Az amerikai politikai elit a termonukleáris háborút választotta?

Mordor árnyai egyre feketébbek. USA csapatok állomásoznak a balti államokban, rakétavédelmi rendszert telepítenek Romániába, Lengyelországba, amelynek politikai elitje inkább hitelt ad az EU hivatásos oroszellenes rettegőinek, mint a józan észnek. Az angol héják elkötelezettek a hidegháború mellett, a független, demokratikus és szabad sajtó” pedig ontja a hazugságokat a hiszékeny és tudatlan polgárokra, akiket nem is nagyon lehet hibáztatni tudatlanságukért, hiszen a tájékoztatás egyoldalú.

Az alternatív hírforrások alig, alig jutnak el a tömegekhez. Mindenhonnan az harsog, hogy veszélyben a demokrácia, a béke, melyet a Nagy Gonosz Vlagyimir fenyeget, ám, hogy még béke van, azt a józan és intelligens orosz elnöknek, Putyinnak köszönheti a világ. Magyarország már megtapasztalta azokat az agresszív és gyűlölettől hangos tüntetéseket, melyek most Amerikában lángolnak, a szó legszorosabb értelmében, hiszen a béke és a tolerancia, a másként gondolkodás, és a másság elfogadásának a jegyében törnek zúznak, gyújtogatnak és gyaláznak olyanokat, akik másként gondolkodnak. A sajtó pedig orgazmusban tudósít ezekről. Mordor árnyai egyre feketébbek, de mindig voltak és lesznek is, akik szót emelnek, kimondják az igazságot megpróbálják felrázni a közömbös tömegeket, mint Paul Craig Roberts szenvedélyes, keserű írása.

Hírek, amelyeket nem találhat meg a CNN-en vagy a FOXNEWS-on
http://www.informationclearinghouse.info/ Az amerikai politikai elit a termonukleáris háborút választotta? Tovább olvasása

Reklámok

Ha NEFELEJTS-et eszünk, nem megy el az eszünk!

Vannak dolgok, amiket képtelen az ember felfogni. Pl. azt, hogy miért nem lehet klinikai vizsgálat alá venni egy szert, amit Horváth professzor kísérletezett ki és sok-sok ember kipróbálta és szerintük segített rajtuk? Igaz, magam nem adattam be ezt a szert, de Papp Nándor alább leírt szavait annyira hitelesnek találom, hogy csak bámulok a kormány – érthetetlen szemellenzősségén – hiszen nemcsak a hazai magyarok gyógyulását, hanem hatalmas üzleti lehetőséget is elszalasztanak ezzel. Talán nem arról van szó, amit az egyes „bennfentesek” terjesztenek, miszerint a nyugdíjak kifizetése sokkal magasabb életkorig válna szükségessé, ha ezt a szert általánossá tenné az állam? Szerintem viszont éppen kormányprogrammá kellene tenni az életüket végig dolgozók egyészségének a szinten tartását, s ehhez ennek a szernek a klinikai vizsgálata is elengedhetetlen!

Ugyan ez a helyzet Dr. Oláh Zoltán felfedezésével is, s ezt is járjuk most kicsit körbe. Az USA-ból hazatért feltaláló állatkísérleti modellek és bioinformatika meta-analitikai módszereinek alkalmazásával növényekből és B-vitaminokból olyan új étrendkiegészítő kapszulát állított össze, mely katalizálja a felejtést okozó hibásszerkezetű fehérjék kiürítését az agyból. Ha NEFELEJTS-et eszünk, nem megy el az eszünk! Tovább olvasása

Kitörés

A Várban nagyjából 5000 járóképes civil maradt. A sziklakórházban, ami akkor Európa egyik legmodernebb hadikórháza volt, több száz sebesült és haldokló katona az egészségügyi személyzettel.

Amikor a katonák elhagyták a Várat, a civilek úgy döntöttek, hogy ők is megindulnak – a Széna tér felé. Az Ostrom utcán jöttek lefelé. A szovjet katonaság Pestről aknazáport zúdított rájuk. Egyet eléjük, egyet mögéjük, azután ami a csővégen kifért.

Honnan volt pontos értesülése a szovjet tűzvezetésnek arról, hogy hol és merre tart a civilek menetoszlopa?

