Dr. Morvai Krisztina kategória bejegyzései

Szabadság vagy bevándoroltatás?

Szabadság vagy bevándoroltatás? – Morvai a “magyar vitán” Brüsszelben (videóval)

Migrants stand in front of a barrier at the border with Hungary near the village of Horgos, Serbia, September 16, 2015. REUTERS/Marko Djurica

Értsék meg, hogy nem vagyunk hajlandóak beengedni a migránsokat! – mondta Morvai Krisztina Brüsszelben, a Magyarországról szóló vitán. Szabadság vagy bevándoroltatás? Tovább olvasása

Értsék meg, hogy nem vagyunk hajlandóak beengedni a migránsokat!

Szabadság vagy bevándoroltatás? – Morvai a “magyar vitán” Brüsszelben

Értsék meg, hogy nem vagyunk hajlandóak beengedni a migránsokat! – mondta Morvai Krisztina Brüsszelben, a Magyarországról szóló vitán. Ördöginek nevezte, ahogy az EU és más bevándoroltatás-párti erők a magyarok szabadságvágyát, szabadságszeretetét arra használják, hogy a “tudomány szabadsága”, “oktatás szabadsága”, “szólásszabadság” jelszavaihoz és értékeihez kötik “árukapcsolásként” a tömeges migráció elfogadtatását.  Figyeljük meg, hogyan kerül egyazon elítélő határozatba az oktatási szabadsággal és más szabadságokkal, emberi jogokkal kapcsolatos kritika és azon tény elítélése, hogy Magyarország következetesen ellenáll a bevándoroltatásnak. Hasonlóképp figyeljünk fel arra, hogy a budapesti tüntetéseken az Oktatási szabadságot! táblák mellett hogy jelennek meg a Bontsuk le a kerítést! és hasonló jelszavak.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Pártállam, önkény, diktatúra! Morvai “betiltott”délvidéki fórumának felvétele – nem csak Délvidékről

Döbbenetes tapasztalatokat szerzett a Morvai Krisztina EP képviselő által vezetett nemzeti jogvédő (NJSZ) delegáció az Európai Unióhoz való csatlakozásra váró Szerbia állapotáról, ahol “klasszikus” pártállami viszonyok uralkodnak, s a mindennapokban az állami (politikai) önkény, a jogfosztottság, az emberek kiszolgáltatottsága a jellemző. Különösen is sújtja mindez a délvidéki magyarokat. Mi a különbség a jogállam és az önkény, a diktatúra és a demokrácia között? Mit tehetünk annak érdekében, hogy az elszakított magyarok Trianon után is magyarként élhessenek szülőföldjükön, szerte a Kárpát-medencében, tehát Erdélyben (Székelyföldön, Partiumban), Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken is? – ezekre a kérdésekre keresi a választ Dr. Morvai Krisztina jogász, EP képviselő előadásában és a “betiltott” zentai fórum résztvevői hozzászólásaikban.

Ajánljuk ezt a felvételt minden elszakított területen élő magyarnak, s azoknak, akik meg szeretnék ismerni és érteni helyzetüket, s felelősséget éreznek jogaikért, méltóságukért, jövőjükért. Mottó: “Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal. (Magyarország Alaptörvénye, D cikk)” Pártállam, önkény, diktatúra! Morvai “betiltott”délvidéki fórumának felvétele – nem csak Délvidékről Tovább olvasása

Morvai: Aki tagadja a migráció és a terrorizmus kapcsolatát, hazudik!

Számos nyugati politikus – ahelyett, hogy azon gondolkodna, mit rontottak el, hogyan “ágyaztak meg” a terrorizmusnak a tömeges migrációval – azon mesterkedik, hogy ugyanezt rákényszerítse a jelenleg még “terrorizmusmentes” Magyarországra. Morvai Krisztina felszólalása az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, 2017 áprilisában.

NIF

Árnyékjelentés a délvidéki magyarok jogfosztottságáról: vétó és önrendelkezés kell!

