Kultúra kategória bejegyzései

Doma-Mikó István: Leonardo da Vinci és a Mona Lisa mosolya

Az egyetemes emberi kultúra ékköve Leonardo da Vinci egyik világhírű festménye, a Mona Lisa.
Ez az 500 éve készült, szinte mágikus hatású, titokzatos alkotás világunk legfontosabb és legértékesebb festménye.

A Mona Lisa a párizsi Louvreban (Fotó: Doma-Mikó)

A mester, teljes neve Leonardo di ser Piero da Vinci. Az itáliai polihisztor egy személyben volt festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író.

Doma-Mikó István: Leonardo da Vinci és a Mona Lisa mosolya Tovább olvasása

Jó, ha nem feledjük! – Mit ígértek a románok 1918-ban?

Az erdélyi románok 1918-ban a korrupcióhoz, vagy a hazugságokhoz csatlakoztak? (Részlet az 1918. december 1-jei gyulafehérvári kiáltványból) „Az új román állam megalakításának alapelveiként a Nemzetgyűlés kinyilvánítja a következőket: – Teljes nemzeti szabadság az együtt lakó népek számára. – Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással és igazságszolgáltatással saját kebeléből választott egyének által.”

1918. december 1-jén a Károlyi kormány segítségével megtartották a történelmi Magyarország román polgárainak a nemzetgyűlését Gyulafehérváron. A fenti gyulafehérvári határozatot vagy kiáltványt olyan erdélyi románok hozták létre, akik bár alaposan be lettek csapva bukaresti politikusok által, de Erdély Romániához csatolása érdekében minden jogos előnyt megígértek a szász és magyar-székely közösségnek, hogy eszükbe ne jusson ragaszkodni a Szent Korona Országához. Sem történelmi, sem etnikai arányok nem igazolták Erdély és a Partium, sőt a magyar Alföld széleinek jogszerű elszakítását, sőt az erdélyi románok egyoldalú döntése sem bír olyan jogi érvénnyel, amit figyelembe kellett volna venni. Jó, ha nem feledjük! – Mit ígértek a románok 1918-ban? Tovább olvasása

Történelmi Novellapályázat – Arany Sas Díj 2020!

A 2010. novemberében a magyar nyelv és irodalom ápolására alapított Magyar Irodalmi Lap (MIL) fennállása alatt immár 30 000 művet tett közzé. A Lap évente megrendezi hagyományos történelmi novellapályázatát.

A 2020. évi pályázat témája: Az egyetemes magyarság sorsa, Kárpát-medencei története. A pályamű kapcsolódhat a Történelmi Magyarország egészéhez, annak bármely történelmi részéhez, tájegységéhez és a szétszórtságban élő magyarokhoz. Az ország elszakított részeinek történelmi eseményeit, sajátosságait feldolgozó legjobb novellák regionális különdíjban részesülnek. Történelmi Novellapályázat – Arany Sas Díj 2020! Tovább olvasása

Magyar Irodalmi Lap: Arany Sas Díj 2019. történelmi novellapályázat kiírása

Történelmi Novellapályázat – Arany Sas Díj

 

Magyar Irodalmi Lap (www.irodalmilap.net)

A 2010. novemberében a magyar nyelv és irodalom ápolására alapított Magyar Irodalmi Lap (MIL) fennállása alatt több, mint 37 000 művet tett közzé. A Lap évente megrendezi hagyományos történelmi novellapályázatát.

A 2019. évi pályázat témája: Az egyetemes magyarság sorsa, Kárpát-medencei története. A pályamű kapcsolódhat a Történelmi Magyarország egészéhez, annak bármely történelmi részéhez, tájegységéhez és a szétszórtságban élő magyarokhoz. Az ország elszakított részeinek történelmi eseményeit, sajátosságait feldolgozó legjobb novellák regionális különdíjban részesülnek.

A kiírás célja a mindenkori Magyarországon és az elszakított területeken élő magyarság értékeinek, történelmi személyiségeinek és eseményeinek bemutatása. Elvárás, hogy a  pályaművek fejezzék ki azt a lelkületet, amelyben ma találtatnak a magyarok, erősítsék a nemzeti hagyományokat, a nemzeti azonosságot, a történelmi gyökereket, valamint a Kárpát-medencei és a világ magyarságának egyetemességét.
Magyar Irodalmi Lap: Arany Sas Díj 2019. történelmi novellapályázat kiírása Tovább olvasása

Magyar Csaba Pater – Hazahívó

 

Ne feledd! Magyar vagy!

