Migráció és szankciók – Szerbia és a délvidéki magyarok jogvédelme

Gazdasági szankciókkal térdre kényszerítheti-e Magyarországot az EU migráció-ügyben? A másik téma: a délvidéki magyarok jogvédelmére kötelezte az EU Szerbiát! (Morvai és Gaudi strasbourgi beszélgetése)

Morvai Krisztina hazánk melletti szolidaritásra hívja a népeket – Hol vannak ilyenkor a fideszes EP képviselők?

Miután az EU kötelezettségszegési eljárást indít hazánk ellen, úgy tűnik, hogy az EP-ben egyedül Morvai Krisztina az, aki azonnal reagál a történtekre. De hol vannak ilyenkor az itthon végtelenül nagyszájú fideszes képviselők? Miért nem szólaltak fel azonnal Morvai Krisztina után megerősítve, megtámogatva szavait, felhívását? Ja, hogy Szíjjártó már elmondta a magáét az Országgyűlésben?

Morvai Krisztina arra kéri az európai és Európán kívüli népeket, hogy vállaljanak szolidaritást hazánk mellett.

Egy haszontalan szervezet: az Európai Bankhatóság (Kérdezzék a devizahiteleseket!…)

Bármilyen meglepő, létezik egy Európai Bankhatóság, amelynek feladatai közé tartozik az Európai Unió fogyasztóvédelmi normái érvényesülésének ellenőrzése a tagállamokban, a pénzintézetek és ügyfeleik közötti kapcsolatban. E hatóság működésének szinte semmi nyomát nem lehet látni, ha tisztában vagyunk a sok százezer magyar embert érintő „devizahiteles” jogtiprással.

Hol van az Európai Bankhatóság, amikor a csalárd szerződések nyomán családok sokaságát költöztetik ki a végrehajtók otthonaikból? Még most sem lenne-e késő fellépni az európai uniós fogyasztóvédelmi normák érvényesítése érdekében – azonban szó nincs róla, hogy ez a méregdrágán működő szervezet ilyesmit tenne a kiszolgáltatott ügyfelek érdekében. Hasonlóképpen nem lép föl az ellen, hogy például a repülőtéren (de akár plázákban, telefontársaságok ügyfélszolgálatainál stb.) megtévesztő módon beszélik rá a sietős, alapos átgondolásra képtelen helyzetben lévő ügyfeleket különböző hitelszerződések aláírására.

Hogyan fogjunk vállalkozásba – avagy „munkahelyteremtés” önálló vállalkozás indításával – Cseresnyés Péter államtitkár válasza Morvai Krisztina EP képviselőnek (videóval)

Morvai Krisztina 2017 tavaszi magyar országgyűlési felszólalásában arról érdeklődött, hogyan tudnának a „kisemberek” európai uniós forrásokhoz jutni. A felszólalását követően nyílt leveleket is írt, amelyben részletes tájékoztatást kért a támogatási lehetőségekről azok számára, akik önálló vállalkozásba kezdenének, kisvállalkozásukat vagy mikrovállalkozásukat fejleszteni szeretnék, illetve azon kisgazdák számára, akik gazdaságukat kívánják gyümölcsözőbben működtetni, fejleszteni.

Az egyik ilyen levél címzettjei Csepreghy Nándor miniszterhelyettes és Cseresnyés Péter foglalkoztatásért felelős államtitkár voltak. A válaszlevélben Cseresnyés Péter államtitkár részletesen felsorolja a vállalkozást indítani kívánó magyar fiatalok és az érettebb korosztály számára nyitva álló lehetőségeket.

Az EU célja: megalázásunk és nem felemelkedésünk! – Morvai az Echo TV-ben (videóval)

Az Echo TV műsorában – egyebek mellett – arról beszéltem, hogy meggyőződésem szerint az Európai Parlament Magyarországot elítélő friss határozatát elsősorban az Európát védő migránspolitikánk miatti bosszúvágy vezérelte.

