A HVIM szegedi tagszervezetének egy fiatal tagja írta le benyomásait A Lovasíjász című film kapcsán.
Érdekes jelenség, hogy a nemzetközi bűntudatkeltés már a középiskolákban megkezdődik. Olykor az aulákban vetített holokauszt képsorokkal, máskor a kötelező filmvetítésekkel ösztökélik a fiatal generációt a gyűlöletre, amelynek mindig ugyanazok a célpontjai. Szerencsére akadnak gondolkozó, büszke, hazafias szellemű srácok is, akiket nem könnyű megtéveszteni. Bizony egyre gyakrabban derül ki, hogy a magyarok nemtől, kortól és neveltetéstől függetlenül igenis szomjazzák az igazi, nemzeti témájú műveket, máskülönben nem kapott volna vastapsot a szegedi moziban Kaszás Géza A Lovasíjász című filmje. Alább olvasható középiskolás tagunk benyomása a műről:
A cím első hallatára föltett kérdés: Mi közünk az írekhez? Pedig az írek a magyar reformkorban már a magyar politikai-szociológiai gondolkodás középpontjában álltak – ezt bizonyítja a fiatal Eötvös József 1840-es tanulmánya1. Később, a 19. század második felében az írek számára Deák Ferenc politikai ténykedése és a kiegyezés (valamint a dualista állam) eszményi példa volt.
Az írek
Az ír példát azért választottam, mert az íreknél az identitás-tudatnak legalább akkora jelentősége van, mint nálunk.