Az árfolyamrögzítés problémái

„Szabadulás a bankok fogságából” címen közreadott, devizaalapú kölcsönszerződések semmis szerződési feltételeinek bíróság általi megállapításával kapcsolatos tájékoztatásom után számosan érdeklődtek az iránt, hogy akik az elmúlt év nyarán hatályba lépett árfolyamrögzítéssel kapcsolatos törvény alapján különböző szerződéseket írtak alá, azok az általam ismertetett tények alapján indíthatnak-e eredménnyel bíróság előtt peres eljárást. Az alábbiakban ezzel a kérdéssel kapcsolatos problémákkal foglalkozom.

——————————

A mellékletben látható az említett árfolyamrögzítéssel kapcsolatos törvény – 2011. évi LXXV. tv. – következő rendelkezései adják a törvényalkotói szándék lényegét:

 4. §20 (1) A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a) a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának záró időpontjáig a pénzügyi intézmény a hiteladós devizakölcsönből eredő bármely fizetési kötelezettségének teljesítése esetén, annak tényleges elszámolásakor a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyam és a rögzített árfolyam közötti különbség forint összegét, a teljesítés elszámolásával egyidejűleg a gyűjtőszámlahitelből történő folyósítással biztosítja, 

b) a pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből eredő fizetési kötelezettséget a hiteladóssal szemben a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjáig nem állapít meg, ezt követően a záró időpontban fennálló gyűjtőszámlahitel-tartozás alapulvételével az annuitás szabályai szerint havi törlesztési kötelezettséget állapít meg,

Eszerint a törvény akként állapított meg jogokat és kötelezettségeket, hogy a „kedvezmény” igénybevételéhez szükséges szerződés – hitelkeret-szerződés – aláírásával adósnak tudomásul kell venni azt, hogy… Az árfolyamrögzítés problémái Tovább olvasása

Álom hava – medicina a Beteg Szív Országának 1/3

Az Álom hava forgatása a Pusztatemplomban és a sóskopói szikesen

Doma-Mikó István, a Nemzeti InternetFigyelő (NIF) Tokióban élő tudósítója, újságíró, többszörösen kitüntetett Királyi Udvari Festőművész, az Inter Japán Magazin főszerkesztője minden lehetőséget igyekszik megragadni, hogy nemzetünk értékeit, hagyományait, történelmét kutatva minél több ismeretet adjon olvasóinknak. Mostani, három részes elemzése egy olyan vállalkozás megismertetését szolgálja, mely a magyarság történetét egy játékfilmen keresztül igyekszik bemutatni nagyon jelentős sorskérdéseket feszegetve.  (NIF)

Történelmi magyar film, ahogy a rendező megálmodta

Álom hava címmel magyar történelmi játékfilmet forgat Bicskei Zoltán vajdasági filmrendező. A törökdúlás utáni időket bemutató, a magyarság széthúzását és vívódásait célkeresztbe vevő alkotás akár ma is játszódhatna. A nyers, szinkronizálás előtti filmkockákat nézve, vagy inkább hallgatva jöttem rá, hogy itt sokkal többről van szó, minthogy egy rendező megfilmesíti nagyszerű ötletét. Álom hava – medicina a Beteg Szív Országának 1/3 Tovább olvasása

A modern ember és az ezotéria

Az „ezotériázás” modern korunk olyan jelensége, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. Szándékosan használom az „ezotériázás” kifejezést és nem az „ezotériát”. A megkülönböztetés lényeges, mert először is tisztáznunk kell, mi is az ezotéria, pontosabban mi az, amit ma ezen a nyugati világunkban értünk.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Ezotériának nevezzük gyűjtőnéven ma azokat az ősi tanításokat, hagyományokat, melyek elsősorban a zárt keletről jutottak el nyugatra. Ebben a definícióban már benne is van, hogy a dolog hol romlott el. Merthogy elromlott: az ősi kelet hatalmas, rég letűnt birodalmai máig is álló és a modern ember csodálatát méltán kiváltó tárgyi emlékei, építményei mindenkit ámulatba ejtenek. Ahogy anyagi, úgy szellemi emlékek is maradtak. Tibet, Irán, India, Egyiptom, Sumér szellemi emlékei olyan hagyományok, melyeket nem írtak ugyan le, de az ősi világ bölcseinek kommentárjaiból mégis ismerünk. Hogyan is lehetne papírra vetni a leírhatatlant? Ezt az ősi tudást összefoglalva nevezzük Hagyománynak, illetve Őskinyilatkoztatásnak. Hogy mi az eredete? Nincsen eredete, legalábbis úgy ahogyan azt ma elképzeljük… A modern ember és az ezotéria Tovább olvasása

Keresztyén/keresztény gyülekezetek ima és böjt összefogása országunkért!

A Debreceni Baptista Gyülekezet országos ima és böjt összefogást kezdeményezett Hazánk keresztyén/keresztény gyülekezetei körében, melyben hetente, felváltva, egész év folyamán valamelyik csatlakozó gyülekezet tart imában és böjtben könyörgést a gyülekezetek megerősödéséért; városaink, településeink helyi vezetőinek megtéréséért, megtisztulásáért; országunk felelős vezetőinek, politikusainak lelki megújulásáért, hitbeli megtéréséért, a nemzetért való felelősségük felébredéséért; országunk, népünk Isten felé fordulásáért, lelki, szellemi megújulásáért, ébredéséért.

Egy-egy hét napi programját, imatémáját az alábbi táblázat mutatja:… Keresztyén/keresztény gyülekezetek ima és böjt összefogása országunkért! Tovább olvasása