: Növekvő újszegénységben

“Átvisz a viskóból márványpalotába /Megélhetési bűnözés” – írja a Hitel májusi számában megjelent Nyílik a béranyaság című versében Tari István, a Délvidék Balassi-kardos költője. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál. (2018. május 22.)

– Mester, jelzős szerkezetei: szélfútta lelkiismeret, vézna szegénység, ötletelő nyafogás, elsinkófált újjászületés azt érzékeltetik: költészete nem egy konkrét politikai hatalom ellen, hanem annál is nagyobb erejű globális folyamattal szemben lázad. Ebből a szempontból új korszakba lépett-e az irodalom?

Délvidék: Növekvő újszegénységben Tovább olvasása

ARANY SAS DÍJ Történelmi Novellapályázat 2018 – a Magyar Irodalmi Lap pályázati felhívása

A 2010. novemberében a magyar nyelv és irodalom ápolására alapított Magyar Irodalmi Lap (MIL) fennállása alatt több, mint 30 000 művet tett közzé. A Lap évente megrendezi hagyományos történelmi novellapályázatát.

A 2018. évi pályázat témája: Az egyetemes magyarság sorsa, Kárpát-medencei története. A pályamű kapcsolódhat a Történelmi Magyarország egészéhez, annak bármely történelmi részéhez, tájegységéhez és a szétszórtságban élő magyarokhoz. Az ország elszakított részeinek történelmi eseményeit, sajátosságait feldolgozó legjobb novellák regionális különdíjban részesülnek. ARANY SAS DÍJ Történelmi Novellapályázat 2018 – a Magyar Irodalmi Lap pályázati felhívása Tovább olvasása

A Gyóni-rejtély – A vasabroncs sem segíthetett

Különleges végtisztesség volt 1917. június 27-én a krasznojarszki temetőben. Egy harminchárom éves, köztiszteletben álló magyar költőt temettek, aki a fogolytáborban hunyt el. A halottaskocsi rézveretes, kék keresztekkel mintázott vörösfenyő fakoporsóját vitte, amelynek fedelére belülről odaszegezték a bajonettjét, és betették ezüstfogantyús botját. Hordóabroncsot húztak a testére, mindkét karját leszorítva vele. Egyértelmű volt a szándék: azt remélték, hogy egyszer majd, jobb időkben, az exhumáláskor és a hazaszállításkor a vasabroncs megkönnyíti Gyóni Géza azonosítását.

Az Ember, aki pizsamában érkezett!

fedeles hid

Nem sokkal a déli harangszó előtt történt. A semmiből érkezett egy fura szerzet. Csíkos pizsamát viselt és színtelen, agyonmosott, kórházi köpenyt, amelyet övvel kötött össze derekán. Fején szintén csíkos anyagból készült csákót hordott, enyhén félrecsapva. Vastagtalpú fapapucsa hangosan kopogott és suppogott egyszerre a tört kővel borított országúton. 

Az Ember, aki pizsamában érkezett! Tovább olvasása

A magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke! Íme, egy levél csupa H-val!

szerelmes-pok

Helgám!

Hazám határait hátrahagyva, három hétig Hegel, Heine honában,
Hannoverben, Hamburgban helyettesítettem hivatalos honoráriumért
Hans
Herbertet.
Hetedikén hétfőn hárman Hédivel, Hugóval (holland házaspár)
Hágából,
Helsinkibe hajóztunk.
Hédi horgolt hímzett.

A magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke! Íme, egy levél csupa H-val! Tovább olvasása

Wass Albert felolvasómaraton a könyvtárban

A hétvégén rendezték meg immár kilencedik alkalommal országszerte a Wass Albert felolvasó maratont. Idén 68 helyszínen olvastak fel Wass Albert és néhány erdélyi költő műveiből.
WASS   ALBERT   felolvasó   est   képei : – ami   történt ;
2016.02.26.  péntek 18, 00   óra   és
2016.02.27.  szombat   19,00   óra   közötti   időben  …
KISKUNFÉLEGYHÁZÁN …
a Városi  Petőfi Sándor  Könyvtárban …
Klikk a képgalériában minden képre egyenként!

