A tervezetten kialakított világhelyzet társadalmi folyamatok sorát és változását indítja el nap mint nap, nem csak változásra célként megjelölt országokban vagy régiókban, de ott is, ahol a vélekedések szerint a folyamatokat generálják. Még most az elején kell tisztázni, hogy egyes országok világméretű kihatásokkal bíró manőverei nem az adott ország lakosságának döntéseit tükrözik. A világon Dél-Amerikától Kamcsatkáig, sehol sincs önálló döntéshozatal egyetlen kormány részéről sem. A mesterségesen gerjesztett konfliktusok ugyan egy átfogó terv részei, de a színen megjelenő politikai szereplők “tevékenysége” számukra jobb esetben bizonytalansági tényezőkkel tűzdelt stratégiai fontosságú betervezett lépés a Grand Chess sakktábláján, rosszabbik estben kényszerpálya. Ez utóbbi képez olyan-amilyen “perspektívát” a világ országainak túlnyomó részében, de nem kíméli azokat sem, akik a nem várt következményekkel vagy a menet közben átrendeződő erőviszonyokkal nem tudtak előre számolni, pedig a folyamatok elindításában meghatározó volt a szerepük.
Felső kép: Európa valamikori politikai kontrollja -sötétszürke-, a kulturális -világos szürke. (Brzezinsky szerint)
NIF: Ajánljuk meghallgatásra a következő 30 perces videót, melyen egy beszélgetést hallhatunk arról, hogy a Visegrádi 4-ek további 3 országot magukhoz kapcsolva alkotnának egy olyan EU-t, mely szoros kapcsolatot ápolna Oroszországgal. Vagyis: Ruszkik vissza!
Mi lenne ennek az előnye, hátránya, és egyáltalán kivitelezhető-e?