A magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke! Íme, egy levél csupa H-val!

szerelmes-pok

Helgám!

Hazám határait hátrahagyva, három hétig Hegel, Heine honában,
Hannoverben, Hamburgban helyettesítettem hivatalos honoráriumért
Hans
Herbertet.
Hetedikén hétfőn hárman Hédivel, Hugóval (holland házaspár)
Hágából,
Helsinkibe hajóztunk.
Hédi horgolt hímzett.


Hugó heverészett, hálóhelyére húzódott, hogy Horatiusnak
hódoljon.
Hajósaink hevenyészett hálóval, horoggal hitvány heringet
halásztak.
Hajónkat hamarosan hömpölygő hullámok háborították,
halászcsónakként
himbálták, hányták Herkulesünket.
Helsinki hídjai, hétemeletes házai, hatalmas hengerműve,
hőerőművei hatásosak.
Harisnyagyárai, húsüzemei hetedhét határban híresek.

Huszonharmadikán hangversenyen Händel, Haydn, Hubai
hegedűversenyét hallgattuk.
Hébe-hóba hülyéskedtünk, hotelünk halljában huncutkodtunk,
hatásos
históriákkal hárijánoskodtunk.
Havazik Helsinkiben. Hó hull háztetőkre, hídakra, halpiacokra.
Hódprémet, hócipőt, halinacsizmát hordanak.
Hómunkásaik helytállását három havilap hírdeti.
Hannoiból háborús híreket hoznak, heves harcokról, holnapi
hidrogénbombákról.
Harctereken háborútól, himlőtől, hastifusztól, hepatitisztől
hullanak
hajszolt halandók.
Hőmérőnk higanyszála hajnalban húszig húzodik.
Háromnegyed hétkor hosszan hangzik Helsinki harangszava.
Hiva, huomenta! (jó reggelt)
Hallani helyenként.

Hotelünk hangulatos, hanem hálószobáink huzatosak hidegek.
Helységeiben hintaszékek, heverők háziszőttesekkel.
Heveny hörgő huruthoz hamar hozzájutottam, hevertem huzamosan.
Hotelbéli hálótársaink hűvösek, hozzánk. Hugó hajnali
háromkor horkol
helytelenkedik, hangulatuk haragosra hanyatlik.
Hideg hétköznapokon, ha hétkor holdfénynél hólabdázunk,
hokizunk,
helsinkiek helyeslő huj huj hajrát hallgatjuk.
Hétvégi hóbortunk hógolyózás.
Hokizás helyett hol huszonegyezéssel, hol hubertusz
hörpintgetésével
hevülünk, hűségünket holtig halasszuk.
Hédi Helsinki hölgyekkel hímző hobbijának hódol.
Holnapra helikopterrel Hamenlinába hívnak Hejkéék.
Harmincezres helység, hazai hatvanunkhoz hasonlít.
Hadtörténész haveromnál, Hejkééknél hálok.

Hiába hagytalak Helgám Hegyeshalomnál, harmatarcod,
hattyúnyakad,
hollóhajad, hazaszólít Hejkéék honából. Hazahív Hungária!
Hosszú hontalanságomból, húsvétra hazaérkezem hozzátok
Hevesbe.
Hermelinbunda hízelegne hiúságodnak, ha hozzáférhető?
Hajnalkának helyes hósapkát, Hubának hullámvasútat helyeztem
hátizsákomba, Hugónak homokozójátékot, horgászfelszerelést
hozok.
Hármótok hijján honvágyam hétről-hétre hatalmasodik.
Hiszem, hogy húsvétkor hiánytalanul helyreáll harmónikus
házasságunk,
Hevesben, házunkban húsvétolhatunk.
Helsinkiben halak havának huszonhetedikén
Hű Henriked!