Kiskunfélegyháza már 7. alkalommal csatlakozott a kezdeményezéshez. A 15 órás felolvasás megnyitóján Gulyás László, helyi szervező Hegedűs Gergely, országos főszervező köszöntőjét tolmácsolta. Hegedűs Gergely 9 évvel ezelőtt találta ki, és rendezte meg több helyszínen az első felolvasómaratont, így levelét most mind a 68 helyszínen hallhatták.

Városunkban a rendezvényt megtisztelte dr. Ónodi Izabella, a Művelődési és Szociális Bizottság elnöke, aki köszöntőjében elmondta, hogy jelenleg az a legfontosabb, hogy őrizzük hagyományainkat és őrizzük a szívünkben a lángot, mégpedig úgy, hogy olvassuk az erdélyi írók műveit. Kiskunfélegyházán rendkívül színes és érdekes programsorozattal várták a felolvasómaratonra érkezőket. Elhangzottak dalok, irodalmi műsorok, és még táncot is jártak a Padkaporos együttes tagjai.

A Kiskunfélegyházi Művészeti Iskola diákjai is emelték zenéjükkel a színvonalat. A felolvasáshoz csatlakoztak a város iskolái és a Nyugdíjas Klubok is. Szombaton a Petőfi Sándor Városi Könyvtár udvarán Wass Albert dombormű koszorúzására került sor, ahol Héjja Bella előadásában tárogató dallamokat hallhattak a jelenlévők. Ezt követően a Széljáró Balladás együttes adott koncertet.

A program zárógondolatait Kállainé Vereb Mária mondta el, mely után

Kiss Ákos Jenő előadásában

Wass Albert Üzenet haza című verse hangzott el.

A felolvasást minden helyszínen ezzel a verssel és a Szózat eléneklésével zárták.

Forrás:  2016. február 29. 13:30, V.K.  tollából

Beküldte Olvasónk és Támogatónk Anna Viola

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Igazság születik a Fény forrásából, Hamisság a sötétség kútjából.

A Nemzeti InternetFigyelő bemutatja a Szózat havilapot,

www. szozat.org

 

Az igazság és a hamisság szelleme
     Harcol az ember szívében;
Igazság születik a Fény forrásából,
     Hamisság a sötétség kútjából.
És ahogy az ember örökli az igazságot,
     Úgy kerüli a sötétséget

  /Az esszénus Holt Tengeri Tekercsek
                    Fegyelmi Kézikönyvéből/

 

   Kárpátaljai iskolák magyar nyelvű könyvtárának bővítésére gyűjtöttem adományokat 2009 őszén. Így jutottam el Rakovszky József író[azóta szintén elhunyt] özvegyéhez, aki a férje könyveiből ajánlott fel több példányt, és Ő panaszolta el, hogy különböző okok miatt már nem képes kiadni a halott hitvese által 1990-ben újraalapított Szózat című újságot. Mi Törőcsik Attila informatikus, főiskolai tanár barátommal ismét újrakezdtük, immár a világhálón, azonban több mint egy év kellett ahhoz, hogy sokat bukdácsolva, lassan-lassan, Homoly Erzsó újságíró, a Felvidék Ma főszerkesztőjének[és testvérem, valamint Czipott György költő, weblapszerkesztőnk] hathatós segítségével, kialakuljon havilapunk szerkezetének gerince, amelyet azóta is megpróbálunk állandóan finomítani. Bár többször alakítottunk, azonban az alapcél mindig változatlan volt:

           Ha lelked, logikád,
           mint patak köveken
           csevegve folyik át
           dolgokon egeken –

           ver az ér, visz az ár
           eszmélhetsz nagyot:

írta József Attila, és mi a kezdetektől fogva ezt az eszmélést próbáltuk segíteni… Miért maradt a Szózat cím, kérdezték néhányan?

Igazság születik a Fény forrásából, Hamisság a sötétség kútjából. Tovább olvasása

Magyarország: Zengő Hang-Isten, aki égi országnak képében alszik a földön

Világgá alvadt dallamhoz hasonlók 

A szétoszlás határán állt, világgá
alvadt dallamokhoz hasonlók, térvén
emberfeletti csöndekbe, izzanak
a perzselő délben a fenyves álló
hullámai békén, a tenger mélykék
ragyogásán, mely ezüstösen ámul.
S a smaragd tömegekből még kilobban
egy fehéren fölizzó foganás; de
egy fönti gondolat el is hamvasztja
a lét-szünetbe őket, mert az ég ez:
sötétség kéklése, mely parancsolja
(az appennin hegytől a horinzontig)
a kemény törzseknek tömjént szállatni
egy zengő hang-istennek, aki égi
országnak képében alszik a földön. 

