Morvai Krisztina arra biztatta Sargentini asszonyt, hogy inkább a tömeges rendőri brutalitások jelenségével foglalkozzon, mert a Magyarország megrendszabályozásával kapcsolatos elképzelése látványosan megbukott. A 751 európai parlamenti képviselőből alig több mint egy tucatnyian voltak kíváncsiak a magyarországi helyzettel kapcsolatos kritikákra.
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kérjük, ne csak lájkoljon (Like, Tetszik), ossza is meg a tartalmakat!
Az EP szerdai brüsszeli ülésének megnyitásakor Morvai Krisztina javasolta az újabb “Magyarország vita” törlését a napirendről, rámutatva, hogy Emmanuel Macron Franciaországának rendőrsége az elmúlt hetekben 15 tüntető szemét lőtte ki és 80 kormányellenes demonstrálónak okoztak súlyos fejsérülést a jogellenes, tömeges rendőri erőszakkal.
„Ezek lényegesen súlyosabb emberi jogi jogsértések, mint amilyenek Magyarországon történnek, ezekkel kellene foglalkoznia az Uniónak” -mondta Morvai. A balliberálisok szemkilövetései ezúttal sem érték el a gyomorforgató, Sorosista testület ingerküszöbét.
Miközben már csak hónapjai vannak hátra a jelenlegi összetételében működő Európai Parlamentnek, az EP-választási kampány hajrájában megint Magyarországot tűzi a célkeresztbe a liberális oldal.
Miközben pedig Brüsszelben a magyar jogállamiságot vitatják újfent, addig a vizsgálat lehetőségét is visszautasítják a párizsi tüntetéseken történt rendőri brutalitások miatt. Morvai Krisztina, Európai Parlamenti képviselőt a brüsszeli destabilizációs kísérletek újabb felvonásáról kérdezi a szerdai Kérdőjelben a szerkesztő, Simon-Palov Judit.
Miközben szerdán Sargentini asszony vezényletével ismét a magyar jogállamiság helyzetén nyüglődik majd az Európai Parlament, az AFP francia hírügynökség jelentése szerint Franciaországban elképesztő méreteket öltött a kormányellenes tüntetőkkel szembeni rendőri brutalitás.
Mi sem természetesebb annál, hogy az Európai Unió fittyet hány a francia rendőrök által okozott 77 súlyos fejsérülésre, a 15 szemkilövési esetre. Hogyan is lenne idejük ilyen “apróságokkal ” foglalkozni, amikor Magyarországon olyan kirívó emberi jogi jogsértések vannak, mint a közigazgatási bíróság felállítása vagy a túlóratörvény elfogadása.