Az megvan, amikor a bőrgyógyász és a szemész próbál kezelni egy infarktust?
Ilyenek simán történhetnekMagyarországon, ahol az orvosok elvándorlása miatt, főleg vidéken, rengeteg egészségügyi állás betöltetlen.
Tapasztalatlan rezidensek kezelnek súlyos eseteket szakorvosi felügyelet nélkül. Ennek egyrészt a beteg számára van nyilvánvaló kockázata, másrészt a fiatal orvosok ilyenkor rengeteg felesleges vizsgálatot rendelnek, hogy a körülményekhez képest minimalizálják a kockázatokat, ettől pedig nagyon drága is lesz az ellátás.
Titok – léalmával sikálva: Kiss Ernő és a Detonátor-dosszié
Amikor harcolunk a globalizáció ellen, és annak vadhajtásait próbáljuk valamilyen úton-módon nyesegetni, akkor jó részt teljesen eredménytelen küzdelmet folytatunk, mert az igazi ellenfél tulajdonképpen nem ismert.
Magyarországon az utóbbi időkben különböző iparágakban rá kellett jönni, hogy nincs ránk szükség. Hiába volt világhírű a magyar húsipar, konzervipar, cukoripar és sorolhatnám, egyszerűen feleslegessé vált nemcsak az unión belül, hanem mindenütt. Mégis, hogy egyáltalán tisztában legyünk, mi és ki ellen harcolunk, egy olyan példával szemléltetek, amely az elkövetkezendő 50-100 évben bizonyosan a teremtett környezet tönkretételével fejeződik be. Az igazán nagy cégek, például a Conagra a világ szárnyasállat termelésének hatalmas részét ellenőrzi. Ugyanúgy, mint a tőzsdén is a világ legerősebb gabona-fölvásárló- és értékesítő cége a Cargill. Hogy milyen következményekkel jár egy-egy ilyen óriásnak a tevékenysége, azt majd az utódjaink is tapasztalni fogják. A Conagra ugyanis az egész tevékenységét, miután döntő többsége környezetszennyező, áthelyezte a dél-amerikai kontinensre. Nagyon kevesen tudják, de a világon a legritkábban lakott terület, egyelőre Dél-Amerika. A művelt területek nagyságának aránya egyszerűen páratlan.
Az Európai Parlament női jogi bizottsága szerint kizárólag a rasszizmus vezérelheti azt, aki problémát lát a migráns férfiak által elkövetett tömeges, nők elleni erőszakos cselekményekben.
NIF: India, Pakisztán, Afganisztán eddigi viszonya mindeddig lazán ellenségestöl a nagyon feszült ellenséges viszonyig terjedt. Gyakran voltak csetepaték a Kashmir tartomány határövezetében India és Pakisztán között. India és Pakisztán atom hatalmak, így ezek a feszültségek félők, hogy annyira elmérgesedhetnek, hogy valamelyik ország a piros gomb felé fog nyúlkálni. Ez volt eddig. Azonban most India, mint milliárdos lakosságú atomhatalom egyértelmü kezdeményezést indított el a térség együttműködésre. A következő alapos elemzés rámutat a kezdeti lépésekre és a bennük rejlő lehetőségekre is. De arra is rámutat, hogy a 3 ország közötti ellenséges viszony fenntartásában ki a hunyó.