Köztudott volt, hogy a Magyar Nemzeti Gárda ma megemlékezést és tisztelgést szervez az egy évvel ezelőtti, az Új Magyar Gárda Mozgalom elleni rendőrségi terror évfordulóján délután, az akkori szégyenletes, indok nélküli erőszakos közbelépés helyszínén, a budapesti Erzsébet téren.
A szervezők azt sem titkolták, hogy ezt a megemlékezést egybekötik a Magyar Nemzeti Gárda új tagjainak a Szent Koronánk hiteles másolata előtti eskütétellel. Teljes joggal teszik ezt, hiszen ez a nemrég megalakult szervezet természetesen nincs betiltva, és a mai rendezvény pedig engedélyezett.
Ezek után délelőtt kaptam a szomorú és elgondolkoztató hírt telefonon, amely teljesen megalapozta egyik internetes hírportál ma déli hírét. Ezek szerint a következők történtek a mai napon.
Több autóval ma délelőtt 12 gárdista társam koszorúzásra ment a Pozsonyi Csata (907 július 5-7) évfordulója emlékére a budapesti Körvasút sornál épült Árpád emlékműhöz, a mai napi ünnepélyes megemlékezés előzeteseként.
A koszorúzás rendben, esemény nélkül néhány rövid perc alatt lezajlott. A megemlékezők éppen kocsiba akartak szállni, hogy elhajtsanak, de ez nem mindegyiküknek sikerült. Az utolsó kikanyarodó jármű elé váratlanul, hirtelen több rendőrségi autó kanyarodott, telve állig felfegyverzett rendőrökkel és nyomozókkal, és megakadályozták a kocsi továbbhaladását.
A társaink még távolodva látták, hogy a rendőrök és a nyomozók kirángatták gárda-társaimat – akik hárman voltak – a kocsiból és a velük lévő ifjú, nem gárda-tag hölggyel együtt a pillanatokkal később érkezett rabomobilba tuszkolták valamennyiüket.
Ebből a rendőrségi speciális szállítóeszközből is körülbelül húsz rendőr ugrált ki.
A hírek szerint a XIV. Kerületi Kapitányságra szállították őket kihallgatásra, ahova már eljutottak a Jobbik jogvédői is, de már a Nemzeti Jogvédő Szolgálat is talpra ugrott az események hírére. Lám mire vezet, amikor egy gyűlölt diktatúra mindenáron történő eltakarítása eszközéül a választók egy jelentős része kitöltetlen biankó csekket ad egy másik, diktatúrára ezek szerint erősen hajlamos, a vöröst narancsosra cserélő politikai csoportosulás kezébe!
Ennyit jelent ezek szerint a választók szavazófülkés forradalma, mert a kirekesztés a szerintük megvalósult úgynevezett nemzeti együttműködésből tovább folyik. Ebbe az együttműködésbe a hazáját másképpen, de forrón és önzetlenül szerető, és egyesületbe tömörülő Magyar Nemzeti Gárda tagjai és szimpatizánsainak tízezrei már nem férnek bele!
Hiába a helytállás a jelenleg alig működő állam helyett, az árvízzel ezer sebből áztatott emberekért a gátakon, hiába a csomagok szállítása a szerencsétlenül jártak ezrei részére, itt egy számít csak, „az állam Én vagyok” orbáni teóriája, a nemrég felavatott rendőrtiszti eskütételkor szóló narancsos útravaló, mely szerint:
Dezertőr minden olyan rendőr, aki még csak gondolatban is szimpatizálni mer az országban példátlanul népszerű, bűntelenül elítélt Magyar Gárdával, aminek természetesen nem jogutódjai, ezért nem jogalanyai a jelenlegi eljárás alá vontak!
Hírek szerint a csontos alkatú és lelkű új belügyminiszter alaposan felkészítette az új gazdának is feltétlenül behódoló rendőreit a mai eskütételünkre. Budapest bejáratainál lesben állnak a régi-új fogdmegek az ünnepi megemlékezésre érkezők autóbuszainak és személyautóinak törvénytelen elakasztására, visszafordítására.