Na, ezt próbálják meg utánozni más nyelven!…

Beküldte v. Kövér György Ungvárról

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Advertisements

23 gondolat “A magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke! Íme, egy levél csupa H-val!” bejegyzéshez

  1. egy kis vidámság, ötlet hasznos, szórakoztató időtöltésre
    Gyerek korunkban játszottunk nyelvjátékot, ami kitünő szórakozás, versengés, nyelvfejlesztő, hasznos agytorna: Pl. eszperente értelmes-humoros mondatokat szerkeszteni – egyetlen egy embert sem engedtek ezerszer se, de egyszer sem emeletre menetelve ereszen emelkedve… (próbáld folytatni) vagy “K” kezdő betüvel : Kilenc Kis Közkatona Keserves Kinok Közt Kisérletezett két keritéssel körűl keritve kikakálni két kiló káposztát kilencven kecske kórus…

    Kedvelés

  2. Remek!
    (Sajnálatos, hogy a bő gatyát és fütyülős barackpálinkát emlegetők ezt nem tudják felfogni, azért nem értékelhetik a magyarok kivételes tudását.)

    Kedvelés

  3. Nem kell nyelvésznek lenni ahhoz,hogy rájöjjünk a földön a legfejlettebb nyelv a magyar és az ősnép is a magyar.
    H.B.
    “Szerencsére azért vannak jó úton járó nyelvészek is például: Jwala Prasad Singhal indiai régész, megállapítása szerint: “…. kétségtelen, hogy az Ősvilág Történelme egyben a magyar nép történelme is…”

    Kedvelés

  4. Valószínűleg, minden más nyelven lehet ilyet előállítani, de ehhez sokkal mélyebb ismeretek kellenek. Annyira el vagyunk nyomva, hogy már csak a nyelvünket büszkélkedhetünk? Ugyan, kérem!

    Kedvelik 1 személy

    1. Tisztelt Kovács László! Ön hogyan látja – el vagyunk nyomva? Fogalmazzunk úgy, hogy a nyelvünkkel is!
      Tisztelettel, arra kérem – kerítsen olyan mélyebb ismeretekkel rendelkező angol, francia, arab (juj-juj!) kínai, japán – bármilyen nemzetiségű személyt, aki ezeket szintén meg tudja tenni az anyanyelvén….
      Vagyunk egy néhány, akik ezt várjuk Öntől SZÍVREPESVE –
      By the way – ilyen és ehhez hasonló igen messzire vezető(!) szavak is nyilván minden más nemzet nyelv kincsében fellelhetőek !
      Vagy talán mégsem – tudja mit? SZÍVESEN elárulok Önnek egy; a Szívünk mélyen őrzött titkot – bárhogy is fog keresni – nem fog ilyet találni…
      Őszinte, TESTVÉRI Magyar Szívvel üdvözöm Magát: Somogyi Zsolt

      Kedvelés

      1. “Betty Botter had some butter,
        “But”, she said, “this butter’s bitter.
        If I bake this bitter butter
        it would make my batter bitter.
        But a bit of better butter –
        that would make my batter better”.
        So she bought a bit of butter
        (better than her bitter butter),
        and she baked it in her batter,
        and the batter was not bitter.
        So ’twas better Betty Botter
        bought a bit of better butter.”

        Ne gondolja, hogy más nyelveken ne létezhetne ilyen nyelvi bravúr… Ajánlom figyelmébe a koraromantika angol szerzőit, a valaha íródott legszebb angol szövegekeket olvashatja… A fenti egyébként egy játékos kis nyelvtörő…

        Kedvelés

    1. Természetesen van. Ez nem a magyar ellen szól, félre ne érts. Nagyjábol kétnyelvűként élem az életem (angol és magyar), de azt tapasztaltam, hogy mindkét nyelv hagyományai szépek és változatosak. Az angol alatt pedig ne az amerikai filmek angol szinkronját értse, de higyje el, egy skót felföldi el tudna önnek káromkodni ismlétlés nélkül pár percig az f betűs szó nélkül is.

