A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (15. tétel)

Jelen írásom egy sorozat része, mely sorozatnak a célja bebizonyítani, hogy a Szentkorona Eszme az élet minden területén alkalmazható, és Magyarország, de talán egész Európa egyetlen esélye a túléléshez, ha időben elkezdi alkalmazni, használni úgy, ahogyan azt eleink is tették, méghozzá sikerrel! Sorozatom minden fejezetének végén olvasható két felhívás, kinek van füle, hallja!

  1. A Szentkorona Eszme szakralitása

A „Szent Korona szakralitása” természetes alapjának egyik leglényegesebb, a misztérium szentélyébe átvezető pillére az az ősi magyar jogfelfogás, amely szétszakíthatatlan kapcsolatot lát a hatalom (haza, ország, állam), az igazság, az erkölcs, és a törvény, továbbá a hazaszeretet, valamint a politika (közügyek) között. Ez a viszonyulás más jellegű, mint a már korábban tárgyalt (13. tétel) Szentkorona Eszme szentsége – szentnek nevezése. A Szentkorona Eszme szakralitása, misztériuma csupán egzakt eszközökkel meg nem magyarázható, az érzékek világába vezető lelki érzet.

misztérium (gör. müsztérion, valószínűleg a müein „bezárulni, magába zárni” igéből, lat. mysterium): titok, melynek természetfölötti vonatkozásai is vannak, ezért megértése meghaladja a pusztán emberi képességeket. – A gör. szó elsősorban a száj bezárására, hallgatásra, a szem lehunyására vonatkozik, a ~ ugyanis a külső szem számára láthatatlan, emberi szóval kifejezhetetlen dolgok szemlélése. A misztérium lényege az, ami szavakkal nem fejezhető ki, csak a kultusz élő gyakorlatában a beavatottak számára ismerhető meg, valami titkos, csak a kiválasztottak számára megismerhető isteni kinyilatkoztatás. – (Magyar Katolikus Lexikon)

A magyar jog szót a jó, illetve a jobb szóból eredeztetjük.

A jog reális felfogás szerint: erkölcsi erény, amelyhez a jog kapcsolódik, nem lehet más, mint a iustitia, amely az erények közül egyedül szabályozza az emberek egymáshoz (ad alterum) viszonyuló cselekvéseit. A jog csak kettős feltétellel teljesedhet ki: a cselekvő ember helyes szándéka helyes, és az emberi cselekedetnek helyes volta.

A természetjog (ius divinum, igazi emberi jog, az emberi nem joga, észjog, stb.) legáltalánosabb, tárgyi értelemben is Istentől az ember természetébe oltott és az ész által kihirdetett jog.

A természetjog forrása az örök törvény (lex aetema), amely a világ működését és megnyilvánulását előíró, átfogó, irányító eszme. A természeti törvény (lex naturális) pedig ennek a visszfénye, konkrét megjelenési formája, az abban való részesedés a teremtmény részéről. A természetjog a természettörvénynek szűkebb körét foglalja magában, azokat, a melyek az ember társas életére vonatkoznak. Ezt a jogot nem az értelem alakítja, hanem csak felismeri és kihirdeti.

A keresztény felfogás tehát a természetjogot objektíve fogja fel, és nem az észt teszi meg annak forrásává.

A magyar történeti alkotmány egyes elemeit tekintve a Szentkorona Eszme alapját és pillérjét két mozzanat adja. Egyrészt a pozitív (törvényben leírt, kodifikált) jog tartalma, másrészt a természetjogban, az örök isteni jogban gyökerező törvényalkotás tudata. Végső soron tehát a természettörvény (lex aeterna), a jog, a törvénykezés évszázados folyamatának iránya, továbbá az igazságosság és az erkölcs összefüggése és ennek egy tárgyban – a Szent Koronában objektivált kifejeződése (hatalom) adja a magyarság sajátos naturáját, mivoltát, azaz természetének lényegét, tehát a hazaszeretetet.

A magyar Szentkorona Eszmében a „földöntúli dicsfény” közvetlenül is természetfeletti lesz az objektivált Szent Korona fölajánlása révén. A magyarság életét alapjaiban meghatározó alkotmány, a Szentkorona Eszme, a főhatalmat, és az országot is magában foglaló Szent Koronát tekinti a hatalom birtokosának. Szent István éppen ezt ajánlotta föl törvényesen, a törvényhozás akkor érvényes szabályai szerint, a főurakkal együtt, az egyház képviselőinek jelenlétében és egyetértésével – az őskinyilatkoztatás Nagyasszonyának, a Boldogasszonynak (Csíksomlyón: Babba Mária), a Megváltó Édesanyjának, Szűz Máriának, aki a fölajánlást el is fogadta. A Szent Korona, az erre épülő Szentkorona Eszme alkalmas volt a fölajánlásra. A történelem arra az államférfira várt, aki ezt meg is érti, és aki a fölajánlást meg is teszi.