Az aknazápor után mind az ötezer civil meghalt. Az Ostrom utcában térdig ért az emberi hús, bokáig patakzott a vér. Emberi test ott nem maradt egyben, a felismerhetetlenségig széttépték őket a robbanó lövedékek. Kitörés Tovább olvasása

Wass Albert: Így lett belőlem antiszemita

wassalbert_foto1Erdélyben nőttem emberré, a kolozsvári Református Kollégiumban. A város lakosságának nagy része még magyar volt akkor, de voltak az osztálytársaim között zsidók is, bőven. Már diákkoromban elkezdtem írni. Verseim és elbeszéléseim megjelentek olykor Erdély legnagyobb napilapjában, a kolozsvári Ellenzékben, és így bejáratos voltam a szerkesztőségbe is, ahol barátságba kerültem Indig Ottóval, Hunyady Sándorral és Ligeti Ernővel, kik véletlenül mindhárman zsidónak születtek. Ennek akkoriban nem sok jelentősége volt, mert elsősorban mind erdé­lyiek és magyarok voltunk, román megszállás alatt. Ott kezdte el pályafutását egy másik zsidó gyerek is, Havas Emil, aki egy szép napon bejelentette: „Nem gürcölök én itt tovább, hanem ki­megyek Amerikába, és ott leszek újságíró.”

Még aznap délután átment a New York nevezetű kávéházba, ahol a román egyetemi hallgatóknak külön törzsasztaluk volt, és szembeköpte az ifjúsági elnököt. A felmérgesedett diákok jól elverték, és másnap már harsogta a nagy hírt a világ minden rá­diója: zsidóverés Romániában, ölik a zsidókat Kolozsvárott! Két napra rá ott volt a repülőjegy a Havas Emil zsebében, és repült New Yorkba, ahol állás várt rá a New York Timesnál. Wass Albert: Így lett belőlem antiszemita Tovább olvasása

Zenés-irodalmi-színházi est: Hovafuta – barokk elmebaj

hovafuta

Az európai zenekultúrában először a barokk zeneszerzők merték az emberi életet a maga valóságában ábrázolni, és ehhez eddig soha nem ismert drámai kifejezési eszközöket használtak. Legmesszebb mégis az angol komponisták merészkedtek, annak köszönhetően, hogy a 16. századi Angliában egy sajátos daltípus tűnik fel, az „őrült dal” műfaja, amely évszázadokig egyedülálló maradt az európai dalirodalomban.

Történetünket egy Bess nevű beteg inspirálta, aki a 17. századi London egyik hírhedt bolondokházának (a mai elmegyógyintézetek elődje, a „Betlehemi Kórház”) lakója volt, ahová a kor neves írói, költői és zeneszerzői rendszeresen ellátogattak szokatlan, őrült történetek gyűjtése céljából. Így született egy szokatlan, de gyönyörű dalrepertoár, amely minket 2017-ben egy újabb történet létrehozására ösztönzött.

De vajon hova fut a kocsi? Zenés-irodalmi-színházi est: Hovafuta – barokk elmebaj Tovább olvasása

K.O. – Szél vs Mirkóczki – “Mi nem adjuk el a lelkünket az oroszoknak”

Piros sarokban Szél Bernadett az LMP társelnöke, kék sarokban Mirkóczki Ádám a Jobbik országgyűlési képviselője: vízumbiznisz oroszoknak: a haszon akárcsak a letelepedési kötvények esetében ismeretlen zsebekbe vándorol. Kik a XXI. századi pártok, ki segít a baloldalnak, ki barátkozik az oroszokkal?

N1Tv

Orbán beszédének meghallgatása helyett Horthy Miklósra emlékeztek a szegediek

A szegedi patrióták az OV beszéd meghallgatása helyett inkább helyreállították a kizökkent időt és megemlékeztek Horthy Miklós kormányzó urunk halálának a 60. évfordulójára azzal, hogy visszahelyezték a helyére a régi utcanévtáblát!

horthy-utca-szegeden

Egy jól sikerült  a villámcsődülettel kb. 40 mécsessel gyújtottak az emlékezők, akiknek jelmondata: “Inkább kevés oroszlán mint sok nyúl!”

Itt hívjuk fel Olvasóink figyelmét, hogy a a Hegyvidéki Trianon Társaság vendége lesz február 14-én Dr. Bene Gábor, a Kossuth tér közjogásza.

Orbán beszédének meghallgatása helyett Horthy Miklósra emlékeztek a szegediek Tovább olvasása

Hetven éves a második Trianon

Éppen hetven esztendeje, 1947. február 10-én Gyöngyösi János külügyminiszter aláírta a párizsi Luxembourg palotában a második világháborút lezáró békeszerződést, amely a „bűnös nemzettel” szemben a Szovjetunió politikai, gazdasági és anyagi törekvéseit érvényesítette, és a szovjet érdekszférába került Magyarországnak még a trianoni békediktátumnál is súlyosabb feltételeket szabott. Ezen békeszerződés a mai napig meghatározza mozgásterünket a Kárpát-medencében – írja a Magyar Hírlap.