      Kedvelés

  5. 1. fejezet

    Ez egy megesett mese, melyet egy “gyermek” csevegett el nekem egyszer. Rengeteget szenvedett egy kellemetlen, jeges helyen. Negyven esztendeje elevenedett meg vele ezen eset: egy cserfes, emellett rendes, kecses menyecske ellett meg egy szenvedelmes este. Szemnedv csepegett e csepp gyermekre, mert nedves teste melege megrengette e nemes lelkeket, melyek letelepedtek benn, e sejtelmes jelekkel felfestett teremben. Eleje, s gyermeke rebegett egyszerre: gyermek, mert nem lelt helyet eme “szennyezett, jeges” veremben, melybe belecseppent, Eleje, mert nem telt be e szent szeretetegylettel, mellyel meglepte nemes lelke… E veres fekhely, melyen tespedt, nem feledtette el vele: egy-egy perce nem keveset szenvedett. S ebbe belebetegedve elszendergett… nem kelt fel… Dermedt teste mereven engedte el e fekete leplet, mely feje felett lengett. Kedves zsemle-melle elernyedve, nem tesz eleget e jeles tervnek, melyben etetne egy embert…

    “E kedves egyednek befellegzett” jelentette be Elek. “Nem nevelhet velem fel egy gyermeket.” Nem pergett nyelve, ellenfele lett e terhes, kellemetlen nyelvezet; verekedett rendesen ezer szemnedvvel. Emellett leszegezte, helyesebben cselekedne ezen egylet, mely megjelent, elmenne. Elmenet megveregetve Eleket, egy testes ember engedte el ezen elemeket: “Ne keseregj, ember! Kellemesebb helyre ment el kedves nejed. Lelke fellegekben repdes, s te ezt meglelheted: fellesel egy percre ezen, szemednek kellemetlen testre… Ennek belseje lett kedvesed telke. Nem szenved, szeretete melege teremt nektek kedvet, mert e gyermek neve elterjed egyszer szerte e kerek egyetemen.
    Nemes jelekkel ment el ezen egyed. Elek keze Lenke fele emelkedett, s e jeges, cseppet nedves fejet beggyel terelte gyereke fele, mely kedvesen szenderedett el Elek keble felett. E csendben vesztegelt egy-egy percet, s nehezen elmerengett: “ej, kedvesem, szerettelek. Ne tedd ezt velem s gyermekeddel! Gyere, vedd, beleeresztem tenyeredbe, el ne ejtsd…” de neje keze feleslegesen lengett fekhelye mellett, Endre (ez lett keresztneve) kelletlen nehezedett e lelketlen testre… Elek sejtette, nem lenne helyes e tett: e csemete ellen menne fegyverrel. Elkedvtelenedett, de felkelt, nem merengve eme terhes elemekkel, gyermeket letette, befedte egy lepellel, bereteszelte e termet, s elment…
    Megleste, keresete megfelel-e, s lement, vett tejet meg egyebeket, melyek kellenek ezen esetben egy gyereknek. Rengeteget pergett esze kereke: “nejem teje helyett egy “szennylevet” kell e csepp szervezetbe belecsepegtetnem. Nem mehetek el kenyerem keresnem, mert e csemete mellett kell tennem-vennem, settenkednem.”
    Felfele menet vele szemben egy termetes, gyermetegen kedves szebb nem ment le, s eme percben szem szemmel elegyedett, de Elek nem keveredett csevejbe vele. Helyette belelesett kedvetlen, elkeseredett fejjel e fekete szemekbe. Erre e menyecske sem felelt, mert helyesebbnek sejtette, nem kezd, nem eped feleletre, mert ezen embernek lelke nem meleg jelenleg. Fenn Elek egy vederbe mert tejet, s feltette: engedte, melegedjen. Terembe bement, Endre gyereket felvette, mely csendesen fedett szemekkel, meleg lehelettel csellengett szellemveremben… Megetette e meleg tejjel, lefektette, s mellette megvetett egy kellemetlen fekhelyet, melyre e szerelme-vesztett egyed fejet letehet… Megcsergetett egyes egyedeket, mert el kell, temesse e kedves tetemet, mely fel kerevete felet meredez fel lelketlen. Keservvel, nehezen ment el szellemek mezeje fele… Egy szeme nevetett, egy meg rebegett.