Túlérik így ez a narancs a fán, és idő előtt rohadtan fog lehullani, mert egyre több választó fog szembesülni azzal a ténnyel, hogy a fideszes patyomkin város mögött a semmi áll!
Adjon az Isten végre valóban Szebb Jövőt Drága Magyar Hazánknak, Nemzetünknek!
Reiner Péter, a Magyar Nemzeti Gárda pártoló felesküdött tagja
Budapest 2010 július 4.
Kapcsolódó: A FIDESZ alakuló „LIKUD-diktatúrája”
Nemzeti InternetFigyelő (NIF) 
A Fidesz ugyanolyan magyargyűlölő, mint a SzDSz és a MSzP.
KedvelésKedvelés
Talán magyarázat lehet az orbáni eltökéltségre az alábbi bejegyzés.
2004.04.14
Sajnos azonban jelen volt az akkori parlamenti pártok teljes spektruma, a magyar kormány, és az akkori magyar államfõ, Mádl Ferenc is.
2004 április 14-én, egy szerdai nap késõ estéjén, Izrael magyarországi nagykövete fogadást adott, ahol összegyûlt a megállapodást aláíró magyar politikai elit. Az egyezmény részben a már említett EU-Izraeli akcióterv alapján került megfogalmazásra, és 2004 május 1-én lépett életbe.
A magyar felek ezzel az aláírással tulajdonképpen ratifikálták az EU-s országokban sem szellõztetett kerettervet.
Korunk jellemzõje az a kényszer, amibe a nemzetközi elvárásoknak megfelelni akarás beleviszi egy magát függetlennek nevezõ ország politikusait egy olyan dokumentum aláírásába, mely ellenkezik a józan ésszel, és hátrányára, sõt kárára van a választóknak és az országnak.
A “nemzetközi elvárások” ebben a kontextusban az USA, Izrael, a nemzetközi és magyarországi zsidó szervezetek, de elsõsorban az általuk kézben tartott média elvárásait jelenti. Ez egy olyan kényszer, amibõl egy pártos demokrácia sosem fog tudni kiszabadulni, és nem csak a hazai viszonyokat jellemzi.
Nem az én feladatom persze megítélni, hogy mennyire érezték az itt ismertetett dokumentum aláírását politikai kényszernek a jelenlévõk. Egy biztos.
Mindenki ott volt aki számított.
Az itt ismertetésre kerülõ anyag az EU és Izrael között létrejött “akcióterv”-nek nevezett megállapodás része. A különös az, hogy a hazai sajtó nem számolt be sem az EU-Izraeli akciótervrõl, sem pedig errõl a megállapodásról. Az EU-s média is többnyire kerülte, mint macska a boxer kutya udvarát.
A dokumentum aláírásán részt vettek:
Mose Kacav, Izrael akkori államfõje,
Mádl Ferenc, Magyarország Köztársasági Elnöke,
Medgyessy Péter, akkori miniszterelnök,
Kovács László az MSZP részérõl,
Hiller István az MSZP részérõl,
Dávid Ibolya az MDF részérõl,
Herényi Károly az MDF részérõl,
Orbán Viktor a Fidesz MPP részérõl,
Áder János a Fidesz MPP részérõl,
Pokorni Zoltán a Fidesz MPP részérõl, valamint a
Magyarországi Zsidó Hitközségek vezetõi.
Ezen kívül két fõ az SZDSZ részérõl. A nevek véletlenül kimaradtak a jegyzetembõl, de mint a többi párt esetében, itt is a legfelsõbb vezetõk lehettek jelen, tehát valószínûsíthetõ a személyek Kuncze Gábor mint pártelnök, és Petõ Iván mint az SZDSZ országos tanácsának elnöke.
A dokumentum
A dokumentum 8 pontból állt, melyek a következõk voltak:
1, Magyarország befogadó célország.
