Kónya-Hamar Sándor: Adalékok és feljegyzések a Nyírő-ügyhöz

Még a Nyírő József temetés-botránya előtt került a birtokomba Szerb Antal, az Erdélyi Helikon pályázatát megnyerő – és 1934-ben kötetben kiadott – Magyar Irodalomtörténetének hasonmása. Birtokomban volt ugyan egy 1945 után kiadott változat, csakhogy abból eleve hiányzott a „A mai irodalom” c. fejezet 3. alfejezete, „Az utódállamok magyar irodalma” című, és abban Tamási Áron és Nyírő József méltatása is.

Volt alkalmam tehát összehasonlítani az eredeti és megcenzúrázott változatot. És végképp elvetni a Hegedűs Géza – és Ungvári Tamás –féle „Nyírő-minősítéseket”, melyek lényegében még az 1945-ben Brassóban megjelenő Népi Egység (Kűrök Gyárfás s az Minszk lapja) június 17-i számában és Szász István (későbbi Utunk-szerkesztő) tollából, „Isten igájától Hitler igájáig (Nyírő József népáruló író és nyilas bérenc politikai pályájáról)” címen megjelent, tendenciózus írásra alapoztak.

Tovább a cikkhez>>>