Advent vagy Hanuka – tegyük helyre a dolgokat!

Az Advent kifejezetten a karácsonyhoz köthető, mígnem a Hanukának semmi köze karácsonyhoz

Az utóbbi években ilyenkor Advent tájékán és a Karácsony napjaiban az ablakokban mást sem láttunk lépten nyomon mint menora gyertyákat. Ezek a zsidó Hanuka eseményhez köthetőek. A keresztény emberek Adventi gyertyát gyújtanak mely kifejezetten a karácsonyi ünnepekhez köthető. Azt, hogy hazánkban ki melyiket szeretné megünnepelni illetve tartani mindenki döntse el maga az alábbiak, és a jóizlés alapján.

Advent

Advent = adventum Domini (az Úr eljövetele). A Megváltó születésére történő várakozás , a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak.

A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Adventkor a keresztények nemcsak a Jézus születése előtti várakozásról emlékeznek meg, hanem további két jelentése is van az ünnepnek. Várják az Úr eljövetelét a saját életükben is: hogy keresztény életvitelükkel minél közelebb kerüljenek Istenhez, Jézus tanításához. Továbbá várják Jézus Krisztus második eljövetelét is, s igyekeznek felkészülni az utolsó ítéletre.

Adventi koszorú

Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:

Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit
zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény)
Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet)
Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya)

Hanuka

A Hanuka a fények ünnepe egy zsidó ünnep. A Makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére, a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezik. Azon zsidó ünnepek közé tartozik, melyek nem a Tórán alapulnak (ilyen még például Purim), abban egyedi, hogy egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében. Ezt az ünnepet ismerik leginkább a nem zsidók körében. A hanuka a judaizmusban az egyistenhívő zsidó vallás diadalát ünnepli a hellenizmus szinkretizáló, minden vallást összemosni igyekvő törekvései felett.

A zsidó karácsony?

Nem. A Hanuka, a fények, illetve a szentély újjáavatásának ünnepe, és semmi köze karácsonyhoz. A karácsony a keresztény vallás talán legnagyobb ünnepe, míg a hanukka a zsidó ünnepek közül a kevésbé jelentősek közé tartozik. Az ok, hogy úgy gondolják, hogy a két ünnepnek van egymáshoz köze, hogy nagyon közel van egymáshoz és ilyenkor az emberek hajlamosak azonosítani a két ünnepet, illetve azt a hasonlóságot fedezték fel benne, hogy mind a két ünnepkor a gyerekek ajándékokat kapnak. Talán még az is szerepet játszhat benne, hogy ez az egyetlen olyan ünnep, ami nem bibliai.

Menora gyertya

A zsidóság egyik legrégebbi jelképe, a menóra egy hétágú gyertyatartó, amely a Mózes által látott égő csipkebokrot szimbolizálja. Eredetileg a menóra olajlámpás volt, csak sokkal később, a gyertya feltalálása után vált gyertyatartóvá.

A menóra nem tévesztendő össze a hanukiahnak (néha chanukiahnak) nevezett nyolc plusz egy ágú gyertyatartóval, mely a makkabeusoknak a szír túlerőn i. e. 165-ban aratott csodálatos győzelmét ünneplő nyolcnapos ünnep jelképe. A hanuka időpontja nem mindig ugyanarra a nyolc napra esik, időpontját a holdnaptárból számítják.

A Hanuka ünnepeken használt hanukkija (kilencágú menóra) is az eredeti mintájára készült, annak emlékére, hogy a harcok ideje alatt a rendesen egynapi olaj nyolc napig tartott ki. Hanuka a zsidó naptár Kislev hónapjának 25. napján kezdődik, mely 2005-ben december 25–ére, 2006-ban december 15–ére esik.

A vallásilag kis jelentőségű Hanuka nincs megemlítve a zsidó szentírásban (Tanakh ~ Ószövetség), csupán a zsidók által is apokrifnak tekintett Makkabeusok könyvében olvashatunk róla. A Hanuka csak a 20. században terjedt el egyfajta zsidó karácsony-ként, amelyet sokan keserű iróniának tartanak, mivel azt az eredeti jelentés ellenére a zsidó vallás legvilágiasabb ünnepének, a környezetbe való beolvadás, az asszimilálódás jelképének látják.

Felhasznált irodalom:
Wikipédia valamint a Harry S. Truman-gyűjteményből

Sz.J.

Holahatár.uw.hu