Amikor a felajánlás megvalósult, akkor és ezzel vált valósággá a Szent Korona misztériuma. Ettől kezdve a Szentkorona Eszme kiegészült egy természetfeletti elemmel, azzal, hogy Magyarország főhatalmának, területének, és minden hozzátartozó részének, darabjának a mindenkori tulajdonosa a mennybe felvett Nagyboldogasszony lett.

Érdemes mindenkinek figyelmeznie, hogy ekkor még nem dogma (még nem definiált vallási tétel) Mária mennybemenetele, szeplőtlen fogantatása. Még nem ismerik a „tökéletes Máriatisztelet” gyakorlatát, amely a teljes önátadás eszméjét tartalmazza: Szent István ősi magyar hagyományt és a Kaukázusban elfogadott és vallott keresztény tanítást követi, amikor közjogilag érvényesen felajánlja a magyar élet teljességét magába foglaló Szent Koronát Máriának, és örökre egyetlen, de élő személynek a kezébe teszi le a magyarság sorsát irányító főhatalmat. A korona szent lesz: Szent Korona, és misztérium, Magyarország pedig a Szent Szűz különleges tulajdona: Regnum Marianum.

A fentebb említett mondatrész, miszerint Szent István az ősi hagyományt, tanítást követte, nem a még ki sem alakult Mária-tiszteletet, egy kis kiegészítést igényel még. A magyar-hun időkben is ismert volt a kereszt tisztelete, és az anya-tisztelet. A magyarok akkor sem voltak „pogányok”, hanem egyistenhívő vallásos nép volt már a honvisszafoglalás előtti időkben is. Szent István ország-felajánlása nem állt messze a római rítusú kereszténység felvétele előtti magyar ősvallás szokásaitól, sőt, pontosan annak folytonosságát volt hivatva igazolni, átmenteni legalább egy részét az új vallásba. Ezt megérezte minden magyar ember, ezért is fogadták el az újat, az új vallást. Most nekünk kellene a régit átmenteni, tovább vinni, feltámasztani, nem elfelejteni, hogy a modern, veszélyeztetett, támadott Európában kapaszkodót, fogódzkodót tudjunk mutatni gyermekeinknek, unokáinknak.

Kétségtelen, hogy a „metafizikai történelemszemlélet” modern világunkban nem általános. De ennek ellenére hatékony és igaz.

Mindszenty József Emlékirataim c. könyvében ezt írja: „A magyarság a történelem folyamán, mint nemzet is találkozott Máriával Szent István ország-felajánlása révén. Kitörölhetetlenül bele volt vésve a magyar köztudatba, hogy Magyarország Mária országa. Ez a kapcsolat nem üres szólam, nem jelentőség nélküli képzelgés.”

A lényeget pedig így summázza: „A sajátosan magyar Regnum Marianum eszme azt jelenti, hogy Mária védi országát, mi pedig hűen követve a krisztusi hitet, érvényre juttatjuk állami és társadalmi életünkben az evangélium tanítását.”

Történelmi sorsunkat ebben a vonatkozásban így látta: „A szent király fölajánlását történelmünkre kiható természetfölötti tényezőnek fogtam föl. A Mária országa-eszme mintegy kulcs volt a kezemben a magyar történelem hullámhegyei és hullámvölgyei, a nemzeti nagyság és a nemzeti tragédiák megfejtéséhez”.

Hasonlóképpen vélekedett a történelemtudós is.

Szekfű Gyula írta: „Mária apostoli országának, a Regnum Mariano-Apostolicumnak már alapításakor is isteni kegyelem működött közre, nagyobb mértékben, mint más európai államoknál. Más keresztény államoknak Isten a protaktora, de Magyarországnak ő az alapítója, conditora is. Ezért Magyarország kezdettől fogva nem egyszerű világi, profán állam, hanem sacrosancta respublica, amelynek alapítása két vallásos momentumból tevődik össze: az egyik a Szent Koronának Szilveszter pápától küldése, a másik a koronának a felajánlása Szűz Máriának.” (Zárójelben megjegyzem, hogy azóta tudjuk, hogy Szilveszter pápa nem „küldte” a koronát, hanem a magyarok visszakövetelték Atilla elrabolt koronáját, továbbá nem Szent István királyunk „alapította” Magyarországot, mivel az már évszázadok óta meg volt „alapítva”! – dr. S.K.L.)

A Regnum Marianum gondolata testet ölt könyvekben, festményekben, szobrokban, templomokban, oltárképeiben stb. Ott találjuk ezernyi magyar templomban, templom elnevezésben, fő- és mellékoltár képben. Közismert, hogy Máriát csak általános koronával szabad ábrázolni. Ez alól csak a magyar Szent Koronával való ábrázolás a kivétel. A magyar Szent Koronával ábrázolt Nagyasszony nemcsak hazánk templomainak ékessége, de ott van Rómában, az altemplomban is Szent Péter sírjától néhány méternyire. Megtalálható Jeruzsálemben, Názáretben stb., Csíksomlyóban is, mint Babba Mária, mint litániáink „Szép Szűz Máriája”. Ott van a magyar nemzet eredetmondájában, a népmeséiben, népdalaiban, népművészetében, életstílusában. De ott van a politikai, diplomáciai, államközi kapcsolatokban is.

