Dr. Bene Gábor kategória bejegyzései

Szeged 1919-ben egy sziget volt – Dr. Bene Gábor megemlékező beszéde a Nemzeti Hadsereg megalakulásának 100. évfordulóján

 Szeged 1919-ben sziget volt, ahová kiúszhattak a nemzeti érzés hajótöröttei (Nemzeti Hadsereg Szegeden)

Nézzük röviden a Nemzeti Hadsereg szervezésének folyamatát Szegeden, mert Horthy Miklós és a Nemzeti Hadsereg nélkül ma nincs Magyarország, mert szétosztják a mohó területszerzésre beinduló utódállamok között  ! 

A szegedi 46-os gyalogezred Mars téri laktanyájában a vörös legénység lefegyverzését már május 7-én végrehajtották a helyi Anti-Bolsevista Comité szervezésében.  2 nemzeti elkötelezettségű csendőrszázad és 98 tartalékos és tényleges tiszt vett részt e folyamatban. Mintegy 100 főnyi kommunista eszméket hangoztató katonát letartóztattak és a gyalogezred lobogójának a kibontása után a laktanyában lévő többi katona lette az alábbi esküt: „Mi ünnepélyesen esküszünk, hogy szent hazánkért mindenkor és mindenütt életünket és vérünket áldozzuk.  Esküszünk, hogy a bolsevista vörös hadsereg ellen – még akkor is, ha véreinkkel találjuk magunkat szemben, a magyar nép és az évezredes Magyarország további fennállása érdekében – haladéktalanul felvesszük a harcot….” Szeged 1919-ben egy sziget volt – Dr. Bene Gábor megemlékező beszéde a Nemzeti Hadsereg megalakulásának 100. évfordulóján Tovább olvasása

Dr. Bene Gábor: Ne a pártok küldjenek képviselőket a törvényhozásba!

A TÖRVÉNYHOZÁSBA ne a pártok küldjenek képviselőket, hanem a helyi önszerveződő közösségek hálózata, akik megbíznak egy-egy választókerületi követeket. (Olyanokat, akiket ellenőrizni is tudnak helyben!)  S belőlük lehet csak alkalmas jelölt a Nemzetegyesítőknėl.

Ők ugyanis csak eszközt adnak azoknak a pártonkívülieknek a kezėbe, akik KÖVETI megbízást kapnak a helyi közössegtől. Ha pedig nincs közössėg, akkor nincs megbízås, és nincs kėpviseleti lehetősėg sem! Ez ügyben: Olvasd a NEEM honlapot! Sajnos a mai bírósåg-ügyészsėg függetlensége is csak fikciô, mert vagy a “fortélyos  félelem igazgatja” őket vagy a titkos tagságbôl eredő pårtfegyelem. Dr. Bene Gábor: Ne a pártok küldjenek képviselőket a törvényhozásba! Tovább olvasása

Dr. Bene Gábor: A NÉP is választhat jelöltet saját maga lakóközösségéből

Bóna Mária Ilona szerint „a NÉP nem választhat jelöltet saját maga lakóközösségéből”. Bevallom, ez előtt az állítás előtt kicsit meghökkenve állok. Mert ez 2018-ig igaz lehetett, de az akkori választásokon már elindult három olyan pártonkívüli személy, amely felhasználva a Nemzetegyesítők önzetlen szolgálatát úgy indulhattak a választásokon, hogy a helyben működő kisközösség (követi) jelöltjeként, de a rövidített nevén NEEM pártnak hívott társaság ernyője alatt bizonyította be, hogy VAN ÉLET MAGYARORSZÁGON, A PÁRTOKON KÍVÜL IS! Ez esetben ugyanis tisztán a helyi lakókból álló kisközösség bízta meg „választókerületi követnek” ezt a három személyt, s ha nem is nyertek, de bebizonyították, hogy saját jelölt is lehetséges! Ismételjük meg! LEHETSÉGES A SAJÁT JELÖLT IS, HA HELYBEN MEGSZERVEZZÜK MAGUNKAT!

Most olvastam Boray Eduárd kiváló sorait, amit Bóna Mária Ilona egyébként lényeglátó elemzése kapcsán írt, s nagyon is egyetértek mindkettőjük mondanivalójának a lényegével, bár én soha nem keresem a másik magyarban azt, ami elválaszt bennünket. Eduárd ezt írta: „Drábik Jánosnak vannak kiváló elemzései és a nyugat szerepét is jól látja a szocializmus megszüntetésével kapcsolatban. Nem az a néhány milliárd dollár adóság tette tönkre a szocializmust, amit a nomenklatúra elherdált. Érezték a vezetők, hogy a nép, már nem tartható hosszabb ideig kordában békés eszközökkel, és a hatalom átmentését előre megtervezték, a nyugati hatalmakkal karöltve. Azután jött a szabad rablás, amin megszedték magukat a bukott rendszer funkcionárusai, és a nyugattal kollaboránsok. A szocializmus kiválóan működött volna, ha két dolgot megszüntettek volna benne! Az első a kommunista pártnak a vezető szerepe, a második az internacionalizmus.” Dr. Bene Gábor: A NÉP is választhat jelöltet saját maga lakóközösségéből Tovább olvasása

Bene Gábor: Közelről láttam a nyugat alkonyát!