    Reggel lett, nem vekker keltette Eleket: gyermeke, mely eszeveszett szemnedvekkel jelezte: “ennem kell!” Eleje meleg tejjel lepte meg, s elmerengett: “Nem kell nekem eme gyerek! Nekem ez rettenetesen teher! Beteszem egy lelenchelyre, s keresnek rendes embereket, melyek felnevelnek egy, nekem terhes gyereket!”
    Felvett egy lenge mezt, mert hevesen meleglett fenn eme egyetem ereje, s lement, megleste, merre lehetnek e helyek, melybe gyermeket vesznek be. Lelt egyet, kedve ege egyre emeletesebben verte le e nemes lelket, mely ellenezve e tettet, bele-beleremegett Elekbe… de egyre ment, mert rettenthetetlen terve egyre merevebb fejet ellett.
    Estefele egy “kenyeres egyed” leste meg, mert sejtelmet szerzett: Eleknek nehezen telnek e hetek, percek, mert kedvese meg e csemete… Elek elfecsegte: Endre nem ezen egyletben lel helyet. Elmegy jelen este, messzebb, s el kell, felejtse e termet, meg meleget, meg tejet, meg egyebet. Ede (kenyeres egye neve) meglepve, lehengerelten szemezett Elekkel:
    “Ember! Legyen eszed Endre te gyermeked, nem? T ezt megteszed vele? Megengeded: kelletlen kezek veszekedjenek e csepp deden? Te selejtes, esztelen, te… nem helyeset cselekszel e tetteddel, de nem!” Elek jeges jelleggel vetett nyelvezettel felelt:
    “Meglehet, fekete, lelketlen embernek fested jellemem, de engem szeretet vezet. Megteszem ezt, mert nem ellene cselekszem: megmentem, ne cseperedjen fel e jeges, szeretetmentes helyen, Mert egy gyermeket helyesen egy menyecske nevelhet fel; teljes szeretet szebb nem mellett elevenedhet meg… Lelkem, lelked egyszerre kevesebb szeretetet terjeszt… esetlegesen Lenke lelke.”
    E percben Elek egereknek nedvet termelt, mert hevesen vert szerelme Lenke fele. Tenyere elcsellengett Endre feje mellett, de nem merte, nem engedte meg egy felettes kellem; nem legyezgette meg. Ezzel Ede kezet emelt Eleknek, mert beesteledett, s nem etetett meg egyetlenegy tehenet sem. “Megyek, mert egy hetet sem kell vesztegelnem, s megellenek e fekete pettyesek, sejted melyek… Nem? Gyere, lesd meg! Mellesleg tenyeredbe eresztek egy-egy veder tejet, kell?” De Elek szertelen egykedvvel nemet sejtettet: “gyereket be kell tennem…” felelettel kezet emelt Ede egyednek, le se ment vele, remegve tette be megette e festetlen, kellemetlen megelevenedett bemenetet…
    “Csendes csemete, -jegyezte meg Elek,- nem serceg, csendben les engemet.” De elfeledtette vele e jelenetet egy ketyere, mely csergett kelletlen nesszel… Elek felvette, s eme sebes szerrel letette: “ne keressenek engem, nem megyek be egy helyre sem, gyerekem kell ellenfeles esetek ellen megmentenem, betennem egy lelenchelyre.”
    Nem vesztegelt, felvett egy dresszet, s e meleg estben eleje, meg lelenc gyermeke megy szemnedvvel telt szemekkel Debrecenbe, egy lelenchelyre. Elek sebes cselekedetekkel tette be Endre gyermeket e telekhely mellett elhelyezett szerkezetbe, mely meleget termel e kellemetlen helyzetbe cseppent gyermekeknek. Endre egyszerre beleegyezett ebbe, nem ellenkezett e meleg ellen, kellemesnek festette e helyet, s csendben elszenderedett. Elek egy tekercset enyvezett fel eme szerkezetre: “Kergesse szeretetek, leljen kedvet e szemtelen egyetemben! Legyenek tettesek ebben rendesebb emberek! Lenke, e gyermek eleje, egy percre sem veszejt szemet Endre felett…”
    Ezzel Elek befejezte; kerekek ellenek elkedvtelenedett neszt, melyben elteker e nemes szeretet… Meglepve repedezett fel lelke egyes egyedeknek, melyeknek szeme vette ezen esetet. Elek meg ment, ment messze, elfelejtve Debrecent meg Endre gyereket…
    Pesten bevedelt negyven felest. Szeszbe verte e keservet, s hencsere jeges leple felett merengett egy cseppet, keze remegett, nem sejtette: helyesen, esetleg helytelen cselekedett-e. “De egyre megy, -jegyezte meg,- reggelre felkelek, nem lesz ezen esetnek egy pettye sem lelkemen, szememben: keresek szerelmet, melynek elegye lehet egy nem lelenc csemete.” Eme eszmerendszerrel esett le feje, ereszkedett le szeme Eleknek, s nem szenvedett lelke szellem-vezette esetekkel sem. Csendben, fesztelen jelleggel terpeszkedett el e csepp fekhelyen, eme kellem elnyelte teljesen, s nem keltette fel; negyed egyet sem vert jelen percben vekkere…