2017. április 7-én Budapesten dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő (Függetlenek Csoportja) és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közös rendezvényén bemutatták Bozóki Antal újvidéki magyar jogász (a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja) az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament Szerbiáról szóló jelentéseiről készített, kötetbe foglalt magyar árnyékjelentését, amely tényekre és bizonyítékokra alapozva szembesít délvidéki magyarok sanyarú valós helyzetével. Az Európai Parlament idén májusban dönt a szerbiai jelentésről.

A könyvbemutató célja a valóság bemutatása volt a hivatalos jelentések által festett rózsaszín képpel szemben az EU csatlakozás folyamat oltárán egyre inkább végveszélybe kerülő délvidéki magyarság helyzetével kapcsolatban és arra figyelmeztessen, hogy a csatlakozási tárgyalások során kemény feltételek kell szabni Szerbiának a délvidéki magyarság egyéni és közösségi jogainak magas szintű biztosítása érdekében. Árnyékjelentés a délvidéki magyarok jogfosztottságáról: vétó és önrendelkezés kell! Tovább olvasása

Morvai Krisztina: 1984? – Az EU ördögi tervei a gondolatrendőrségről

Az Európai Parlament egy friss jelentésében – egyebek mellett – a következőket olvastam: „…kritikusan értékelni kell, hogy miként kezeljék azokat a médiaforrásokat, amelyek bizonyítottan több alkalommal is részt vállaltak a szándékos megtévesztés és félretájékoztatás stratégiájában…” Vajon az amerikai CNN televízióra, az angol BBC-re, vagy mindkettőre gondolnak? – akartam feltenni a kérdést a jelentésről szóló vitában, visszaemlékezve e két tévécsatorna hazugságaira, például az Irak elleni brutális háborút megalapozó „tömegpusztító fegyverekről” szóló jelentéseikben, vagy akár a közkedvelt Amanpour Gyurcsány Ferenccel készített interjúját felidézve, amelyben a 2006-os szemkilövetések fő felelősét csodálatos politikusnak állította be, és szinte az egekbe emelte…

Bár álláspontom szerint a jelentésben szereplő fenti leírás tökéletesen ráillik e nyugati tévécsatornákra is, a jelentés későbbi részéből kiderül, hogy „az orosz félretájékoztatásról és propaganda-hadviselésről” van szó, ez az, amitől óvni kívánják az Európai Unió „tudatlan és önálló gondolkodásra nem képes” polgárait. Egyebek mellett az RT orosz televízió nézésétől óvnak bennünket, hasonlóképpen, ahogy annak idején a Szabad Európa hallgatásától. Morvai Krisztina: 1984? – Az EU ördögi tervei a gondolatrendőrségről Tovább olvasása

A Brexit egyik fő oka: a közép-európai alacsony jövedelmek – Sürgős változásra van szükség!

„Nem sokat tanult az Európai Unió a Brexitből” – mutatott rá Morvai Krisztina a Brexitről szóló politikai vitanap végén Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.

Mint kifejtette: a Brexit egyik fő oka az Európai Unión belüli „belső migráció”, amely pedig a rendkívül alacsony közép-és kelet-európai bérekre és jövedelmekre vezethető vissza. Rámutatott arra is, hogy Magyarországról elindult – több közép-és kelet-európai csoport támogatásával – egy olyan kezdeményezés, amelynek fő célja a kirívó jövedelem- illetve bérkülönbségek felszámolása. Morvai kérte, hogy képviselőtársai ismerkedjenek meg a magyar kezdeményezéssel és támogassák azt. A Brexit egyik fő oka: a közép-európai alacsony jövedelmek – Sürgős változásra van szükség! Tovább olvasása

Iránytű „kisembereknek” EU-s pénzekhez, támogatásokhoz (Csepreghy Nándor miniszterhelyettes válasza Morvai Krisztinának)

Az elmúlt héten a magyar parlamentben szólaltam fel, majd nyílt leveleket írtam Csepreghy Nándor miniszterhelyettesnek, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az Agrárkamara elnökeinek azzal kapcsolatban, hogy ez idő szerint a személyes kapcsolatrendszerrel és háttérrel nem rendelkező magyar „kisemberek” nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem értesülnek az európai uniós támogatási lehetőségekről, kisvállalkozás vagy kisgazdaság indításának lehetőségeiről, illetve meglévő családi vállalkozásuk, kisgazdaságuk fejlesztésének európai uniós pénz felhasználásával történő lehetőségeiről.