Abban az esetben, ha Izraelt külsõ agresszió érné, mely veszélyezteti az ott élõ zsidók életét, Magyarország 500.000 zsidó befogadását vállalja, állampolgári jogokat adva a befogadottaknak. Hasonló megállapodások értelmében Németország további félmillió, Lengyelország pedig 100.000 Izraeli állampolgár befogadására tett ígéretet az ott elhangzottak szerint.
Megjegyzem, ezzel szemben Németország a zsidók bevándorlásának korlátozásáról döntött 2006 júliusában.
2, Izraeli áruk európai terjesztése.
El sem tudom képzelni, hogy ez a pont mirõl szólhat, hiszen az Izrael és Magyarország közötti kereskedelmet az 1998 és 2004 május 1. között érvényes szabadkereskedelmi megállapodás szabályozta, amely az ipari termékek esetén vámmenetes ki- és behozatalt biztosított. 2004 május 1-gyel pedig életbe lépett az EU-Izrael közötti szabadkereskedelmi egyezmény, tehát Izrael bárkivel kereskedhet az EU-ban, ha legálisan akarja ezt megtenni.
Csak olyan cikkekrõl lehet szó melyek nem tartoznak az egyezmény hatálya alá.
Ezeket átcsomagolással úgymond “honosítani” lehet, majd úgy továbbszállítani az EU tagországaiba. A megállapodás ezen része tehát az uniós törvények valamilyen formában történõ kijátszása.
3, Izraeli vállalkozások állami pénzen való támogatása.
1993-ban Izrael és Magyarország egy beruházás védelmi megállapodást kötött, mely eredetileg 10 évre szólt, de továbbra is fenntartották.
A titkos megállapodás 3. pontja ennek a folytatása lett volna. Az izraeli beruházók kihasználták a magyar állam kínálta vissza nem térítendõ támogatásokat, majd ez év augusztusában, amikor nyilvánvaló lett, hogy a kormány már semmilyen formában nem lesz képes támogatni õket Magyarországon, gyorsan felmondták az 1993-ban kötött, de még mindig élõ megállapodást.
A 2004-es egyezmény után nem sokkal jött létre többek között pl. az az ismert szerzõdés, mely alapján egy Izraeli céget közel egymilliárd Forinttal támogat az állam. Ez egy gyémántcsiszoló üzem lett volna Salgótarjánban (Lásd ezt a 2004-es hírt), annak az öblösüveg gyárnak a területén, mely átmeneti pénzzavarba került. A “munkahelyteremtés” címszó alatt az izraeli befektetõnek ajándékozott pénzösszeg 750 ember plusz a beszállítók kenyerét menthette volna meg hosszú távra az egyébként jó piaci feltételek között mûködõ St.Glass Rt. talpraállításával. Ezzel szemben a gyémántcsiszoló kevesebb mint 350 embert foglalkoztatott volna, azt is csak az üzem teljes beindulása után.
A beruházás végül sosem valósult meg. Vajon hány hasonló ügylet bonyolódott le, hová mentek a pénzek számolatlanul?
Úgy nem mellesleg ide vág egy a Magyar Fejlesztési Bankban dolgozó ügyintézõtõl származó információ is, mely szerint a magyar állam a TB kasszából(!) izraeli kibucépítéseket finanszíroz, melyek rossz minõségû paprikát termelnek, amit aztán a kiváló hazaihoz keverve az EU-ban magyarként adnak el. Ezért aztán nem támogatják a haza paprikatermesztést itthon, mert Izraelbõl légi úton behozva is olcsóbb.
4, A zsidó kultúra hangsúlyos megjelenítése és propagálása a médián keresztül.
Ebben nincsen nálunk hiány. Ez is része az EU-Izraeli akcióterv néven ismert dokumentumnak. Az ún. holokauszt-oktatás tantárgyi bevezetésének sürgetése
5, A gyûlölettörvény minden áron való elfogadtatása az országgyûlésben, és annak szigorú alkalmazása.
