Cigánykérdés megoldása Erdélyben

Az alábbi levelet úgy kaptuk, amit ez úton közre is adunk. Talán egyszer nálunk is megvalósul. (NIF)

Elég sűrűn járok Erdélybe, és ottani cigó tapasztalataimat szeretném megosztani Veletek..

A csíki területet járom rendszeresen, számos ottani barátom véleménye azonos ebben a kérdésben. A cigók szisztémája nagyban azonos a magyarországival, viszont az ottani „kezelési módszerek” sokkal ésszerűbbek, és célravezetőbbek, mint nálunk. Az eredményt ott is az összetartás hozta meg, – mármint a székelyek összetartása – és következetessége a parazitákkal szemben…

Minap történt egy kis csíki faluban, hogy jártunkban-keltünkben többször is belebotlottunk a helyi önkormányzat teherautójába, mely a cigány portákon végig haladva, itt is ott is „letett” egy kupac tüzelőt.

Kérdeztem helyi barátomat, hogy mi ez?

Mire mosolyogva elmondta, hogy tudod… nálunk más a cigányok segélyezése, mint nálatok. Itt pl. pénzt egyáltalán nem kapnak, csak ha családi szinten 180 nap munkaviszonyt fel tudnak mutatni. A 180 napot összehordhatják többen egy háztartásból, de ez a minimum követelmény, hogy egyáltalán kaphassanak valamit. Így aztán amikor az idénymunkák elkezdődnek a földeken, a cigók szépen elindulnak napszámba, mint a többi rendes, dolgos emberke, és a cselekvőképességüket kiélik a földeken.

Ott nincs tele a kocsma, léhűtő, segílykéből játékgépező, késelő cigányokkal, hanem a kocsma a falusi kultúra, beszélgetős, társadalmi színhelye ma is, ahogy rendesen volt. A székelyek bölcsessége megmutatkozik abban is, hogy a cigók életmódját nem csak tétlenül szemlélik, hanem annak sajátosságaiból le is vonják a helyes következtetést, és nem engednek teret a szélsőséges, deviáns, agresszív megnyilvánulásoknak. Például, ha a cigány elköti a székely ember biciklijét a templom elől, akkor a székely ember 3-4 vagy 5-10 -, amennyi szükséges – komájával bemegy a cigány portájára. A minimum az, hogy elhozza a biciklijét, de ha szükséges, úgy elverik a cigányokat, mint szódás a lovát.

Halmazati büntetésként feljelenti, 5-10 tanúval alátámasztva) és elmegy a „híre”, hogy a cigány lopott a székely embertől, aminek következtében a székelyek olyan terrorba részesítik az érintett családját, hogy az eget is nagybőgőnek nézik.

Alap, hogy munkát senkitől se kap, ugrik a 180 nap, nulla segély. Ennyi. Lehet cihelődni.

Tetszik a polgármesterek hozzáállása is. Mivel a falu pénzéről és adójáról van szó, nem engedik azt elherdálni. Az említett tüzelő szállítmány is a segélyezés része volt, de barátom szerint akár naponta is kaphatnak valamit a cigók, de szigorúan csak természetben. Egyik nap kenyér, másik nap cukor-liszt, harmadnap egy zsák pityóka, utána meg beváltható tej, tészta, vagy konzerv jegy. Pénz nuku. Pénz akkor van, ha dolgoznak. Az önkormányzat is ellátja munkával a cigókat, és azok szorgalmasan festik is az iskolát, takarítják az árkokat, gereblyéznek a templom kertben, amiért persze fizetést kapnak, és egy igazolást a kiskönyvbe, hogy aznap dolgoztak. A pénzből kifizetik a villanyszámlájukat, mint más tisztességes ember. Saját szememmel láttam, hogy a helyi cigók lovakat tartanak, szekerekkel bér fuvaroznak, és használják a kerti pottyantóst.

Alapvetően másként néznek ki, mint az itteni züllött fajtársaik. Nem mondom, hogy „tiszta udvar, rendes ház”, de legalább nem ér derékig a sz@r a portájukon.