A párizsi békeszerződés kihirdetése (fotó: mno.hu) A general view taken 10 February 1947 in Paris shows French Foreign Ministre Georges Bidault (R, standing) giving a speach during the signature ceremony of the Peace Treaties concluded between the Allied Countries and the Axis satellites (Italy, Roumania, Bulgaria, Hungary, Finland).
A párizsi békeszerződés kihirdetése (fotó: mno.hu)
A general view taken 10 February 1947 in Paris shows French Foreign Ministre Georges Bidault (R, standing) giving a speach during the signature ceremony of the Peace Treaties concluded between the Allied Countries and the Axis satellites (Italy, Roumania, Bulgaria, Hungary, Finland).

Az Egyesült Nemzetek és az egykori német szövetségesek – Magyarország, Románia, Bulgária és Finnország – 1947. február 10-én írták alá a párizsi békét. A békeszerződést a magyar országgyűlés az 1947. évi XVIII. törvénycikk elfogadásával iktatta be, amely 1947. szeptember 17-én lépett életbe, és függelékében helyet kapott az Atlanti Charta, valamint az 1945. január 20-i szovjet–magyar fegyverszünet szövege. Magyarországnak kötelezettséget kellett vállalnia, hogy az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat minden, magyarországi állampolgár számára biztosítja, a faji alapon és az antifasiszta tevékenységek ellen hozott rendelkezéseit negligálja, s ilyeneket a jövőben sem fog hozni. Habár a békeszerződésben szerepelt a háborús bűnösök felelősségre vonása és a fasiszta, nacionalista szervezetek betiltása, a háborús jóvátétel megfizetése, Magyarország – a szovjet szuronyok árnyékában – már 1945-ben megkezdte a jóvátétel fizetését, a bűnösök felelősségre vonását, s betiltotta a szélsőjobboldali és revizionista szervezeteket. Hetven éves a második Trianon Tovább olvasása

A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (6. tétel)

Jelen írásom egy sorozat része, mely sorozatnak a célja bebizonyítani, hogy a Szentkorona Eszme az élet minden területén alkalmazható, és Magyarország, de talán egész Európa egyetlen esélye a túléléshez, ha időben elkezdi alkalmazni, használni úgy, ahogyan azt eleink is tették, méghozzá sikerrel! Sorozatom minden fejezetének végén olvasható két felhívás, kinek van füle, hallja!

  1. A Szentkorona Eszme jogfolytonossága

A Szentkorona Eszmét már a kezdetek kezdetén próbálták ellehetetleníteni. Az ellenállási jog (ius resistendi et contradiscendi) ellen már az Aranybulla kiadása után azonnal felléptek a döbrögi-mintájú uraskodó főurak, akik el is érték, hogy 1231-ben (második Aranybulla) már csorbult az ellenállási záradéknak nevezett jog. Utoljára Ferenc József idejében született törvény, mely hangsúlyozta az ellenállási záradék érvénytelenségét. De miért tartotta fontosnak Első Ferenc József, Isten kedvező kegyelméből stb. (itt címeinek, rangjainak hosszan való felsorolása következik, majd) urunk és uralkodónk, hogy az 1867. évi II. törvénycikkely (a kiegyezésről) 1. paragrafusában – miután hangsúlyozza, hogy minden korábbi törvényt, szokást stb. megtart – leszögezze:   „kivéve mindazonáltal dicsőült II. András 1222-ik évi törvényének azon megszüntetett záradékát, amely így kezdődik: »Quodsi vero Nos«, ezen szavakig: »in perpetuum facultatem«.”  Figyelmezzük: a már megszüntetett záradék érvényességét nem ismeri el!  Szigorúan jogi értelemben e paragrafus valódi értelme (1867-ben): kiegyeztünk, a nemzet megbékélt az uralkodóval, az uralkodó megbékélt a nemzettel, s tiszteletben tartja a nemes magyar hagyományokat, szokásokat, törvényeket, kivéve az 1222-ben kelt ellenállási záradékot. Kiegyeztünk, nincs szükség további ellentmondásra, ellenállásra.  Ám épp e paragrafus érvénytelenségének hangsúlyozása bizonyít egy egyszerű tényt, hogy 1222. és 1867. között – hol elismerten, hol nem elismerve, de hatott, és jelen volt a magyar jogi közgondolkodásban. A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (6. tétel) Tovább olvasása