Rámutattam: az Európai Uniót a legkevésbé sem érdeklik azok a dolgok, amelyek sok magyar embert bántanak és foglalkoztatnak: nem kíván segítséget nyújtani a devizahitelesekkel szembeni jogsértések orvoslásában – noha az kifejezetten az európai uniós fogyasztóvédelmi normáknak a bankok általi megsértéséből fakad -; nem érdekli a vidék és a mezőgazdaságunk sorsa (amely egyenes következménye az európai uniós agrárpolitika folytán hazánkba áramló külföldi élelmiszernek és a földrablásoknak); nem foglalkoztatja a munkavállalók helyzete.

Morvai Krisztina: Miért nem szavaztam Magyarország elítélésére?

Normális világban már a címben szereplő kérdés feltétele is zavaró és sértő lenne – természetesen azért nem szavaztam a Magyarországot elítélő jelentés mellett, mert magyar ember vagyok és szeretem a hazámat.

Ezt a gondolatot fejtettem ki bővebben az egyperces szavazatmagyarázati lehetőség során ma, 2017. május 17-én Strasbourgban, miután a plenáris ülés elfogadta a magyarországi helyzetről szóló gyalázatos „négypárti” jelentést.

Morvai Krisztina: Mindent el kell-e tűrnie az állampolgároknak az államtól, a hatóságoktól, bíróságoktól?

Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, EP képviselő közleménye

Az önkény és a jogállamiság közötti különbséget minden elméleti szakembernél jobban elmagyarázta a jelenlévőknek nemrég egy lakossági fórumon felszólaló gépkocsivezető:
“Kamionsofőr vagyok. Ha piros a lámpa, meg kell állnom. Ugyanígy meg kell állnia a miniszterelnöknek, az államfőnek, a legfőbb bírónak vagy a legfőbb ügyésznek. A jogszabályok mindenkire vonatkoznak, rangtól, hatalmi helyzettől függetlenül.”.

A jogszabályok nemcsak arra vannak, hogy az állampolgárt rendszabályozzák, hanem legalább ennyire arra is, hogy az állam visszaéléseit, mulasztásait, túlkapásait megakadályozzák, korlátozzák a polgárával szemben. Az állami szervek mozgásterét is szabályok kötik, amikor büntetni, bírságolni, “fegyelmezni” kívánja polgárát. El kellene érni, hogy a piros lámpa végre piros lámpa legyen ne csak a polgárnak, hanem az államnak, a hatóságoknak, a bíróságoknak is. Ez lenne a valódi rendszerváltás, az önkény helyett jogállamiság. Így lehetne elérni, hogy ne lehessen önkényesen kirúgni a munkavállalót, hatósági úton ellehetetleníteni a tisztességes kisvállalkozót, állami segédlettel földet lopni a helyi gazdáktól. Akkor lenne így, ha végre a hatalom, az állami szervek kezét is ténylegesen megkötnék a rájuk vonatkozó jogszabályok.

Morvai: Az EU köteles képviselni a “Brexit-sújtotta” magyar munkavállalókat!

Az Európai Unió mélyen megsértődött az Egyesült Királyság kilépése miatt. A Brexit tárgyalások során kerüli a kompromisszumok kötését, jelszava, hogy a britek “nem mazsolázgathatnak” az Unió előnyeiből. Az Unió úgy viselkedik, mint az a  sértődött házastárs, aki a válóper, a gyermekelhelyezés, a vagyonmegosztás során is csak a bosszúállásra, a másikkal való kitolásra koncentrál, nem törődve a többi érintett érdekeivel, jogaival.

Ezt a hozzáállást haladéktalanul meg kell változtatni, ehhez az önző durcáskodáshoz ugyanis az EU-nak nincs joga, ugyanis közel félmilliárd európai ember érdekét kell megjeleníteniük, nem pedig saját hiúságukat. Ebből adódóan a tárgyalásokat folytató Uniónak elemi kötelessége, hogy saját polgárait, azaz a “megmaradt” 27 tagállam polgárait gondos, szakszerű (jogi) képviselőként védje, képviselje a tárgyalások során.

Értsék meg, hogy nem vagyunk hajlandóak beengedni a migránsokat!