Ugyanakkor tény, hogy a Magyarországon most is megnyíló tengernyi európai uniós forrás kedvezményezettjei nem elsősorban a „tűzhöz közeli csókosok”, hanem a normális megélhetésre, munkalehetőségre vágyó magyar „kisemberek”. Arra kértem miniszterhelyettes urat és a Kamarák vezetőit, hogy adjanak részletes tájékoztatást a jelenleg nyitva álló lehetőségekről, és azt minél szélesebb körben juttassák el a címzetteknek, azaz azoknak az embereknek, akik alkalmasak és hajlandóak lennének (akár egyszemélyes) kisvállalkozás vagy kisgazdaság indítására, de ehhez anyagi támogatásra és szakmai tanácsadásra lenne szükségük. Megérkezett miniszterhelyettes úr válasza, amelyben részletes tájékoztatást ad a lehetőségekről. Sajnos például a levélben említett videókra kattintva látszik a megtekintések számából, hogy bizony kevesekhez jutnak el ezek az információk. Iránytű „kisembereknek” EU-s pénzekhez, támogatásokhoz (Csepreghy Nándor miniszterhelyettes válasza Morvai Krisztinának) Tovább olvasása

Hogyan juthatnak a „kisemberek” is uniós pénzhez, támogatáshoz? (Morvai Krisztina újabb levele hangfelvételen)

Összefogva kell követelni a frissen megnyíló és pillanatok alatt gazdára találó hatalmas összegű európai uniós támogatások igazságos elosztását. Ehhez kéri a nézők segítségét Morvai Krisztina a mellékelt hangfelvételen, amelyen felolvassa az illetékes államtitkárnak, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara elnökének és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének írt nyílt levelét a 9 ezer milliárd forintnyi EU támogatás tárgyában. Tekintettel arra, hogy fennáll a veszélye e pénzek „csókosok közötti elosztásának”, s ezt igyekeznünk kell megakadályozni, Krisztina kéri, hogy ezt a levelet és üzenetet minél többen osszák meg.

Nemzeti InternetFigyelő

Kapcsolódó:

„Kisemberek” is kaphatnak-e EU-s pénzeket vagy csak „csókosok”? -Morvai kérdése és Csepreghy válasza

„Kisemberek” is kaphatnak-e EU-s pénzeket vagy csak „csókosok”? -Morvai kérdése és Csepreghy válasza

Az európai uniós pénzek felhasználásáról szóló vitában megosztottam azokat a tapasztalataimat a magyar képviselőtársaimmal és a kormány jelenlévő képviselőivel, amelyeket „az utca emberétől” szereztem az ország legkülönbözőbb pontjain.

Felhívtam a figyelmet arra, hogy az emberek nagy része teljes kiszolgáltatottságban él, anyagi és munkajogi értelemben egyaránt, nekik is kedvezményezettjeinek kellene lenniük az európai uniós forrásoknak. „Kisemberek” is kaphatnak-e EU-s pénzeket vagy csak „csókosok”? -Morvai kérdése és Csepreghy válasza Tovább olvasása

Hova tűntek az EU-s pénzek, hol maradt a polgárosodás?

Ideje lenne teljes körű számvetést készíteni arról, hogy Magyarország a csatlakozástól (illetve arra való felkészüléstől) kezdve napjainkig pontosan mennyi európai uniós fejlesztési és egyéb forrást kapott, és ezeknek mi lett a pontos sorsa.