Amit még tapasztaltam, hogy a megfelelő bánásmód miatt, sokkal udvariasabbak, például tudnak köszönni, ha bemennek barátom boltjába, és lássatok csodát, nem mernek a boltban lopni!!! Az egész faluban 2-3 élelmiszerbolt van, a kapott jegyeket ezekben lehet beváltani. Kivéve, ha tolvaj az illető. Egyébként lehet sétálni a szomszéd faluba 5-8 kilométert, de ha ott is kitelik a becsület, akkor gáz van.

Persze a boltosok is összetartanak.

A polgármesterek pedig beérik az adott szóval, hogy a cigó a kajajegyért nem fog mást kapni, csak azt ami rája vagyon írva.

Nagyon tetszik ez a rendszer. Tetszik, mert értelmes. Tetszik, mert igazságos. Tetszik, mert humánus. Tetszik, mert láthatóan eredményes. Láttam a cigánygyerekeket suliba menet. Hógolyóztak a többiekkel. Láttam cigányt templomba menni. Láttam karácsony előtt, ahogy a tüzelős kocsi karácsonyfát dobott be minden portára. Magyarnak, cigánynak egyaránt.

Ott ezt is megoldották. Tellett rá. Mert nem hagyják, hogy ellopják a köz vagyonát.

Látom az összetartás erejét, és látom az egészséges életösztönt, hogyan rendezi okosan, tevékenyen egy közösség az életét. Látnám nálunk is. Példának biztos, hogy nem rossz.

Ha már mi vagyunk itthon 1-2 ezer éve. És ha belegondolsz…, ha sikerül átnevelni ezt a nem kis réteget, lehet, hogy a nyugdíjadat is kitermeli, de ha nem, legalább nem pocsékolja el.

Forrás: Nemzeti Hírháló

Nemzeti InternetFigyelő

7 című bejegyzés “Cigánykérdés megoldása Erdélyben” gondolatot, hozzászólást tartalmaz

  1. Itt is valahogy így kellene hozzáállni, de hát a miniszterelnök védi a fajtársait, amíg ezt így tűrjük, nem lesz változás! Julianus

    Kedvelés

  2. Sajnos nem mindenhol müködik ez ilyen jol. Ahova beköltöztek a romànok és megbomlott a magyar közösségi összetartàs, ott ezt màr nem lehet kivitelezni. Anyàm szomszédjàban,- tulajdonképpen a sajàt telkünkön, amit nem tudunk visszaperelni tölük, pedig van telekkönyvi kivonat- 2 szobàs ujonnan épitett, düledezö kulipintyoban 16 cigàny lakik. A hàzuk körül van ereszalja tàvolsàg 2 oldalon és a màsik 2 oldalon 2-2 méter. Ezen a hatalmas udvaron még lovat is tartottak. A keritésünknek nekitàmasztottak traktor és teherauto kerekeket, mire ezek tavaszra lenyomtàk a keritést a földre. Minden mocskos vizet, szemetet àtdobnak a kertünkbe. Anyàm, aki csak évi kb. 6 honapot tölt a hàzban, hiàba megy fel a vàroshàzàra panaszt tenni, mert a cigànyok “Euroban fizettünk!”, felkiàltàssal gyülölködnek tovàbb. A romàn hiovatalnok pedig ujbol megtömte a zsebét! Ez is a Székelyföld!
    A Csikmadarasi polmes ebben is példaado lehet, hisz a községben talàlomra kirakott biciklit helybeliek nem lopjàk el! Rejtett kameràval figyelik a biciklit. A tolvaj ma màr nem tudja, hogy mi az, ami provokativ modon van kitéve és figyelik, s mi az, ami nem! Mint làtjuk a csikmadarasi Polmes nem csak a magyar zàszlo kitételével hivta fel magàra a figyelmet!

    Kedvelés

  3. Na ugye! Ehhez kell még kommentárolás? Esteleg annyit, hogy a Brüsszelieket is lehet értesíteni róla, hogy van jobb “integrálódási stratégia, mind az övék”!!! Ez már évszázadok óta működik Erdélyben! Még mielőtt ….

