Aktuálpolitikai Kerekasztal (2018. június 28.)

A tartalomból: 

ÉRTEKEZÉS A HÍREK TERMÉSZETRAJZÁRÓL.. VÉLEMÉNYEK TOROCZKAI PÁRTALAPÍTÁSÁRÓL. MEGINT CSAK A PÁRTOSKODÁS? BIZTOS, HOGY EZ MOST A NEMZET SZEMPONTJÁBÓL A LEGFONTOSABB LÉPÉS? BUKIK E MERKEL ? ELŐREHOZOTT VÁLASZTÁSOKRA KÉSZÜLHETÜNK, VAGY ÚJRA SIKERÜL KILAVÍROZNIA A BESZORÍTOTT HELYZETÉBŐL? ERDOGÁN ÚJRA TAROLT AZ ELŐREHOZOTT VÁLASZTÁSON. A TÖKÉLETESEN SIKERES HATALOM KONCENTRÁCIÓ ALAPJÁN “REINKARNÁLÓDOTT” AZ ÚJKORI TÖRÖK SZULTÁN?

Az adásban résztvevő beszélgetőtársak; Győrey Attila, Szendi Lajos,  Boda Róbert

A döbbenet döbbenete….

Időről időre rákattintok a peticiok.hu oldalra, s végig nézem, hogy mit lehet majd támogatni a javasolt petíciók közül. Ma reggel azonban leestem a székről, amikor megláttam azt a címet, hogy: Tiltakozunk a Lukács Archívum szétszedése ellen. 

De nézzük csak meg mondatról mondatra azt a szöveget, amellyel tiltakozókat akarnak csábítani és szédíteni a petíció gátlástalan kigondolói!

 „A jelen petíció aláírói aggodalmukat fejezik ki az MTA  döntése miatt, melynek értelmében megszüntetnék a budapesti Lukács Archívumot.”

Nézzük először mi is a döntés?  A Magyar Tudományos Akadémia, fontosnak tartja a Lukács Archívum és Könyvtár fennmaradását, és azt, hogy szigorú szakmai szabályoknak megfelelő módon teljes mértékben feldolgozott, rendszerezett, katalogizált és kutatható is legyen. Ennek érdekében a kéziratokat az MTA Könyvtár és Információs Központnak a kézirattárába szállítják át, katalogizálják és digitalizálják az archiválás szakmai szabályai szerint, és biztosítják az irattári szakmai előírásoknak megfelelő tárolását is. Vagyis a Lukács Archívum és Könyvtár az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Filozófiai Intézetébe kerül. Sajnos tehát nem a helyére, vagyis a szemétre kerül az, ami egyébként egyértelműen csak szemét, hanem továbbra is őrizgetni fogjuk. Ráadásul közpénzen. Akkor, amikor emberek halnak éhen és fagynak meg télen. Mert a Lukács Archívum eddig egy valóban hangulatos környezetben, szép dunai panorámával várta a „kutatókat”, s valószínű ez az, ami leginkább idegesíti őket. Vagyis nem üldögélhetnek már ott, ahol a „nagy Lukács élvezhette a szép dunai kilátást”. De nézzük tovább az idézett „aláírói aggodalom” hazai gátlástalanjainak a mondatait, s kontrázzuk meg őket a valósággal, mely sajnos eltér a közismeretektől!

DEMOKRÁCIA vagy DIKTATÚRA?

A fuldokló társadalomról beszélgetett a VNTV adásában Ravasz László és a szerkesztő Jakab László, s felvetették, hogy a társadalmi tolarencia meddig tűri el a pénzügyi féldiktatúrát, s mikor kezd legalább önszerveződni ez ellen a pénzhatalmi rendszer ellen? Ezek a pénzalapú rendszerek ugyanazok, amelyek pl. a kádári rendszert is fenntartották, hogy ne alakulhasson ki határozott erő a szabadságharcra.

Mai politikai rendszert hazánkban az EU pénzelvonása bármikor bedönthetné, bár az igaz, hogy azért nem teszik, hogy a lakosság ne lázadjon fel, ne alakuljon ki az értékelvű Nemzet és a tagjai közötti szolidaritás.

Pillantás a jövőképre….

A háború a társadalmi-gazdasági átalakításnak a legjobb és legegyszerűbb eszköze.  Így sajnos nagy a veszélye annak, hogy előbb-utóbb vagy belső polgárháborúk, vagy nagyobb kontinens háborúk induljanak el. Ma Amerika annak a központja, ahol a háborúra készülő politikusok és szakértők gyülekeznek. (Lásd Soros (Schwartz) György bennfentes információi és adóelkerülő tevékenysége) Mindez a pénzvilágot is alaposan át fogja majd alakítani, főleg ha sikerül magában az USA belső államaiban – a szabadkőművesség akarata ellenére – ezt a belső polgárháborút elindítani.  A belső polgárháborúk ugyanis nem új keletű célkitűzések, hiszen Susan George már évtizedekkel ezelőtt leírta. 

(IDÉZET A MŰ ELŐSZAVÁBÓL: Nem titok: a Lugánói tanulmányt az elejétől a végéig én írtam. Az 1970-es évek közepétől, amikor az első könyvem anyagához végeztem kutatást, folyton azt próbáltam megérteni és leírni, hogyan osztódik szét a hatalom. Ebből kiindulva olyan témákkal foglalkoztam, mint az éhség a világban és a harmadik világ nyomora, a déli félteke adósságainak hatása, az észak-déli viszonyok, a transznacionális vállalatok és intézmények, és a Világbank. A Lugánói tanulmány olyan pontos, józan és távolságtartó elemzés, amilyet csak elvégezni képes a komoly kutatás. Nem tudományos fantasztikus írás, vagy bármilyen más kitalálás. A legkevésbé sem volnék meglepve, ha megtudnám, hogy egy hasonló dokumentumot már elkészített egy valóságos munkacsoport.)