A románok mindig így csinálják

Féktelen vágy a történelmi dicsőségre és a dicsőség kivívásához szükséges tulajdonságok teljes hiánya – ezek állnak a román temetőgyalázás hátterében. Elképesztő szégyen, ami Úzvölgyén történt, de csak emberi mércével. Akik viszont száz éve mindent így csinálnak, azoknak ez sem lóg ki az életművükből. Amikor a mélybalkáni csőcselékmentalitás rázúdul a civilizált emberre, az mindig ilyen.

A katonatemetők olyan helyek, amelyeknek a tiszteletben tartása tényleg mindenütt a világon a civilizáltság legelemibb fokának számít. Még az egykori Szovjetunió területén sem forgatják fel azoknak a német katonáknak a sírjait, akik sokmillió katona és civil halálát okozták ott. A hazájukért bármilyen háborúban életüket feláldozó katonák végső nyughelyének megbolygatása a világ legprosztóbb dolgai közé tartozik. Túlzás lenne persze ezt meglepetésnek nevezni, de Romániának – beleértve a temetőgyalázó futballhuligánokat és csőcseléket, a gyalázásban partner rendőröket és belügyminisztériumot – nem sikerült eme alapvető civilizációs szint fölött maradnia.

A románok törtek, zúztak, gyaláztak (+videó)

Vandál románok betörték a székelykaput, meggyalázták a magyar sírokat és felszenteltették egy ortodox pappal azt a kőkeresztet, aminek semmi keresnivalója Úzvölgyben.

Alig pár száz magyar alkotott élőláncot imádkozva, hogy megakadályozzák azt, ami bekövetkezett. De mit is várunk a románoktól? Csodálkozni nincs okunk, ne is csodálkozzunk!

A mai napon történtek miatt a magyar kormány tiltakozó jegyzéket adott át a román kabinetnek, Szijjártó Péter pedig telefonon beszélt a román külügyminiszterrel. Ennyit tett a kormány, mert a diplomácia ennyit enged meg. De emlékezzünk a történelemre és emlékezzünk a tiltakozó jegyzékekre! Ezeknek a diplomáciai elemeknek semmilyen hatásuk nincs. A románok történelmük során számtalanszor bizonyították mennyit ér a szavuk. Most sem lesz ez másként.

Megérkezett az új Székelyföld-film, nekünk szerelem volt első látásra! – VIDEÓ

“A székelység megtelepedése sikertörténet. Az a székely történelem kulcskérdése, hogy hogyan tudta megőrizni a székelység ennyi időn, ennyi századon keresztül, a tizenkettedik századtól napjainkig, a többségét a székelyföldön” – veti fel a kérdést Egyed Ákos történész.

A Székely Nemzeti Tanács által készített filmben felszólal Izsák Balázs, az SZNT elnöke,Balázs József festőművész, Egyed Ákos történész, Haszmann Pál helytörténész,Kolumbán Gábor egyetemi tanár, Dávid László, a Sapientia egyetem rektora, valamintMolnár Judith vidékfejlesztő.

Csíki székely krónika

A Csíki székely krónika egy  történeti írás, amely állítólag 1533-ban keletkezett latin nyelven, és egyik másolata maradt fent az utókorra. A krónika a Sándor család genealógiája mellett foglalkozik a székelyek eredetével és történetével is, és utóbbiaknál a hun eredetet hangsúlyozza.

A krónika 1533-ban keletkezett, három példányban, 153 levél összefoglalásaként, Sándor Menyhért várában, Vacsárcsi és Csíkfalva (ma Csíkszentmihály része, Csigafalva) között.