Szabadság vagy bevándoroltatás? – Morvai a “magyar vitán” Brüsszelben

Értsék meg, hogy nem vagyunk hajlandóak beengedni a migránsokat! – mondta Morvai Krisztina Brüsszelben, a Magyarországról szóló vitán. Ördöginek nevezte, ahogy az EU és más bevándoroltatás-párti erők a magyarok szabadságvágyát, szabadságszeretetét arra használják, hogy a “tudomány szabadsága”, “oktatás szabadsága”, “szólásszabadság” jelszavaihoz és értékeihez kötik “árukapcsolásként” a tömeges migráció elfogadtatását.  Figyeljük meg, hogyan kerül egyazon elítélő határozatba az oktatási szabadsággal és más szabadságokkal, emberi jogokkal kapcsolatos kritika és azon tény elítélése, hogy Magyarország következetesen ellenáll a bevándoroltatásnak. Hasonlóképp figyeljünk fel arra, hogy a budapesti tüntetéseken az Oktatási szabadságot! táblák mellett hogy jelennek meg a Bontsuk le a kerítést! és hasonló jelszavak.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Pártállam, önkény, diktatúra! Morvai “betiltott”délvidéki fórumának felvétele – nem csak Délvidékről

Döbbenetes tapasztalatokat szerzett a Morvai Krisztina EP képviselő által vezetett nemzeti jogvédő (NJSZ) delegáció az Európai Unióhoz való csatlakozásra váró Szerbia állapotáról, ahol “klasszikus” pártállami viszonyok uralkodnak, s a mindennapokban az állami (politikai) önkény, a jogfosztottság, az emberek kiszolgáltatottsága a jellemző. Különösen is sújtja mindez a délvidéki magyarokat. Mi a különbség a jogállam és az önkény, a diktatúra és a demokrácia között? Mit tehetünk annak érdekében, hogy az elszakított magyarok Trianon után is magyarként élhessenek szülőföldjükön, szerte a Kárpát-medencében, tehát Erdélyben (Székelyföldön, Partiumban), Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken is? – ezekre a kérdésekre keresi a választ Dr. Morvai Krisztina jogász, EP képviselő előadásában és a “betiltott” zentai fórum résztvevői hozzászólásaikban.

Ajánljuk ezt a felvételt minden elszakított területen élő magyarnak, s azoknak, akik meg szeretnék ismerni és érteni helyzetüket, s felelősséget éreznek jogaikért, méltóságukért, jövőjükért. Mottó: “Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal. (Magyarország Alaptörvénye, D cikk)”

Morvai: Aki tagadja a migráció és a terrorizmus kapcsolatát, hazudik!

Számos nyugati politikus – ahelyett, hogy azon gondolkodna, mit rontottak el, hogyan “ágyaztak meg” a terrorizmusnak a tömeges migrációval – azon mesterkedik, hogy ugyanezt rákényszerítse a jelenleg még “terrorizmusmentes” Magyarországra. Morvai Krisztina felszólalása az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, 2017 áprilisában.

NIF

Árnyékjelentés a délvidéki magyarok jogfosztottságáról: vétó és önrendelkezés kell!

2017. április 7-én Budapesten dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő (Függetlenek Csoportja) és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közös rendezvényén bemutatták Bozóki Antal újvidéki magyar jogász (a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja) az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament Szerbiáról szóló jelentéseiről készített, kötetbe foglalt magyar árnyékjelentését, amely tényekre és bizonyítékokra alapozva szembesít délvidéki magyarok sanyarú valós helyzetével. Az Európai Parlament idén májusban dönt a szerbiai jelentésről.

A könyvbemutató célja a valóság bemutatása volt a hivatalos jelentések által festett rózsaszín képpel szemben az EU csatlakozás folyamat oltárán egyre inkább végveszélybe kerülő délvidéki magyarság helyzetével kapcsolatban és arra figyelmeztessen, hogy a csatlakozási tárgyalások során kemény feltételek kell szabni Szerbiának a délvidéki magyarság egyéni és közösségi jogainak magas szintű biztosítása érdekében.