    Kedvelés

  4. Ezzel csak az a baj, hogy itthon a magyarnak nevezett kormány semmi hasonló önállóságot nem enged meg. Sem a vörös, sem a narancs kormány. Ebben (is) nagyon egyet értenek. Kezdeményezés, összefogás itt is volt már több alkalommal is, de a helytartók inkább több, mint kevesebb sikerrel rendre szétverték őket. Magyar ország legnagyobb kerékkötője a magyar kormány.

    Kedvelés

  5. – . –

    Üdítő kivétel lehet a fenti példa. Ennek a szisztémának azonban kettő hátulütője (szerintem) mindenképpen fellelhető:

    – A cigány, ha emberszámba veszik, avval maximálisan visszaél, ezért ez a módszer nem sokáig életképes.

    – A cigány, különösen az oláh, azonnal vándorlásba kezd, ha munkára kényszerítik. Ennek a jelei látszódnak is Magyarországon, mióta szabad a határátlépés(és könnyen beköltözhető üres házak, lakások vannak országszerte). Nálunk viszont a magyar lakosság annyira megfélemlített az egyesített cigány és rendőr terror miatt, hogy az erdélyi oláhcigányok ezt a tényt, és a hatalmi szervek eljárási cinkosságát látva, szívesen megtelepednek (ideig-óráig) magyarországi fajtársaiknál. Persze mennek tovább is nyugatra, ha koncot szagolnak, de amíg itt vannak…
    – . –

    Kedvelés

  6. egy a gond ezzel: nálunk még annak sincs munka, aki dolgozni akar. mert a magyarhoz nem tud a cigány elmenni dolgozni, mert annak is csak annyi van, amit ő megcsinál, vagy nem csinál semmit, csak flveszi a területalapú támogatást. ez a kormány bevezette ugyan a segély helyett közmunkát, de miből fizessen az önkormányzat? szóval csak ott lehet megnevelni a deviánsokat, ahol legalább helyi rend van. de magyarországon az ilyen ritka, mint a fehér holló. amilyen kupleráj a kormányban, olyan az egész országban, és ez nem javul attól, hogy szigorítják a törvényeket. nincs annyi börtön, de meg a rabokat is nekünk kell eltartani…

    Kedvelés

  7. Jártam Székelyföldön. Néhány alapvető társadalmi különbséget sorolnék fel.
    A gazda a saját földjén termeli meg a javait. A magyarországi földművelő az én és a mások földjét zsarolja ki, vagy hagyja parlagon. A tulajdonosok többsége, vagy jelentős hányadának földjét házát mások birtokolják. Akarom mondani bitorolják.
    A Székely gazda és birtokos visszakapta, vagy lassan de visszakapja házát, mezejét. Az őseitől örökbe hagyott föld, ház, tégla, az igazi vagyon. A magyar gazda most kezdheti majd el a harcát, az Alaptörvény alapján működő Történeti Alkotmány erejében bizva. Nem a Kormány adja majd vissza, ki kell harcolni a tulajdonunk igazi kártalanitását. Nem csak egyeseknek jár “örök járadék”. A bitorló fizessen, a tulajdonos lesz a magyar vállalkozó és gazda. Megszűnhet a romboló orgazda pszihe.
    A székely falú visszakapta a közbirtokossági tulajdonát, erdőt, legelőt. Onnan jön a tüzifa, ott legel a jószág. A magyar falu nem kapott vissza semmit, a közbirtokossági iratok a megyei levéltárakban vannak. Erről is fel kell világositani őket.
    Nos, csak ennyit szerettem volna elmondani. A Teleki kastály a Telekieké ma már. Nálunk meg azt mondják, hogy az egykori xy kasély mostani tulajdonosa, mondjuk a Horn nyuszi családjáé.
    Le kell bontani az ORGAZDATÁRSADALMAT! De ez közös feladatunk,- és nem a Kormány feladata egyedül.

    Kedvelés

Hozzászólások lezárva.