Orvos, színész, kubikos,valamint SZDSZ-es politikusok szülei nyitottak tüzet a közeli házak tetejéről a Kossuth téren tartózkodó tömegre 1956 október 25-én. Kéri Edittel a majd ezer életet követelő sortűz hazai kutatójával emlékeztünk a tragikus eseményre.
N1Tv
A polgári lakosság békés, fegyvertelen tüntetést szervezett, 25-én a Parlament elé, 10 órára a Kossuth térre a nemzeti követelések érdekében, mivel az a hír kapott szárnyra, hogy Nagy Imre beszélni fog.
A 25-i véres csütörtök a legszörnyűbb mészárlások egyike volt a november 4-e előtt lezajló 61 sortűz között. Szemtanúk elmondása alapján ez a következőképp rekonstruálható:
Reggel fél 8 tájban a pesti rakparton déli irányból mintegy 50 szovjet páncélos haladt a Parlament felé. Egyik-másikukon magyar zászló lengett, és elfoglalták állásaikat. Fél 10-10 óra tájban értek a tüntetők az Astoriánál hozzájuk csatlakozó két szovjet tankkal és két páncélkocsival a Kossuth térre. Itt barátkozni kezdtek a téren felsorakozó, tankokban lévő szovjet katonákkal, ennivalóval és cigarettával kínálva őket. Próbálták oroszul megértetni velük, hogy ők nem fasiszták, hanem a magyar szabadságért harcoló egyszerű, becsületes emberek. Folyt a barátkozás. Küldöttséget szerettek volna bejuttatni a Parlamentbe. A Parlamentből kijött egy asszony (S.Á.), aki az egyik tankhoz ment, s mondott valamit. 1956 október 25-e “Véres csütörtök” Tovább olvasása
A szovjet emlékmű önkényuralmi jelképeit próbálta meg ma eltávolítani többek között a Corvin közbe egykor harcoló Pongrátz András, Novák Előddel közösen. 1956-os szabadságharcost lökdöstek az október 25-i sortűz évfordulóján. A rendőrség nagy erőkkel védte az ötágú csillagot.
N1Tv
 |
 |
|---|---|
 |
 |
1956 és 2006 egy tőröl fakadt: a magyar nemzet szabadságvágya a tettekben is megnyilvánult, bátrak és elszántak szembeszálltak az elnyomókkal. Mindkettőt leverték, de a nemzet szabadság iránti vágyát megtörni nem lehetett sem 59, sem pedig 9 éve. A szabadságharcok végül mindig győznek. A Magyar Rádiónál a mostani évforduló alkalmával fiaimmal részt vettem a hang és képdokumentumokkal illusztrált történelmi sétán tovább erősödött a két esemény közötti párhuzam. 56′-ban a Rádióban akarták a nép szabadság iránti követeléseit beolvastatni, 2006-ban az MTV-ben, ezt mindkét helyen megtagadták és erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben, mindkét összecsapás a tüntetők győzelmével végződött. ’56-ban azonban magasabbra lobbant az ellenállás lángja és a bátrak fegyverre keltek, s pár napig győztek, 2006-ban a gyurcsányi terrorgépezettel szemben nem bontakozott ki a politikai ellenállás talaján országos fegyveres ellenállás, csupán néhány utcai harc (pl.Blaha Lujza téri csata, Deák téri harckocsis roham, Ferenciek téri barikád) erejéig mutatta meg a nép az ellenállás erejét.
Fontos, hogy ezen a napon megemlékezzünk a bátrakról, a hősökről: maréknyi elszánt magyar fiatal a világ akkori leghatalmasabb hadseregét tudta legyőzni. Követendő példakánt kell rájuk tekintenünk. A győzelem után jött a politika árulása: Kádár-Apró-Dögei, és Biszkuék a Vörös Hadsereg szuronyai élén visszahozták a diktatúrát, az alávetettséget és az önrendelkezéstől való megfosztottságot. 1956-2006: a szabadságharcok végül mindig győznek Tovább olvasása
Nemzeti InternetFigyelő (NIF) 