Amit Franciaországban tapasztaltam most az világossá teszi számomra, hogy a nyugat egy része már elveszett. Talán nem véletlen, hogy éppen azok az államok lettek a muszlim megszállás alá véve, akik egykor az Oszmán birodalom legfőbb támogatói voltak a Habsburgok ellen. Azt azonban jó tudni, hogy nem a Habsburgokon csattant akkor a muszlim ostor, hanem a magyarságon. Ahogy az első világháború után is mi húztuk a rövidebbet, pedig sem a háború indításához, se a nemzetiségek elnyomásához nem volt a magyar népnek semmi köze sem! Gróf Apponyi Albert  a Trianon békediktátuma kapcsán mondta a nyugat képviselőinek szemébe a következőket: „Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz mindazon országok temetésén amelyek most itt megásták e sírt.”

Bottyán Zoli bátyám szerint már több éve rendeznek a franciák „temetéseket” épp akkor és ott, ahol az MVSZ megemlékezik a trianoni diktátum aláírásáról június 4-én. Én ezt nem a francia hatóság felületességének, s nem is politikai jelzésnek látom, hanem isteni beavatkozásnak. Azokban a koporsókban ugyanis nem csak személyeket temetnek ők, hanem tényszerűen: egész Franciaországot! Bene Gábor: Közelről láttam a nyugat alkonyát! Tovább olvasása

MEGPRÓBÁLTÁK A LEHETETLENT

MEGPRÓBÁLTÁK A LEHETETLENT…

A rendszerváltásnak csúfolt impériumváltás után nem sokkal alakult meg a Magyar Érdek Pártja. Nekik sem voltak külön pártérdekeik, mert szándékaik egybeestek a nemzet érdekeivel.1997-ben azonban a Magyar Megújulási Mozgalom bontott zászlót, hasonló célokkal, de ők sem értek el komoly sikert. (Ilyen pártokról, mint MIÉP, Kisgazda, stb. nem teszek említést, mert telepakolta őket ügynökkel a rendszer.) Majd jött a Jobbik Magyarországért Mozgalom.

Sajnos nekik sem sikerült megvalósítani azokat a célokat, amelyeket maguk elé tűztek. Leginkább azért, amit már 1897-ben megírt Szatmári Mór: „Nálunk lenyűgözte, járomba hajtotta, alázatos szolgává tette a népfölséget a kormányzati rendszer. Amelynek a szelleme évtizedeken át dolgozott azon, hogy nemzetünkből kiölje a nagy eszmék iránti fogékonyságot, s a népakaratot a párturalmi érdekek, silány eszközévé aljasította.” MEGPRÓBÁLTÁK A LEHETETLENT Tovább olvasása

Tegyünk a gyűlölet és az elhallgatás ellen! 🇭🇺

Először is tartsuk szem előtt Széchenyi István találó mondását:

„Ne keressük hátramaradásunk minden okát egyedül csak a kormányban, ne maradjunk mozdulatlanul régi tespedésünkben, lássunk magunk is a dologhoz”.

Még a valódi nemzetiek részéről is idegenkedve figyelt NEE(Nemzetegyesítő Mozgalom) pontosan ezt az intést vette figyelembe akkor, amikor bejegyeztette magát és sokak bosszúságára elindult a választásokon, mert be akarta bizonyítani, hogy van élet a pártokon kívül is. Egyesek – éppen a nemzeti oldalról – azonnal elkezdték csépelni, lejáratni, s a mögöttes érdekeket keresve, teljesen magukból indultak ki. El sem tudják ugyanis képzelni, hogy létezhet rajtuk kívül hazánkban olyan személy és csoport, akik nem pénzért, hatalomért, dicsőségért kezdenek bele a nemzet egyesítésébe, hanem a közjót akarva adnak eszközt az alulról szerveződő magyar nép kezébe. Ez a 12 alázattal és hittel rendelkező magyar nem ült fel ugyanis arra a hintára, amit a bankárkaszt által pénzelt pártok jelentenek hazánkban. Sőt, nem csatlakozott az állami közpénzeket választási harcra vagy épp a saját zsebük megtömésére használó többi biznisz-párthoz sem, mert számukra a haza az első, s a zsebük csak ez után következik.

Tegyünk a gyűlölet és az elhallgatás ellen! 🇭🇺 Tovább olvasása

A döbbenet döbbenete….