Azóta is próbálkoznak. 2007 márciusában a Mazsihisz még azt a bátorságot is vette, hogy tövényjavaslatot nyújtson be! A médiának persze nem szúrt szemet, hogy mi a fenét képzelnek magukról.
6, A nemzeti irányultságú kisebb pártok, valamint civil szervezetek mûködésének ellenõrzése, korlátozása, és megszüntetése.
Ez a pont egyértelmû. Nem más ez, mint a megalkuvást nem ismerõ, valódi nemzeti erõk, az ún. “szélsõjobb” eltaposására tett törekvés szentesítése.
7, Az izraeli politika feltétlen támogatása a magyar külpolitikában, és a nemzetközi fórumokon.
Ez utóbbit tökéletesen lekövethetjük a magyar politikában. Az izraeli tömeggyilkosságok ellen egy szava sincs a magyar kormánynak, sem pedig a pártoknak. A maga is zsidó származású Eörsi Mátyás szóvivõ kijelentette, hogy “Izraelnek joga van az “önvédelemhez”, holott mindannyian jól tudjuk, hogy nem önvédelemrõl van szó. Eörsi Mátyás, és Vásárhelyi Mária voltak azok, akik bár soha egyetlen egyszer sem szólaltak föl a magyar nemzetiség ellen történt atrocitások esetében, ellenben Izraelt, foggal körömmel védték,
amikor az Európa Unió el akarta ítélni a tevékenysége miatt. Eörsi esetében ez nem egészen igaz, hiszen egyszer szót emelt a szlovákiai magyarokkal történt esetek miatt, de itt is csak arról lehet szó, hogy még nem tudjuk, hogy cui prodest.
8, Harc az antiszemitizmus minden formája ellen a Berlini Deklaráció szellemében.
Ez is része az EU-Izraeli akciótervnek. Ez a pont ismét csak a véleményszabadság korlátozása céljából került bele az egyezménybe.
A fenti megállapodást a Magyar Atlanti Tanács nevû, homályos rendeltetésû szervezet hozta össze, melynek tagsága – hogy is mondjam – igencsak “színes”.
A szervezet költségvetését pénzintézmények dobják össze, de nem megerõsített források szerint évente 4 milliárd Forinttal részesül a magyar adófizetõk pénzébõl is
.
A Magyar Atlanti Tanácsról Drábik János több könyvében is (Uzsoracivilizáció, Világzsákutca) részletesen ír, de az interneten is találunk róla anyagot. Egy az Új Világrendet megvalósító világhálózat magyar tagszervezetérõl van szó, mely korántsem Magyarország érdekeit veszi figyelembe, hanem kizárólag a pénzhatalmat szolgálja ki, és egyértelmû szabadkõmûves kapcsolatokkal rendelkezik.
***
Az egyezményrõl szóló információ Vida Lajos, azóta sajnos már elhunyt FKGP-s politikustól származik, aki sajnos csak töredékesen emlékezett, dokumentumot nem juttatott el hozzám. Ennek ellenére bízom az információ valódiságában, tekintve, hogy az illetõ más esetekben is mindig megbízhatóan tájékoztatott.
Az anyag publicitása nyilvánvaló érdekeket sért, így egyértelmû volt számomra, hogy ezzel hiába fordulnék a médiához. Úgy gondoltam azonban, hogy itt az ideje, hogy mindenki tudjon errõl.
Az ügy azért kiemelten fontos, mert nem csak hogy fittyet hány a demokrácia alapértékeire, de közvetlenül befolyásolja nemzetünk jövõbeni politikai mozgásterét, és jövõjét, ami megengedhetetlen! Kérem, hogy ha valaki bármilyen további információval, esetleg részletekkel, vagy akár cáfolattal rendelkezik az ügyet illetõen, írja meg nekem, akár névtelenül is.