Tény, hogy a fejlesztési források elvben alapvetően a lemaradás korrigálására szolgáltak volna, így egyik fő céljuk a polgárosodás megteremtése lett volna. Hová lettek tehát ezek a pénzek, és hol maradt az a polgárosodás (sikeres magyar vállalkozások sokasága, tisztességes megélhetést nyújtó, színvonalas munkahelyek, virágzó vidék és mezőgazdaság), amire a rendszerváltáskor és az Európai Unióhoz való csatlakozáskor számítottunk (számítottak)? – ezeket a kérdéseket feszegette Morvai Krisztina európai parlamenti felszólalásában. Hova tűntek az EU-s pénzek, hol maradt a polgárosodás? Tovább olvasása

Közérdekű adatok kiszivárogtatói: bűnösök vagy hősök? – Morvai felszólalása az EP-ben

Legutóbb Edward Snowden kiszivárogtatásai kapcsán merült fel a kérdés világszerte: mit érdemel az, aki a hivatásánál fogva rábízott titkot elvben és a vonatkozó jogszabály szerint arra illetékteleneknek, így például a sajtónak kiszivárogtatja, tekintettel arra, hogy az inkriminált információk olyan természetűek, hogy azokról a közvéleménynek mindenképpen tudnia kell.

Ezúttal a vita az Európai Parlamentben arról szólt, hogyan bírálják el azokat, akik az európai uniós pénzekkel történő csalásokkal kapcsolatban szivárogtatnak ki elvben titkos információt. Közérdekű adatok kiszivárogtatói: bűnösök vagy hősök? – Morvai felszólalása az EP-ben Tovább olvasása

Egyenlő munkáért egyenlő bért! – komolyan gondolja az EU?

Az Európai Parlament Női Jogi (FEMM) Bizottságában téma volt az “egyenlő munkáért egyenlő bért!” követelés. De mit értenek ők ezalatt? Például azt, hogy egy szupermarketben a női dolgozó ugyanazért a munkáért ne kaphasson kevesebb pénzt, mint férfi kollégája.

Ez idáig tökéletesen rendben van. De az nem gond, hogy az EU-n belül, mondjuk Ausztriában egy szupermarketben dolgozó ember (akár nő, akár férfi) háromszor, négyszer többet keres, mint tőle 50 kilométerre egy magyarországi dolgozó? (Akár ugyanazon üzletláncon belül!) Morvai Krisztina felvetése láthatóan el se nagyon jut a képviselőtársak agyáig – de előbb-utóbb kénytelenek lesznek megérteni, mit is kellene az “egyenlő munkáért egyenlő bért!” elvén érteni. Egyenlő munkáért egyenlő bért! – komolyan gondolja az EU? Tovább olvasása

Morvai Krisztina: Mit kívánt a magyar nemzet 1848. március 15-én – s mit kíván napjainkban?

Ha a lehető legrövidebben kell válaszolnom a címben feltett kérdésre: a jogfosztottság felszámolását. Akkor is és ma is. Így érzem, így tapasztalom magyar jogászként és európai parlamenti képviselőként. A 12 pontban az (is) a csodálatos – s egyben a szomorú -, hogy közel két évszázad után is időszerű.  Ha csak a szívemhez legközelebb állót, a negyedik pontot veszem górcső alá… “Törvény előtti egyenlőséget…!” – beleborzongok. Formálisan megvalósult ugyan, de a valóságban változatlanul sokaknak vágyálom.

