Lázongás a Fideszben, Orbánt is kritizálják

Fotó: Stiller Ákos/hvg.hu

Elégedetlenség az ügynökkérdés miatt: akiknek nincs takargatnivalójuk, nem értik a pártvezetés teketóriázását. Ezt a kérdést most tényleg a jól ismert fideszes hévvel kellene kezelni.

Sajtóértesülések szerint rövid, de éles vitára került sor a Fidesz hétfői, az ügynökügyet tárgyaló frakcióülésén. A kormánypárti képviselők elégedetlenségüknek adtak hangot, L. Simon László pedig egy, a Kuruc.infón megjelent, fideszes politikusok érintettségére célozgató cikk alapján arról beszélt, hogy az ügy (nem) kezelése ilyesminek ad csak táptalajt, ezért ebben az esetben Orbán Viktornak is tisztáznia kell majd magát.

Ezek a szokatlan reakciók is egyértelműen azt mutatják, hogy az ügynökügy túlnőtt önmagán…

Nem akarják elvinni a balhét

Amikor a Fidesz-többség vita nélkül lesöpörte Schiffer András javaslatát, nyilván bele sem gondoltak, mennyire kellemetlen helyzetbe fogják ezzel magukat hozni. Valószínű, hogy csupán jó szokásukhoz híven automatikusan elutasítottak valamit, ami az ellenzéki oldalról érkezett, különösebben meg sem fontolva annak tartalmát.

Számos fideszes és KDNP-s képviselő azonban arculcsapásnak érezte, hogy egy olyan javaslatra kell nemet nyomniuk, amit lelkiismeretük szerint támogatnának. És azt is, hogy a nyilvánosság előtt úgy kell elvinniük a balhét, hogy közben a párt és a frakció vezetése még csak nekik sem adott rendes magyarázatot. A képviselők elégedetlenségét látva a párt vezetése ígéretet tett rá, hogy egyrészt meg fogják vitatni az ügynökkérdést, másrészt valamilyen megoldással is elő fognak állni – ám a valódi vitát végül ugyanúgy megakadályozták, ahogyan az Orbán Viktor által felvetett javaslatnak sem sikerült szinte senkit sem megnyugtatnia.

Ezek a fejlemények azt mutatják, hogy a Fidesz belső körei próbálnak óvatosan lavírozni, ami viszont komoly indulatokat gerjeszt olyan fideszes és KDNP-s politikusokban, akik úgy gondolják, nekik nincs semmi takargatnivalójuk. A képviselők teljes joggal érezhetik úgy, hogy amikor a kormány képes volt 24 vagy 48 óra alatt, teljesen előkészítetlenül tízmilliárdok, emberek százezrei vagy éppen nagyvállalatok sorsa felett dönteni, akkor egy ilyen ügyben teljesen abszurd ez a teketóriázás.

——————————-

Az állambiztonsági múlt feltárásának ügyét egy pénteki nyilatkozatában értelmiségi álvitának és gumicsontnak nevező házelnök kijelentésére L. Simon úgy reagált, hogy szerinte “igenis helye van az értelmiségi vitáknak”. A kérdés szerinte ráadásul messze nem az értelmiség belügye, hanem nagyon sok választót érdekel, és a Fidesz morális kötelessége is, hogy húsz évvel a rendszerváltás után végre rendezze az ügyet.

(…) Az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti képviselők sajnálatára a vita ismét elmaradt, a miniszterelnök eleve azzal a javaslattal érkezett a hétfői frakcióülésre, hogy a kérdés rendezésére a nyár elejére létrehozandó Nemzeti Emlékezet Bizottság tesz majd javaslatot. A testületről ugyanakkor az [origo] információi szerint a Fidesz elnökségének is csak minimális elképzelései vannak egyelőre. A párt vezetőinek múlt heti ülésén Orbán Viktor miniszterelnök – a tanácskozás részleteit ismerő forrás szerint – alapvetően kommunikációs fogásként, nagyrészt annak érdekében dobta be az ötletet, hogy a Fidesz visszaszerezhesse a kezdeményezést az ügyben az LMP-től, illetve, hogy megoldás vagy koncepció híján időt nyerjen. (…)

Orbánt sem kímélték a bepipult fideszesek (origo)

————————————-

Már eddig is túl sokat nyeltek

De persze itt nemcsak az ügynökkérdésről van szó. A parlamenti képviselőcsoportnak ugyanis már eddig is igen sokat kellett lenyelnie. Amikor ugyanis nagy horderejű törvényeket a kormány rekordgyorsasággal, egyéni képviselői indítványok formájában fogadtatott el, azzal nem csupán a társadalmi és szakmai egyeztetést, valamint az ellenzéket zárta ki a törvényhozásból, hanem bizony a kormánypárti képviselőket is.