A Szentkorona Eszme a Szent Korona tagságot nyelvtől, vallástól, fajtól, nemzetiségtől függetlenül a Szent Korona területén élő népekhez kapcsolja. Ma is a Szent Korona tagja (lehet) az, aki elismeri a Nagyasszony főségét, és aki kinyilvánítja, hogy ő maga a Szent Koronához tartozik: tehát része annak, legyen horvát, szlovák, román stb. Ezzel a Szentkorona-tagság univerzális eszméjének érvényessége a népek közötti egyenjogúságnak megalapozója, az emberi nem egységének is hirdetője. Ez az egység tehát megnyilvánulhat egyetlen államban, de lehet külön-külön szervezett részek Szentkorona-tagsága is, mint volt nyolcszáz éven át Horvátország és Magyarország viszonyának esetében. Úgy-e, az egyenjogúság, az emberi nem egysége nem is olyan elvadultan régies, elavult fogalmak? A görögök teljesen magától értetődően elfogadják, és hiszik a történelmük sokkal misztikusabb részeit, egészen az isteneik lehetetlen, elképzelhetetlen dolgaikig, pedig ezek csak mesék, legendák.

A mi életünket viszont a mai napig befolyásolják ezek a dolgok, a saját életünket könnyítjük meg, ha nem tagadjuk ezek létét, és hatását, csak próbáljuk ki. Nem kell megijedni attól, mert valami régi, kipróbált, hagyományos, neadjisten szentnek mondott! Lehet, hogy a régi öregeknek igazuk volt, és az egykor jól működő dolog ma is használható, még ha nem is elég „progresszív”!

A Szentkorona Eszme azon jogelvei, melyekből a fenti gondolatok eredeznek, a következők:

  • Magyarország mindig független – Hungaria semper libera.
  • A Szent Korona hatalma egyesíti a nemzet és a Fő hatalmát
  • Magyarország államisága szakrális
  • A magyar nemzetállam alapelve: nemzeti és állampolgári egyenjogúság a politikai szabadság teljessége a társadalom kulturális jellegének, a magyar nyelv és kultúra szerepének tiszteletben tartásával.
  • A Szent Korona sérthetetlensége
  • A közhatalmat a Szent Korona nevében gyakorolják

Mindezek ma sajnos nem így működnek, de a Szentkorona Eszme szerint így kellene, mert ez következik belőle. Csak következetesen, kompromisszumok nélkül gondolkodjunk, akkor egyértelművé válik a világ előttünk!

Egyelőre újabb részfejezeteket fogok feldolgozni a Szentkorona Eszme témájában, aztán majd talán jelentkezem újabb sorozattal!

Felhívás!

  1. Politikusok, közszolgálati dolgozók, közfeladatot ellátók, kinevezett közalkalmazottak, választott társadalmi funkcionáriusok!

Az a dolgotok, hogy a magyarságért, a magyar emberek közösségéért tegyetek, ne magatokért! Ezért kötelességetek a Szentkorona Eszmét alkalmazni, és azt mindenkor, mindenkivel betartani és betartatni! Ne feledjétek!

  1. Magyarok!

Nektek az a dolgotok, hogy a Szentkorona Eszme szerint szemetek a választott emberek tevékenységén legyen! Jogotok, de egyben kötelességetek is az ellenállás joga – Ius Resistendi – szerint megakadályozni, hogy a Szentkorona Eszme sérüljön, vagy bármely vezetőtök a magyar nemzet ellen tehessen! Éljetek és tegyetek e szerint! A Szentkorona Eszme útmutatást ad az élet minden területén, hogy mi a teendő! Éljetek vele!

Budaörs, Csíki-dűlő 2017. év Szent György (Szelek) havának 1. napján

Dr. Safáry-Kollár Lajos

jogász, közíró

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Korábbi részek: 

A SZENTKORONA ESZME IGENIS ALKALMAZHATÓ A XXI. SZÁZADBAN (1. TÉTEL)

A SZENTKORONA ESZME IGENIS ALKALMAZHATÓ A XXI. SZÁZADBAN (2. TÉTEL)

A SZENTKORONA ESZME IGENIS ALKALMAZHATÓ A XXI. SZÁZADBAN (3. TÉTEL)

A SZENTKORONA ESZME IGENIS ALKALMAZHATÓ A XXI. SZÁZADBAN (4. TÉTEL)

A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (5. tétel)

A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (6. tétel)

A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (7. tétel)

A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (8. tétel)

A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (9. tétel)

A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (10. tétel)

A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (11. tétel)

A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (12. tétel)

A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (13. tétel)

A Szentkorona Eszme igenis alkalmazható a XXI. században (14. tétel)

Advertisements

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s