Egyenlőnek érzi-e magát a törvény előtt a munkavállaló a multicéggel szemben, a kisgazda, aki saját faluja határában földhöz szeretne jutni a pályázaton induló nagybirtokos oligarchával szemben, a tisztességes vállalkozó az EU-s pénzekért vagy állami megrendelésért a csókosokkal folyó versenyben?  Ugyanazok a törvények, szabályok vonatkoznak rájuk… Vagy egyenlőnek, egyenjogúnak érzi-e magát az Európai Unió fogyasztóvédelmi irányelve által (elvben) védett devizahiteles fogyasztó azzal a bankrendszerrel, amellyel szemben harcol igazáért a bíróság előtt? Mit érezhet, amikor a törvény előtti egyenlőséget biztosítani hivatott bírói testület vezetője magánlevelezést folytat a Bankszövetség elnökével, ígéretet téve arra, hogy gondoskodni fog a pénzvilág érdekeinek érvényesítéséről?  Egyenlőnek érzi-e magát a törvény előtt, amikor elárverezik otthonát a bank parancsára, miközben a devizahitelek tisztességtelensége tárgyában még csak most készül döntést hozni az Európai Unió Bírósága, s a hazai eljárásokat, a végrehajtásokkal egyetemben fel kellene függeszteni?  Vagy nézzük az Európai Unió egyik legfontosabb “törvényét”, a munkaerő szabad áramlását. Hány magyar ember kénytelen Nyugat-Európába “áramolni” a hatalmas jövedelem-különbségek miatt, maga mögött hagyva hazáját, családját, szeretteit? S fordítva?  Hány nyugat-európai jön ide mosogatni, de akár orvosként vagy ápolóként dolgozni? Igen, formálisan egyenlőek a “törvény” előtt, de hol van a valódi esélyegyenlőség és jogegyenlőség? Morvai Krisztina: Mit kívánt a magyar nemzet 1848. március 15-én – s mit kíván napjainkban? Tovább olvasása

Euro milliárdokat költ az Unió „migráns-befogadásra” − a polgárok akaratára hivatkoznak

Ahogy azt az Echo TV-ben nemrég velem készült interjúban is említettem, az Európai Unió szinte hétről-hétre szavaz meg százmilliós, illetve milliárd eurós programokat a menekültek/migránsok befogadásával kapcsolatos költségekre.

Felháborítónak tartom ezt a gyakorlatot, különös tekintettel arra, hogy az Unió „új tagállamaiban”, különösen a volt szocialista országokban, így Magyarországon nyugdíjasok tízezrei élnek ötvenezer forintos havi bevételből, és a minimálbérek is 5-10-szer alacsonyabbak, mint az EU „szerencsésebb országaiban”. Különösen tragikomikus, hogy a sokkoló pénzköltések igazolására az Unió az „európai polgárok” akaratára, kívánságára hivatkozik. Euro milliárdokat költ az Unió „migráns-befogadásra” − a polgárok akaratára hivatkoznak Tovább olvasása

Miért akarják Önök a sok millió migránst Európára kényszeríteni? – kérdezte Morvai az EP-ben

Az Európai Parlament nemrég megválasztott elnöke, Antonio Tajani kellemes meglepetést okozott. Úttörő nyilatkozatot tett a német sajtóban, ugyanazt a megközelítést javasolva a menekültügy, illetve migráció megoldására, amit a gondolkodó és érző szívű európaiak többsége: kezeljék a szegénység gyökérokait, mégpedig helyben, a gazdaság átgondolt stabilizálásával, a háború vagy más közvetlen veszély elől menekülőket pedig helyezzék el, emberséges körülmények között, saját földrészükön, például Líbiában. Így lehetne megelőzni további milliók Európába áramlását. Az Európai Parlament egyes képviselői azonnal Tajaninak estek, koncentrációs táborokat emlegetve. Morvai Krisztina reagált:

NIF

Az EU természetéből fakad, hogy a nagy cégek vesztegetik a döntéshozókat a kedvező szabályozásért

„Néha szinte Észak-Koreában érzem magam az Európai Unió működését látva” – mondta Morvai Krisztina az EP strasbourgi februári plenáris ülésén. Morvai egy jellegzetes mondatot idézett a versenypolitikáról szóló friss jelentésből, amelyben az euroszkeptikusokat és „szélsőségeseket” teszik felelőssé minden rosszért, egyebek mellett azért, mert számos nagyvállalat erkölcstelen és embertelen tevékenységet végez Európában.