Ne legyenek illúzióink: egy átlag fideszes képviselőnek sem volt sokkal több beleszólása olyan jogszabályok megalkotásába, mint mondjuk a válságadókról vagy a bírósági rendszer átalakításáról szóló törvények, mint az ellenzékieknek. Sőt, a parlamenti patkó túloldalán ülő képviselőtársaikhoz képest gyakran még ők sem tudták meg sokkal előbb, hogy egyáltalán miről kell szavazniuk. Az ellenzékiekkel szemben azonban nekik szinte minden egyes esetben nyilvánosan meg kellett védeniük a kormány azon intézkedéseit, melyekhez sokszor nem volt semmi közük és azokkal személyesen még csak egyet sem értettek.

A kormánypárti frakciókban jópár embernek ez fájt igazán, és most ezek az elégedetlenségek kulminálódnak az ügynökkérdés kapcsán.

Most kellene a fideszes hév

Hozzájuk hasonlóan a Véleményvezér sem érti, hogy az a kormány, amelyik százezreket vagy milliókat érintő adótörvényekről, szabályozásokról vagy támogatásokról mindenfajta egyeztetés és szakmai előkészítés nélkül döntött, most egy olyan ügyben, mely a magyar jobboldal identitása szempontjából alapvető jelentőségű, miért válik hirtelen ennyire óvatossá. Hogy miért nem úgy oldják meg a problémát, ahogy eddig: kardcsapásszerűen, brutális gyorsasággal és egyszerűséggel.

Kommentek:

Lánczi Tamás 2012.03.21. 09:00:35

Azon gondolkozom, hogy valóban rossz az ügynöktéma a Fidesznek? Nem épp azért lett szélesre nyitva a politikai vita, mert egy húsz éve rágcsált, leginkább csak az elitet érdeklő témát szívesebben tart napirenden a kormánypárt, mint gazdasági kérdéseket?

Ha a 2014-es választások szempontjából nézzük a dolgot, ahogy ezt a racionálisan cselekvő pártok is teszik, akkor a kérdés mellékvágánynak tűnik, nehéz ugyanis elképzelni, hogy százezrek politikai orintációját befolyásolná ez az ügy.

Szerintem a poszt erősen túldimenzionálja az ügynökkérdésnek a kormánypártra és a szavazókra gyakorolt hatását, feszítő erejét.

Ettől még a probléma létezik, fontos morális kérdés, van politikai vetülete, de nem biztos van pártpolitikai relevanciája. Legalábbis annyi, amennyit az LMP és a poszt tulajdonít neki.

NagyLevin 2012.03.21. 19:34:23

Kedves Tamás!

Az antikommunizmus – ezt sok jobboldali véleményformáló is hangsúlyozza – a jobboldali politikai fantázia számára nagyon fontos, az odatartozás érzését, a párt iránti kötődést jórészt az teszi lehetővé, hogy a “kommunistákkal” szemben álló nagy néppárthoz tartozhatnak a szimpatizánsok. A teljesen képtelen szabadságharc-elmélet mögötti tömeges felsorakozást, az érzelmi azonosulást is nagyban segítette az a retorikai ötlet, mely szerint az aktuális Moszkva mostanság Brüsszel. (Egyébként, ha nem retorikai fogásként, hanem állításként vesszük ezt szemügyre, akkor, persze, nevetséges hülyeség, de ez még soha semmiben nem akadályozta Orbán Viktort). Szóval ez szimbolikus kérdés is és az effélékhez idáig volt a Fidesznek érzéke, pontosan tudták, hogy az ilyesmi a politikában nagyon fontos és igazuk volt. Most alighanem éppen a legalpáribb “antikommunista” érzelmekre akar hatni a “Schiffer nagypapája”-kampány, idáig ennyire tellett ügynökügyi antikommunizmusban. Mármint – hogy világos legyek – annyira, hogy a kommereknek a felforgató kommerség a vérükben van és nem válik vízzé. Röviden: a kérdés fontos a Fidesznek, mert az identitását érinti. Mivel sikerült elérniük, hogy híveik tekintélyes része számára fideszesnek lenni identitáselem, a dolog elég veszélyes is lehet. Én nem becsülném alá.

NagyLevin 2012.03.22. 10:00:49

Még valami, a méltányosság jegyében: risztpekt L. Simon Lászlónak!

Forrás: Véleményvezér.blog.hu

Nemzeti InternetFigyelő