Bármerre is sodor az élet, meg kell maradnod magyarnak! A hazád itt van a kárpátok koszorújában, nem csupán a megcsonkított 93 ezer négyzetkilométeren. Bár a történelem viharai, az aljas érdekek mentén igaztalanul szétszabdalták nemzetünket és országunkat egyaránt, a nemzeti összetartozásnak elementáris ereje van, ugyanúgy dolgozik, ahogyan Szent Koronánk.

Kiszolgáltatott nemzetünk gyermekei sokszor kényszerülnek arra, hogy családjukat, szülőföldjüket elhagyva, a fennmaradásuk érdekében idegen földön keressék boldogulásukat. Ez a boldogulás azonban a szülőföldtől távol ugyanolyan csonka, mint szétszabdalt nemzetünk és hazánk.

Magyar Csaba Pater – Hazahívó Tovább olvasása

MAGYAROKNAK S TESTVÉREIKNEK 📖

„Az öregnek tiszteletet, a fiatalnak utat adj.” (Tatár közmondás)

A kezed, minden testvéri – vita előtt a szíveden legyen!

Kotogu regéi betöltötték az egész gyermekkoromat. Legelőbb azt gondolná az ember, hogy csupán a történelembe való jártasságot szereztem a vele való „tanórákon”, de ha felnőtt ésszel utána gondolok; tanításai, erkölcsi és mentális útmutatásokként is megállották a helyüket!

Az öreg kun mondáinak szövése, okításainak következetessége a neveltetésem tudatos részévé vált, s meghatározták egész eddigi életemet. Talán furcsa hallani, de a legnagyobb tanításokat nem a főiskolai katedrán kaptam, hanem a mi fogalmaink szerint, hat elemit végzett idős férfitól. MAGYAROKNAK S TESTVÉREIKNEK 📖 Tovább olvasása

A FEKETE VAJDA RITKÁN HALLOTT TÖRTÉNETE

A FEKETE VAJDA RITKÁN HALLOTT TÖRTÉNETE

/Bóta Apó mondája és Zsejke éneke/

A kun ember azonnal felismeri az idegent, majd egyetlen szempillantás s két-három kurta mondat után képes arról döntést hozni, hogy a tábortüzéhez engedi-e azt. Nem valami barátságtalan szokás vagy fellengzős kivagyiság készteti őket erre, hanem a tapasztalat. Hosszú évszázadok tanították meg a puszta emberét, hogy elsőre csak a Fennvalónak, majd csak másodszorra az embernek higgyen. Ámbátor, akit a bizalmukba, ne adj’ isten a barátságukba fogadnak, azt a sírig védik, az utolsó rögig szeretik.

A kun barátság örökké tart.

Őket kerestem a lápi világban, ahol csak az idevalók ismerik a járást, más emberfia vagy belefulladna a vízbe, vagy a lápi lidérc vinné el. Legalábbis sok-sok éve így mesélte a nagymamám. Rövid időn belül a kunok nyomára bukkantam, nem felejtettem el a nyomolvasást, amit gyermekként megtanultam. A FEKETE VAJDA RITKÁN HALLOTT TÖRTÉNETE Tovább olvasása

Ellehetetlenítve! Ismét támadás alatt

Kedves Olvasók, leendő Olvasók és „jóakarók”!

A könyvsorozat, amit semmiképpen sem akarnak, hogy eljuthasson a közönséghez!

Sokan bizonyára olcsó reklámfogásnak gondolják a fenti mondatot, pedig nem az! Nagyon nem az!

A túlontúl furcsa időbeli egybeesések folytatódni látszanak! Ellehetetlenítve! Ismét támadás alatt Tovább olvasása

Birka lettem

Reggel vidáman ébredtem, döntöttem, elfogadom a rám ragasztott jelzőt, melyet nemzetben, hazában, családban gondolkodásommal, keresztény értékrendemmel érdemeltem ki.

Mától büszkén vállalom, birka lettem. Mesében illő éjszakán, csodaszép álombirodalomban jártam, hol vitéz nagyapám és édesapám várt rám. Tornyos felhők mögül üzentek az ablakomon át bekandikáló napsugárral.

 Apám egy aranyló búzamező felett ismét megmutatta az érett búzaszemben fellelhető Jézus fejet, majd így szólt: „Látod, lányom, meghajol a dúsan termő teli kalász, csak az üres ágaskodik felfelé törve, értéktelenül.” – mutatott egy épp, hogy vegetáló fakuló magas kalászra. Birka lettem Tovább olvasása