Az EU bírósága elmarasztalta Szlovákiát – középpontban a Beneš-dekrétumok

2020. május 19-én Az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Szlovákiát egy perben, amelynek kapcsán az is kimondatott, hogy napjainkban is születnek ítéletek a Csehszlovákia német és magyar polgárait etnikai alapon jogfosztó rendeletekre hivatkozva.

Dr. Keszegh Tündével, a pernyertes jogi képviselőjével Dr. Surján László beszélget az ügy jelentőségéről és a lehetséges folytatásról.

Trianon 100 – Megemlékező Istentisztelet

2020. június 4-én a Hazatérés Templomában Megemlékező Istentiszteletet keretében emlékeznek meg a trianoni gyalázat századik évfordulójáról.

A részletes programot és a közreműködőket az alkalomra készült plakát ismerteti:

Trianon 100 (első rész)

Az első világháborút megelőzően közjogilag Hazánk és Ausztria teljesen külön államnak látszott. A gyakorlatban azonban az 1867-es kiegyezés, vagyis a közös pénz, közös hadsereg, közösnek mondott diplomácia okán ez a függetlenség csak illúzió volt. Megvalósult „a közös lónak túrós a háta”- népi mondásunk! Így a világháborúba való belépésünk – a magyar miniszterelnök ellenzését figyelmen kívül hagyva – teljes mértékben Habsburg akarat szerint történt meg! Ahogy francia Gabriel Gobron leírta 1932-ben „Közép-Európában csak egyetlen egy ember akarta kétségbeesetten a békét, a becsületes Tisza István!”  Mindezek ellenére a trianoni diktátum 161. §-a szerint a szerencsétlenné szétdarabolt hazánknak még el is kellett ismernie, hogy bűnös a háború kirobbantásában.

Akik aláírták a diktátumot: Elől Benárd Ágost, mögötte Drasche-Lázár Alfréd a Grand Trianon palota előtt (foter.ro/Wikipédia)

Egy francia újságíró Henri Pozzi ezt írta 1935-ben: “Tisza István miniszterelnök csupán 1914. július 14. után engedett kényszeredetten a háború indításának, mert értesült arról, hogy a cár mozgósítja Ázsiában a csapatait…