    Egy szeles, jeges reggel ereszkedett le gyenge selymeken, s eme este befedte ezt nemes, deres lepellel. Rezegve vetett szemet ez egyes egyedekre, melyek e percben mentek fel Pestre kerekeken… Szeles jellegre tett szert ezennel e kedd, szennyes leveleket sepert fel s le, nedves helyzetbe kergetett egy-egy szemet, melyeknek fegyvere lett ezzel… Fenn, “Lenke” emelkedett, teste melege sebesen megfenyegette e szemtelen szelet meg deret.
    Elek erre felkelt, kellemesen, de cseppet feszengve terpeszkedett el, s kelletlen nyelvezettel festette le: “Fene egye, fel kell kelnem, mert reggel lett!” megtette ezt, persze nem lelkesedett, mert sejtelmet sem lelt, merre kezdje el. Merengve tett fel melegre egy levest, mer eledelre epedezett szervezete. Terhes elemekkel telt el negyven perc, melyben Elek feje kedvetlen lesett befele egy feneketlen tengerbe, melyben nem lelt feleletet egyetlenegy elemre sem… Nem lehetett ezen egylet egyede, ezt sejtette, s egy sebes cselekedettel megsebzett egy eret… Egy tekercsre lejegyzett e keservben egy levelet:
    “Kedves emberek, melyeket szerettem! Lelkemben egy rettenetes vegyszer kezdte meg szeretetem, szeletekre szedte, s kegyetlen “jeges testnedvvel” kerekedett fejemre. Esztelen cselekedtem, cselekszem, mert nem enged ez engem el… Megmentettem gyermekem, Lenke nejemhez megyek fel; esetleg e fellegekbe… rendelkezem: e helyet, melyben rettenetes, kelletlen elemek mellett tengtem, Ede emberre reptetem… Leljen benne kedvet, meleget, szeretete…”
    Nem fejezhette be, mert elcsepegett, veresre festette be e termet. Mereven, nemesen, gyenge szenvedelemmel fetrengett lenn…
    Delet vertek, mely messze zengett… “Lenke” fekete fellegek terjeszkedtek, ezzel eltelt egy-egy perc. S e meleg test szeme nem lesett le e sejtelmes terepre: eleredt. Kedvetlen, jeges jellegben esett, ellenben keveset. Ez kedvet szegett egyes gyerekekben, melyek egereket kergettek, verekedtek, csellengtek, meg egyebet cselekedtek. Mellesleg Ede, mely jelenleg teheneket fejt, meglepve lesett fel: “ej, ez nem kellemes eseteket jelent…” ezt megjegyezve elmerengett cseppet, s egyre hevesebb sejtelem vert szeget e rendes fejbe…
    felkelt, elfeledve tehenet, tejet, elszelelt Elek telekhelye fele… Fekete sejtelem elevenedett, meg Ede emberben: Elek teste lelketlen hevert, tenyere mellett leesve “rendelete”, keze elernyedten meredezett felfele. Feleslegesen keltegette e tetemet. Elkeseredetten reteszelte be Elekre e jellegtelen bemenetet, s elment…
    Nem rendelkezve e telek felett, nem festve eme esetet kellemetlennek, nem csenve el egyetlenegy elemet sem, csendben temette el Eleket…