Morvai Krisztina: 1984? – Az EU ördögi tervei a gondolatrendőrségről

Az Európai Parlament egy friss jelentésében – egyebek mellett – a következőket olvastam: „…kritikusan értékelni kell, hogy miként kezeljék azokat a médiaforrásokat, amelyek bizonyítottan több alkalommal is részt vállaltak a szándékos megtévesztés és félretájékoztatás stratégiájában…” Vajon az amerikai CNN televízióra, az angol BBC-re, vagy mindkettőre gondolnak? – akartam feltenni a kérdést a jelentésről szóló vitában, visszaemlékezve e két tévécsatorna hazugságaira, például az Irak elleni brutális háborút megalapozó „tömegpusztító fegyverekről” szóló jelentéseikben, vagy akár a közkedvelt Amanpour Gyurcsány Ferenccel készített interjúját felidézve, amelyben a 2006-os szemkilövetések fő felelősét csodálatos politikusnak állította be, és szinte az egekbe emelte…

Bár álláspontom szerint a jelentésben szereplő fenti leírás tökéletesen ráillik e nyugati tévécsatornákra is, a jelentés későbbi részéből kiderül, hogy „az orosz félretájékoztatásról és propaganda-hadviselésről” van szó, ez az, amitől óvni kívánják az Európai Unió „tudatlan és önálló gondolkodásra nem képes” polgárait. Egyebek mellett az RT orosz televízió nézésétől óvnak bennünket, hasonlóképpen, ahogy annak idején a Szabad Európa hallgatásától.

A Brexit egyik fő oka: a közép-európai alacsony jövedelmek – Sürgős változásra van szükség!

„Nem sokat tanult az Európai Unió a Brexitből” – mutatott rá Morvai Krisztina a Brexitről szóló politikai vitanap végén Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.

Mint kifejtette: a Brexit egyik fő oka az Európai Unión belüli „belső migráció”, amely pedig a rendkívül alacsony közép-és kelet-európai bérekre és jövedelmekre vezethető vissza. Rámutatott arra is, hogy Magyarországról elindult – több közép-és kelet-európai csoport támogatásával – egy olyan kezdeményezés, amelynek fő célja a kirívó jövedelem- illetve bérkülönbségek felszámolása. Morvai kérte, hogy képviselőtársai ismerkedjenek meg a magyar kezdeményezéssel és támogassák azt.

Iránytű „kisembereknek” EU-s pénzekhez, támogatásokhoz (Csepreghy Nándor miniszterhelyettes válasza Morvai Krisztinának)

Az elmúlt héten a magyar parlamentben szólaltam fel, majd nyílt leveleket írtam Csepreghy Nándor miniszterhelyettesnek, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az Agrárkamara elnökeinek azzal kapcsolatban, hogy ez idő szerint a személyes kapcsolatrendszerrel és háttérrel nem rendelkező magyar „kisemberek” nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem értesülnek az európai uniós támogatási lehetőségekről, kisvállalkozás vagy kisgazdaság indításának lehetőségeiről, illetve meglévő családi vállalkozásuk, kisgazdaságuk fejlesztésének európai uniós pénz felhasználásával történő lehetőségeiről.

Ugyanakkor tény, hogy a Magyarországon most is megnyíló tengernyi európai uniós forrás kedvezményezettjei nem elsősorban a „tűzhöz közeli csókosok”, hanem a normális megélhetésre, munkalehetőségre vágyó magyar „kisemberek”. Arra kértem miniszterhelyettes urat és a Kamarák vezetőit, hogy adjanak részletes tájékoztatást a jelenleg nyitva álló lehetőségekről, és azt minél szélesebb körben juttassák el a címzetteknek, azaz azoknak az embereknek, akik alkalmasak és hajlandóak lennének (akár egyszemélyes) kisvállalkozás vagy kisgazdaság indítására, de ehhez anyagi támogatásra és szakmai tanácsadásra lenne szükségük. Megérkezett miniszterhelyettes úr válasza, amelyben részletes tájékoztatást ad a lehetőségekről. Sajnos például a levélben említett videókra kattintva látszik a megtekintések számából, hogy bizony kevesekhez jutnak el ezek az információk.

