Nemzeti ünnep kategória bejegyzései

Bosszút állunk az EU-n? – elmélkedés Trianon gyásznapján

Ezt a megdöbbentő képet találtam a neten. A kérdéses forgalmi megoldás Miskolc és Sajószentpéter között található. Egy eleddig nem létező gond megoldására létesítették, EU-s pénzen.

Legalább olyan értelmetlennek látszik, mint az M6-os alagútja, vagy a 4 km-es szakaszon épült alagutak és völgyhidak. Bosszút állunk az EU-n? – elmélkedés Trianon gyásznapján Tovább olvasása

A teljes igazság ’56-ról – népünk igenis a zsidó bolsevizmus ellen lázadt fel

Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel. David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SZKP XX. Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során.

1956.okt.23.

De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. A teljes igazság ’56-ról – népünk igenis a zsidó bolsevizmus ellen lázadt fel Tovább olvasása

Több mint huszonöt nemzet képviselteti magát az idei Kurultájon

NIF: Reméljük a szervezők közül többen lehetnek majd, az NsK-n keresztül, magyar országgyűlési képviselők 2018-ban. Minden magyar érzelmű hazafinak ott kell lennie, és feltöltődnie hittel, megerősítenie nemzetépítő szándékait!


szkitalovasperec.jpgTizenkét országból huszonhét “hun és türk tudatú” nemzet képviselteti magát Európa legnagyobb lovas hagyományőrző ünnepén, a Kurultájon, amelyet idén augusztus 12. és 14. között rendeznek meg Bugacon – közölték MTI-vel csütörtökön a szervezők, akik mintegy negyedmillió látogatót várnak a rendezvényre.

Több mint huszonöt nemzet képviselteti magát az idei Kurultájon Tovább olvasása

1848. március 15. – emlékezés a hősökre

A nagy nap krónikája

Az előző napi terveknek megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt szobát, ő maga, a költő, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendőkről. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkeszt, mely a 12 pontot is magában foglalja. Ezután mind a négyen az Urak utcájába mennek, ahol a Libasinszky ház földszintjén lévő Pilvax kávéházat – mely a nemsokára bekövetkező események tiszteletére kapja majd a Szabadság csarnoka nevet – bérli egy Fillinger nevű kereskedő. Itt Jókai felolvassa a proklamációt, Petőfi pedig elszavalja március 13-án megírt versét, a Nemzeti dalt. 1848. március 15. – emlékezés a hősökre Tovább olvasása

1848. március 15. – emlékezés a hősökre

A nagy nap krónikája

Az előző napi terveknek megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt szobát, ő maga, a költő, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendőkről. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkeszt, mely a 12 pontot is magában foglalja. Ezután mind a négyen az Urak utcájába mennek, ahol a Libasinszky ház földszintjén lévő Pilvax kávéházat – mely a nemsokára bekövetkező események tiszteletére kapja majd a Szabadság csarnoka nevet – bérli egy Fillinger nevű kereskedő. Itt Jókai felolvassa a proklamációt, Petőfi pedig elszavalja március 13-án megírt versét, a Nemzeti dalt. 1848. március 15. – emlékezés a hősökre Tovább olvasása

1848. március 15. – emlékezés a hősökre

A nagy nap krónikája

Az előző napi terveknek megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt szobát, ő maga, a költő, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendőkről. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkeszt, mely a 12 pontot is magában foglalja. Ezután mind a négyen az Urak utcájába mennek, ahol a Libasinszky ház földszintjén lévő Pilvax kávéházat – mely a nemsokára bekövetkező események tiszteletére kapja majd a Szabadság csarnoka nevet – bérli egy Fillinger nevű kereskedő. Itt Jókai felolvassa a proklamációt, Petőfi pedig elszavalja március 13-án megírt versét, a Nemzeti dalt. 1848. március 15. – emlékezés a hősökre Tovább olvasása