    Endre gyermek, melyet megleltek reggel bent, e meleg ketrecben, csendesen szendergett… szervezete egy cseppet keskenyedett, tejre epedezett, de nem jelzett e csemete. Nem elevenkedett, egy helyben, mereven fekve leselkedett. Egyszer-egyszer nevetett, mert egy gerle repkedett feje felett, s egy percre leereszkedett e szerkezetre, egy kedves zeneelemet eresztett el, mely e gyereknek kellemesen esett: jeles percekkel kecsegtetett. Endre gyermeket egy meglepett ember keze vette fel: “De kegyetlen emberegyedek mellett szenvednek egyesek…” De e feleletet, melyet egy perce jegyzett meg, sebesen elvetette, mert e ketrec mellett meglelte ezen levelet, melyet Elek szerkesztett…
    Eme levelecske sem elevenedett meg feleletmentesen: “Rendben, megteszem, teremtek egy kellemes helyet, melyben jelesen cseperedhet fel e csemete…”
    S ezzel e fejezetnek befellegzett…

    Kedvelés

  6. Még gyerekkoromban olvastam, —talán a Füles-évkönyvében a Tömör öszpöröntő-t.Sajnos elkopott az emlékezetemben. Ezek a kezdő sorai… Dömötör Ödön ötvös Dömsödön, Töhötöm-köz öt, Törökvölgy mögött. Öt ördöngös Dömötör kölyök, pöttömök, göndörök. Örvös körömhölgy döntött :. Dömsöd tömlöcöm s közöny öl, Öcsödön örömöm töltöm. Költözöm. Kis hibákkal eddig tudom. Még bőven van folytatás, de sehol nem lelem.

    Kedvelés

  7. na lám. Akad-e még valaki, aki kételkedik a Magyar nyelv zseniális szerkezetébe, utánozhatatlan salátosságában ?! Kérve kérem T. Kovács urat, küldlön bár milyen idegen nyelven, legalább néhány soros hasonló elbeszéjést. Káptam egy videót német osszesen 10szavas humoros jelenetet G betű kezdettel, de nagyon eröltetett, naiv, gyangécske

    Kedvelés

  8. Hés Hennek Ha Hlevélnek Hvan Hbármi Hértelme? Hráadásul Htele Hvan Hidegen Hszavakkal, Hnevekkel.

    Kedvelés

    1. Hogy Hte Hmilyen Hjo Hpofa Hvagy! Hjot hkacagtam!
      Hennek ha hcikknek hmult héten hvolt hmajdnem 20’000 hmegnyitasa!!!
      Hbaratsaggal
      Htransyadmin

      Kedvelés

  9. “Hennek ha hcikknek hmult héten hvolt hmajdnem 20’000 hmegnyitasa!!!”

    Húszezer hülye 😀

    Kedvelés

    1. “Engke_amuyulang”! Ezek szerint ön a legfőbb hülye, ha mégis ennyire figyeli. Izraelből fizetik?

      Kedvelés

      1. ” Ezek szerint ön a legfőbb hülye, ha mégis ennyire figyeli. Izraelből fizetik?”
        Az illető származásához nem fér kétség.
        H.B.

        Kedvelés

  10. “húszezer hülye?
    Aki az “ilyennek enni ad! Kár még az ennivaló is belé! Micsoda férgeket képesek anyák(?) a világra hozni!

    Kedvelés

  11. Olvasson, akit ez a téma érdekel Ráth-Végh Istvánt. az 1800-as évek második felében volt nagy divatja az ilyen nyelvi játékoknak.

    Kedvelés

Hozzászólások lezárva.