(Név, cím a szerkesztőségben)
Nemzeti Radikális Front
KedvelésKedvelés
A tegnapi nap eseményei igazolják,hogy csak a szin változott,az arrogancia a régi.Elképesztő rendőri “csapaterőt” állitottak fel,mindazért,hogy megmutassák a “nemzeti együttműködést”.A Madách téren nem lehetett látni az aszfaltot a felsorakozott rendőrségi autóktól-tömve rend?őrökkel”,az Anker közben vagy 100 rend?őr állt várakozva a “bevetésre”,és a Bajcsy Zs.útat is ellepte a “rend?őrfekália “.De ezek “csak”gyakorlóban várták az eseményt,ami a droidruhába öltöztetett,fél 5-kor megjelent csapaterőt biztositotta.Ugyanis a droidmajmok szabályosan megtámadták az Erzsébet teret,demonstrálva,hogy “aki nem lép egyszerre,az gázprayt kap a szemébe”.Megismétlődött a 2009!!!Szégyen és gyalázat,amit tegnap a magyar?rend?őrség végrehajtott.Az pedig hogy a “jobboldali médiák” is úgy kommentálták a történteket ahogy megmondták nekik,már nem is lep meg.Most hallgatom a Lánchid rádiót : “Botrányba fulladt a Magyar Nemzeti Gárda új tagjainak eskűtétele”……..Bla-bla!! Én ott voltam és állitom a következőt: A Gárda és a megjelentek letették az eskűt a Szent Koronára,amit senki nem vehet el!!!! A rendőri “fellépés” teljesen indokolatlan,és brutális volt.Senki nem provokálta őket,a “hatalom”megmutatta igazi arcát.És mint ahogy irtam,nem változott semmi,csak a szin vörösről narancsra.Hogyan akar itt “nemzeti együttműködés” -t a 2/3-os kormánypárt?
Bizony-bizony alakul (de inkább folytatódik) a nemzeti ellenállás,és előbb utóbb : a “Kossuth tér is visszatér”- a magyar nemzet lelkiismerete.
A miniszterelnök tanulhatna ebből a magyar közmondásból : “A hazug embert előbb utolérik,mint a sánta kutyát”!!!
KedvelésKedvelés
Szaros a talicska.
Húsz évig tolták a talicskát tele szarral, hol az MDF, aztán a Fidesz, majd két ciklusban tolta a szaros talicskát az MSZP, és most, még egy lapát szarral megtetézve tolja megint a Fidesz. A globális és cionista háttérhatalmaktól kapták a talicskát, aminek már igencsak nyikorog a kereke, a benne felgyülemlett sok szartól. A megjelent nemzeti radikális talicska, benne nem szarral, hanem egy fényes programmal, nem kell a globális hatalomnak, neki az ő talicskájuk, az abban lévő szar, és az azt toló fizetett bérencei kellenek. Még több segítséget is kapnak, hogy kergessék el ezt a másik talicskát, és tolóit, mert nekik csak a szaros a jó. És Orbán nagy igyekezettel kergeti is, azaz kergetné, de egyre inkább látszik, hogy a nemzet már nem a szaros talicskát akarja, hanem a nemzetit. Orbán nemzeti színű palásttal takargatja a talicskában lévő szart, de a népnek jó az orra, és kezd már nagyon facsaróvá válni a bűz.
KedvelésKedvelés
feco0220, – már megint meg kell köszönjem, -hogy mennyire helyén való elemzést bocsájtott közre.
üdvözlettel: pislacsek
KedvelésKedvelés
Én azt mondom a tegnapi nap után,a fidesz egyszerű CIONISTABÉRENC akárcsak a komcsik.Tehát tisztelt Vona Gábor és Jobbik,ütni-vágni kell minden hazaárulót!!Legyen az import narancs,vagy szegfű.
Ez mind hazug KOLLABORÁNS!A narancs is el fog ROHADNI!
KedvelésKedvelés
Nemzeti érzésért magyart veretni karhatalommal hagyomány ápolás , (lásd kommunista március 15.kék gyakorlata!) Valóban nemzeti kormányunk van?
KedvelésKedvelés