Morvai Krisztina kíméletlen őszinteséggel mutatott rá az ’50-es évek kommunista rendszerei és az EU gondolkodásmódja közötti párhuzamokra, és arra, hogy a lobbizó, vesztegető multinacionális cégek hogyan lehetetlenítik el a családi vállalkozásokat, kisvállalkozásokat Európában (az EU aktív segédletével). Az EU természetéből fakad, hogy a nagy cégek vesztegetik a döntéshozókat a kedvező szabályozásért Tovább olvasása

Milyen unió az, amelynek egyik felén 5-10-szer annyit keresnek, mint a másikon? – kérdezte Morvai

Az Európai Unió jövőjéről tartottak háromórás vitát az EP februári, strasbourgi plenáris ülésén. Hihetetlen, de egyáltalán nem volt téma az Unió ‘nyugati’ és ‘volt szocialista’ országai közötti kirívó jövedelem- és életszínvonal-különbség, noha a friss statisztikák éppen most jelentek meg.

Morvai Krisztina pótolta a hiányt, és feltette az ‘alapkérdést’ a jelenlévő Junckernek, Timmermans-nak, valamint képviselőtársainak. Rákérdezett arra is, mit kíván tenni az EU a csaló ‘devizahitel-szerződések’ áldozataiért, különös tekintettel az Unió fogyasztóvédelmi normáira. A két vezető EU biztos gyáván megfutamodott a válaszadás elől, hirtelen elhagyták a termet. Milyen unió az, amelynek egyik felén 5-10-szer annyit keresnek, mint a másikon? – kérdezte Morvai Tovább olvasása

A gyalázatos ukrán nyelvtörvényt nem tűrheti az EU! – Morvai felszólalása

Ukrajna olyan nyelvtörvény elfogadására készül, amelynek következtében a közel 200 ezer kárpátaljai magyar gyakorlatilag semmilyen nyilvános érintkezés során nem használhatná anyanyelvét. Úgy tűnik, hogy minél közelebb kerül Ukrajna az Unióhoz, annál távolabb az emberi jogoktól és az európai normáktól! – mutatott rá Morvai Krisztina felszólalásában, az Európai Parlament plenáris ülésén.

Morvai azt is elmagyarázta a – sok esetben tudatlan – képviselőknek és a jelenlévő EU biztosoknak, hogy mit is jelent elszakított területen élő magyarnak lenni. Felhívta ‘Európát’, hogy akadályozza meg a gyalázatos nyelvtörvény-terv életbelépését. Ugyanezzel a követeléssel levélben is fordult Frans Timmermanshoz, az Európai Bizottság alelnökéhez.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

BREAKING NEWS: Budaházy szabad!

Nagy öröm ért az amszterdami repülőtéren átszállva, Strasbourg és az Európai Parlament plenáris ülése felé: telefonon néhány mondatot beszélhettem Budaházy György barátommal, akit ma hazaengedtek az előzetes letartóztatásból.

Reggel különleges képet láttam magam előtt: egy bírót, amint hajnalig tartó, ítélet írásba foglalása után reggeli kávéját szürcsölgeti, miközben bemondják a rádióban a hírt: a 2006-os tömeges rendőri brutalitásokért felelős Gergényit, Benét és a többieket jogerősen gyakorlatilag felmentette a bíróság. Az elképzelt képsoron a bíró csettint egyet, és azt mondja: „Nálam van a Budaházy-akta. Én dönthetek arról, hogy előzetesben marad vagy szabad lesz. Ezek után elviselhetetlen igazságtalanság lenne, hogy Gergényi, Bene és a többiek szabadlábon, Budaházy meg börtönben. Úgyhogy eldöntöttem: szabad.” Ez a kis pozitív „látomásom” délutánra valósággá vált. Budaházyt szabadon engedték. BREAKING NEWS: Budaházy szabad! Tovább olvasása