“Szevasz, Feri bácsi” – mondta a gyilkológép és tarkón lőtte az ékszerészt (NIF kommentárral)

A gyilkológép

2012-05-05

Szörnyű részleteket árult el T. Emese, akit azzal vádol a bíróság, hogy segített élettársának, Varga Sándornak négy magyarországi gyilkosság elkövetésében. A nő állítja: Sándor Romániában is lefejezett három embert szamurájkardjával.

Hét órán keresztül vallott tegnap T. Emese a bíróságon, miközben egykori párja golyóálló mellényben ücsörgött a vádlottak padján. Varga Sándor azért kérte a mellényt, mert állítása szerint életveszélyesen megfenyegették. Vargát kommandósok őrizték. Egykori élettársa részletesen elmondta, hogy a férfi miképpen végzett a százhalombattai ékszerésszel, annak főbérlőjével, valamint egy Újpesten elrabolt vietnami házaspárral. Emese azt vallotta, hogy bár ő is jelen volt valamennyi gyilkosság elkövetésénél, csak az élettársától való halálos rettegés kényszerítette erre…

– Valamennyi gyilkosságot Sándor követte el, egyértelmű volt, hogy a csapatunkból csak ő az, aki erre képes, aki ezt igazán akarja, és aki ezt igazán élvezi – mondta Emese. – Amikor tarkón lőtte a százhalombattai ékszerészt, csak annyit mondott: „jól van, Feri bácsi, szevasz, Feri bácsi”. Sándor mindig önfeledten mosolygott, amikor az áldozatai az életükért könyörögtek. Láttam, milyen hidegvérrel képes gyilkolni, engem és a családomat is fenyegette, ezért soha nem mertem ellentmondani neki. Nem vagyok szörnyeteg, valószínűleg soha nem kerültem volna ide, ha az utam nem kereszteződik Sándoréval: 2006-ban ismerkedtünk meg egymással, teljesen belehabarodtam.

A nő szerint az összes gyilkosság azért történt, hogy pénzt szerezzenek. Az ékszerésztől körülbelül egykilónyi aranyat zsákmányoltak. A főbérlőnek azért kellett meghalnia, mert többször látta Vargát az üzletben. Az Ázsia Centerben boltot üzemeltető vietnami házaspár esetében is arra számítottak, hogy nagy összegű készpénzt tartanak maguknál, ám tőlük végül csak ötvenezer forintot sikerült zsákmányolni. T. Emese három romániai emberölésről is említést tett. Ezeknél a nő nem volt jelen, mint mondta, csak Sándor elbeszéléseiből tud a bűncselekményekről. Emese szerint Varga egy szamurájkarddal három embert lefejezett, mert azok tudtak egy ottani rablótámadásáról. A holttestek azóta sem kerültek elő.

(Privát Kopó)

NIF kommentár:

Magam is ellenzem a halálbüntetést, hiszen az élet elvétele nem lehet joga senkinek, de nagyon komolyan el kellene azon gondolkodni, hogy ezeket a férgeket hogyan lehet úgy kivonni örökre a társadalomból, hogy ne néhány évi szanatórium legyen a börtönéletük.

Itt lenne az ideje, hogy a törvényeket úgy szigorítsák, hogy ezeknek az embereknek egész hátra lévő életük börtönben töltött kínszenvedés legyen, hiszen van miért vezekelniük. Olykor be is kellene őket mutatni a TV-ben, hogy hadd beszéljenek szenvedésükről, és arról, hogy inkább meghaltak volna, mint így éljék le hátra lévő életüket. Az biztosan elvenné a kedvét sok gazembernek, hogy mások életére törjenek! Először is „halálra” dolgoztatnám őket, és a létfenntartáson kívül semmi kedvezményt nem engednék nekik. Nem lenne TV, könyvtár, kondi terem és egyéb szórakozási lehetőség. Hadd éljenek úgy, mint akiket kivetett a társadalom, szenvedjék annak minden keservét, s annak (mármint a társadalomnak) semmilyen kedvezményét ne élvezhessék. Úgy éljenek tovább, mint akik élő halottak. Így, ha netán egyik-másikról kiderülne, hogy mégis ártatlan, újra visszatérhetne a normális életbe, mert nem végezték ki. De az tűrhetetlen, hogy egy csupán néhány évig börtönben lévő elvetemült, lelketlen, aljas gyilkosnak jobb élete legyen (minden téren), mint egy olyan embernek, akitől a bankok szemét csalással elvették a házát, és emiatt hajléktalanná vált! Ez nem lehet vita tárgya, és itt nincs helye semmi humánumnak, szánalomnak. Vagy akkor bánjon így a társadalom a szerencsétlenül járt többi emberrel is. Ma ott tartunk, hogy egy aljas gyilkost többre becsülünk, mint egy valóban súlyos állapotú rokkantat, aki semmi kárt nem okozott embertársainak, s nem tehet nyomorult helyzetéről vagy egy előbb említett módon földönfutóvá vált, egyébként becsületes és szorgalmas embert. Hogyan lehet értékesebb egy elvetemült bűnöző, mint egy olyan ember, aki kis segítséggel még akár a társadalomnak egy nagyon hasznos tagjává is válhat? Ez is mutatja, mekkora válságban van az ország, a társadalom, hiszen a jót, hasznosat, értékeset sem tudjuk megkülönböztetni a rossz, káros, értéktelen szeméttől. Az ilyen erkölcsi elferdülés vezet az ország teljes lezülléséhez, aminek tanúi is vagyunk. Ma nagyobb becse van egy bankrablónak, fehérgalléros bűnözőnek, silány, elferdült hajlamú és gondolkodású „celebnek”, mint egy becsületesen dolgozó, tisztességes és erkölcsös embernek! Ez elkeserítő, mert gyermekeink, ifjaink ezt a példát látják maguk előtt, és ez még további pusztulást okoz. (Híradmin – NIF)

Forrás: Deres .tv

Nemzeti InternetFigyelő