Arturo Onofri-ezoterikus-olasz-koltoArturo Onofri (1885-1928) önálló poétikáját többek között Rudolf Steiner tanításai által inspirálva dolgozta ki (antropozófia, euritmia stb.), részben az itáliai ún. „hermetizmus”-hoz közeli lírai hangot ütve meg (amely költészeti iskola volt, nem azonosítandó tehát az ezoterikus hermetikával, még ha e körök némely képviselője nem is állt távol az ilyen inspiráltságtól). A különféle fiatalkori hatásokból kibontakozva végül is elméleti alapállását a „Nuovo rinascimento come arte dell’io” [Újabb újjászületés mint az én művészete] című írásában (1924) kristályosította ki. 1925 és 1935 között több kötetet jelentett meg, amelyekben „filozofikus” költészetet hozott létre, „pantheisztikus-panentheisztikus” jelleggel fölfogva a természetet és a létezést. Képei kivételes tisztasága és líraisága egyedülálló szimbólumokkal ötvözve váratlan és mind mélyebb analógiákba nyílnak.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Megint megy a hiszti (+ A hatodik koporsó)

Napok óta megy a liberális hiszti amiatt, hogy az Újszínház a következő évadban műsorára tűzte Csurka István utolsó drámáját, A hatodik koporsó című darabot. Az elhatározás híre olyannyira felizgatta a honi metélteket és azok szekértolóit, hogy mára már egymást érik a nyílt levelek, a tiltakozó közlemények. Persze azért azt sem szabad elfelejteni, hogy a szellemet a palackból maga Tarlós István engedte ki, aki az ATV Egyenes beszéd című műsorának múlt csütörtöki adásában arról beszélt, hogy noha „Csurka Istvánnak vannak olyan darabjai, amelyeket elő kell adni, A hatodik koporsó című nem az”. Majd végül még hozzátette: „igazuk van azoknak, akik a darab bemutatásával szemben fogalmaznak meg véleményt, mert annak a vége enyhén szólva nagyon necces”.

Tarlós engedékenységén és megfelelési kényszerén aztán felbátorodott a sakálkórus és innentől már az események a jól ismert nyújtsd a kisujjad, letépem az egész karod felfogás szellemében folytatódtak tovább. Megint megy a hiszti (+ A hatodik koporsó) Tovább olvasása

Arany Sas Díj Történelmi Novellapályázat díjazottjai

A Nemzeti InternetFigyelő is hírt adott a Magyar Irodalmi Lap portál Arany Sas Díj történelmi novellapályázatáról. A pályázatra több mint 300 mű érkezett, és bizony a zsűrinek rendkívül nehéz dolga volt, hiszen több ezer oldalnyi szöveget kellett elolvasnia, véleményeznie, ellenőriznie, hogy a pályázati feltételeket a pályázók betartották-e. 

A zsűri feladatát elvégezte, a novellapályázat eredménye a következő: Arany Sas Díj Történelmi Novellapályázat díjazottjai Tovább olvasása

Megjelent Molnár Tamás életrajzi kötete, A SZÉLMALOMHARCOS

Hosszas előkészületek, hányattatások és pénzügyi nehézségek után, az Ünnepi Könyvhét alkalmából végre megjelent Molnár Tamás legújabb életrajzi kötete: A SZÉLMALOMHARCOS – címmel. A felfokozott érdeklődésre való tekintettel, három lehetőséget kínálunk a kötet gyors beszerzésére:

1. DEDIKÁLÁS: – 2012. június 20.-án szerdán 16 – 19 óra között a szerző Budapesten dedikál a Batthyány téri Vásárcsarnok melletti Vigadó étterem/sörözőben. (Cím: 1015 Budapest, Markovits u. 4. szám, a METRÓ állomástól 2 percre!) Ide, erre a helyszínre várjuk a könyv azon előrendelőit is, akik személyesen kívánják átvenni a kötetet! Megjelent Molnár Tamás életrajzi kötete, A SZÉLMALOMHARCOS Tovább olvasása

Japán kitüntetés a baráti Napkút Kiadónak

 Tokióból a Japán Kulturális Díj kitüntetéssel ismerték el a Napkút Kiadó munkáját. A Kiadó tevékenységében több éve kiemelt szerepet kap a japán kultúra, s első sorban a haikuirodalom népszerűsítése könyvkiadványaiban.