Hogyan juthatnak a „kisemberek” is uniós pénzhez, támogatáshoz? (Morvai Krisztina újabb levele hangfelvételen)

Összefogva kell követelni a frissen megnyíló és pillanatok alatt gazdára találó hatalmas összegű európai uniós támogatások igazságos elosztását. Ehhez kéri a nézők segítségét Morvai Krisztina a mellékelt hangfelvételen, amelyen felolvassa az illetékes államtitkárnak, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara elnökének és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének írt nyílt levelét a 9 ezer milliárd forintnyi EU támogatás tárgyában. Tekintettel arra, hogy fennáll a veszélye e pénzek „csókosok közötti elosztásának”, s ezt igyekeznünk kell megakadályozni, Krisztina kéri, hogy ezt a levelet és üzenetet minél többen osszák meg.

Nemzeti InternetFigyelő

Kapcsolódó:

„Kisemberek” is kaphatnak-e EU-s pénzeket vagy csak „csókosok”? -Morvai kérdése és Csepreghy válasza

„Kisemberek” is kaphatnak-e EU-s pénzeket vagy csak „csókosok”? -Morvai kérdése és Csepreghy válasza

Az európai uniós pénzek felhasználásáról szóló vitában megosztottam azokat a tapasztalataimat a magyar képviselőtársaimmal és a kormány jelenlévő képviselőivel, amelyeket „az utca emberétől” szereztem az ország legkülönbözőbb pontjain.

Felhívtam a figyelmet arra, hogy az emberek nagy része teljes kiszolgáltatottságban él, anyagi és munkajogi értelemben egyaránt, nekik is kedvezményezettjeinek kellene lenniük az európai uniós forrásoknak.

Hova tűntek az EU-s pénzek, hol maradt a polgárosodás?

Ideje lenne teljes körű számvetést készíteni arról, hogy Magyarország a csatlakozástól (illetve arra való felkészüléstől) kezdve napjainkig pontosan mennyi európai uniós fejlesztési és egyéb forrást kapott, és ezeknek mi lett a pontos sorsa.

Tény, hogy a fejlesztési források elvben alapvetően a lemaradás korrigálására szolgáltak volna, így egyik fő céljuk a polgárosodás megteremtése lett volna. Hová lettek tehát ezek a pénzek, és hol maradt az a polgárosodás (sikeres magyar vállalkozások sokasága, tisztességes megélhetést nyújtó, színvonalas munkahelyek, virágzó vidék és mezőgazdaság), amire a rendszerváltáskor és az Európai Unióhoz való csatlakozáskor számítottunk (számítottak)? – ezeket a kérdéseket feszegette Morvai Krisztina európai parlamenti felszólalásában.

Közérdekű adatok kiszivárogtatói: bűnösök vagy hősök? – Morvai felszólalása az EP-ben

Legutóbb Edward Snowden kiszivárogtatásai kapcsán merült fel a kérdés világszerte: mit érdemel az, aki a hivatásánál fogva rábízott titkot elvben és a vonatkozó jogszabály szerint arra illetékteleneknek, így például a sajtónak kiszivárogtatja, tekintettel arra, hogy az inkriminált információk olyan természetűek, hogy azokról a közvéleménynek mindenképpen tudnia kell.

Ezúttal a vita az Európai Parlamentben arról szólt, hogyan bírálják el azokat, akik az európai uniós pénzekkel történő csalásokkal kapcsolatban szivárogtatnak ki elvben titkos információt.

Egyenlő munkáért egyenlő bért! – komolyan gondolja az EU?

Az Európai Parlament Női Jogi (FEMM) Bizottságában téma volt az “egyenlő munkáért egyenlő bért!” követelés. De mit értenek ők ezalatt? Például azt, hogy egy szupermarketben a női dolgozó ugyanazért a munkáért ne kaphasson kevesebb pénzt, mint férfi kollégája.

Ez idáig tökéletesen rendben van. De az nem gond, hogy az EU-n belül, mondjuk Ausztriában egy szupermarketben dolgozó ember (akár nő, akár férfi) háromszor, négyszer többet keres, mint tőle 50 kilométerre egy magyarországi dolgozó? (Akár ugyanazon üzletláncon belül!) Morvai Krisztina felvetése láthatóan el se nagyon jut a képviselőtársak agyáig – de előbb-utóbb kénytelenek lesznek megérteni, mit is kellene az “egyenlő munkáért egyenlő bért!” elvén érteni.