Időről időre rákattintok a peticiok.hu oldalra, s végig nézem, hogy mit lehet majd támogatni a javasolt petíciók közül. Ma reggel azonban leestem a székről, amikor megláttam azt a címet, hogy: Tiltakozunk a Lukács Archívum szétszedése ellen

De nézzük csak meg mondatról mondatra azt a szöveget, amellyel tiltakozókat akarnak csábítani és szédíteni a petíció gátlástalan kigondolói!

 „A jelen petíció aláírói aggodalmukat fejezik ki az MTA  döntése miatt, melynek értelmében megszüntetnék a budapesti Lukács Archívumot.

Nézzük először mi is a döntés?  A Magyar Tudományos Akadémia, fontosnak tartja a Lukács Archívum és Könyvtár fennmaradását, és azt, hogy szigorú szakmai szabályoknak megfelelő módon teljes mértékben feldolgozott, rendszerezett, katalogizált és kutatható is legyen. Ennek érdekében a kéziratokat az MTA Könyvtár és Információs Központnak a kézirattárába szállítják át, katalogizálják és digitalizálják az archiválás szakmai szabályai szerint, és biztosítják az irattári szakmai előírásoknak megfelelő tárolását is. Vagyis a Lukács Archívum és Könyvtár az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Filozófiai Intézetébe kerül. Sajnos tehát nem a helyére, vagyis a szemétre kerül az, ami egyébként egyértelműen csak szemét, hanem továbbra is őrizgetni fogjuk. Ráadásul közpénzen. Akkor, amikor emberek halnak éhen és fagynak meg télen. Mert a Lukács Archívum eddig egy valóban hangulatos környezetben, szép dunai panorámával várta a „kutatókat”, s valószínű ez az, ami leginkább idegesíti őket. Vagyis nem üldögélhetnek már ott, ahol a „nagy Lukács élvezhette a szép dunai kilátást”. De nézzük tovább az idézett „aláírói aggodalom” hazai gátlástalanjainak a mondatait, s kontrázzuk meg őket a valósággal, mely sajnos eltér a közismeretektől!

A döbbenet döbbenete…. Tovább olvasása

DEMOKRÁCIA vagy DIKTATÚRA?

A fuldokló társadalomról beszélgetett a VNTV adásában Ravasz László és a szerkesztő Jakab László, s felvetették, hogy a társadalmi tolarencia meddig tűri el a pénzügyi féldiktatúrát, s mikor kezd legalább önszerveződni ez ellen a pénzhatalmi rendszer ellen? Ezek a pénzalapú rendszerek ugyanazok, amelyek pl. a kádári rendszert is fenntartották, hogy ne alakulhasson ki határozott erő a szabadságharcra.

Mai politikai rendszert hazánkban az EU pénzelvonása bármikor bedönthetné, bár az igaz, hogy azért nem teszik, hogy a lakosság ne lázadjon fel, ne alakuljon ki az értékelvű Nemzet és a tagjai közötti szolidaritás.

DEMOKRÁCIA vagy DIKTATÚRA? Tovább olvasása

Pillantás a jövőképre….

A háború a társadalmi-gazdasági átalakításnak a legjobb és legegyszerűbb eszköze.  Így sajnos nagy a veszélye annak, hogy előbb-utóbb vagy belső polgárháborúk, vagy nagyobb kontinens háborúk induljanak el. Ma Amerika annak a központja, ahol a háborúra készülő politikusok és szakértők gyülekeznek. (Lásd Soros (Schwartz) György bennfentes információi és adóelkerülő tevékenysége) Mindez a pénzvilágot is alaposan át fogja majd alakítani, főleg ha sikerül magában az USA belső államaiban – a szabadkőművesség akarata ellenére – ezt a belső polgárháborút elindítani.  A belső polgárháborúk ugyanis nem új keletű célkitűzések, hiszen Susan George már évtizedekkel ezelőtt leírta. 

(IDÉZET A MŰ ELŐSZAVÁBÓL: Nem titok: a Lugánói tanulmányt az elejétől a végéig én írtam. Az 1970-es évek közepétől, amikor az első könyvem anyagához végeztem kutatást, folyton azt próbáltam megérteni és leírni, hogyan osztódik szét a hatalom. Ebből kiindulva olyan témákkal foglalkoztam, mint az éhség a világban és a harmadik világ nyomora, a déli félteke adósságainak hatása, az észak-déli viszonyok, a transznacionális vállalatok és intézmények, és a Világbank. A Lugánói tanulmány olyan pontos, józan és távolságtartó elemzés, amilyet csak elvégezni képes a komoly kutatás. Nem tudományos fantasztikus írás, vagy bármilyen más kitalálás. A legkevésbé sem volnék meglepve, ha megtudnám, hogy egy hasonló dokumentumot már elkészített egy valóságos munkacsoport.)

Pillantás a jövőképre…. Tovább olvasása