Folyóirata, a Napút esztendők óta tematikus haiku-, haibun- és haigapályázatot ír ki. Ez évben az Újpesti Polgár Centrum színház- és tükörtermében került sor Szepes Erika Tizenhét szótag című haikuval s magyar szerzőivel foglalkozó tanulmánykötetének és a Napútban közölt közel száz pályázati alkotó műveinek bemutatására, az ünnepélyes díjátadásra (majd a szusikínálatra).

A zenés irodalmi est megkoronázása volt a pillanat, amikor a tokiói Japán Kulturális Díj Bizottsága megbízásából Lukáts János író és neves haikuszerző lépett a színpadra, majd méltató szavak kíséretében átadta a magyarra és angolra lefordított japán díszoklevelet és a vésett feliratú aranymedált Szondi Györgynek, a Napkút Kiadó vezetőjének. Japán kitüntetés a baráti Napkút Kiadónak Tovább olvasása

A magyar kultúra napja – Biblia: nagy volt az érdeklődés a veszprémi Petőfi színházban

Zsúfolási megtelt vasárnap a veszprémi Petőfi színház, ahol százötven középiskolás diák adott elő részleteket a Bibliából.    A nagy érdeklődés miatt a színház előterében kivetítőkön lehetett követni a színpadi eseményeket: a fogadóteret is megtöltötték a nézők.

    Az egybegyűlteket Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára köszöntötte, majd Oberfrank Pál színházigazgató jelentette be, hogy a Bibliatársulat jóvoltából minden, az Ádámok és Évák, A Biblia című előadásban részt vevő diák ajándékba kap egy Bibliát.

    A Petőfi színház nem először vállalkozik kísérletre, a szolnoki színház kezdeményezéséhez csatlakozva tavaly az Ember tragédiája részleteinek megjelenítését bízták középiskolásokra… A magyar kultúra napja – Biblia: nagy volt az érdeklődés a veszprémi Petőfi színházban Tovább olvasása

Április 11-e József Attila születésnapja, a költészet napja

HAZÁM

1

Az éjjel hazafelé mentem,
éreztem, bársony nesz inog,
a szellőzködő, lágy melegben
tapsikolnak a jázminok,

nagy, álmos dzsungel volt a lelkem
s háltak az uccán. Rám csapott,
amiből eszméletem, nyelvem
származik s táplálkozni fog,

a közösség, amely e részeg
ölbecsaló anyatermészet
férfitársaként él, komor

munkahelyeken káromkodva,
vagy itt töpreng az éj nagy odva
mélyén: a nemzeti nyomor. Április 11-e József Attila születésnapja, a költészet napja Tovább olvasása

A Magyar Kultúra Napja – 187 éves a Himnusz

187 éve, 1823. január 22.én írta le Kölcsey Ferenc Himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg.

Gyönyörű költői mű e 64 sor.

A tudós irodalomtörténészek azonban nem túl gyakran emlegetik, hogy valójában miért is más ez, mint sok európai ország himnusza.

Mindjárt válaszolok rá három példával is:

A németek például a Deutschland, Deutschland über alles, Über alles in der Welt kezdetű szöveget ma már nem éneklik. A második világháború után mondjuk így a győztes Európa tiltakozott e megfogalmazás ellen, mert e szöveg ugyebár annyit jelent, hogy Németország mindenek feletti, mindenek felett áll – az egész világon. Megmaradt Haydn gyönyörű zenéje és ma, az eredeti himnusz-vers harmadik szakaszát éneklik a németek. Bármily hihetetlen is, de csak 1991 óta. A Magyar Kultúra Napja – 187 éves a Himnusz Tovább olvasása

Magyar Hiszekegy (elmondja: a 80 esztendős Szekeres Gyula – videó)

Szekeres Gyula nyolc és fél esztendőt töltött a szovjet koncentrációs lágerek egyik legfájdalmasabbjában, a vorkutai lágerben, amelyről könyvet is írt, „Nyolc év rabmunka a Szovjetunió vorkutai lágereiben — 1945-1953″ címmel.

Stoffán György felvétele

Nemzeti InternetFigyelő