Kiút a magyar jogfosztottságból – Morvai a Szíved Joga országjárásról

Elég volt a külföldi tulajdonú összeszerelő üzemekre, a multi (élelmiszer) áruházláncokra, s a jogfosztott, minimálbéres munkavállalókra épített magyar gazdaságból! Elég volt a kiszolgáltatottságból, a megfélemlítettségből, s abból, hogy a függőségben élő emberek szótlanul kénytelenek tűrni a nemzeti vagyon, a közpénzek fosztogatását, a gazdasági és a politikai hatalom összefonódását, a csókosok egymás közötti pénz és pozíció osztogatását.

Magyarország nem felejthet!

Október hatodikára emlékezve szokásosan az aradi 13 tábornokra emlékezünk. Legtöbbször hozzátesszük Batthyány Lajos, első miniszterelnökünk kivégzését vagy Kazinczy Lajos tábornok október 25-én történt kivégzését. Nem emlékezünk meg az ártatlanul kivégzett további százakról és nem tesszük szóvá azok nevét, akik “hazánk fiaiként” közreműködtek nemzetünk hóhéraival, pedig 163 év múltán mindezt illene végre tudatosítani. 1897-ben, az akkori nyilvántartás szerint 1848 és 1854 között 162 nevesíthető személyt végeztek ki az osztrák hatóságok.[1] Ma sem késő nevüket megismertetni, hogy településeik méltón emlékezhessenek róluk.

Az első áldozat Horváth János kovácssegéd volt, akit Bécsben fegyverrejtegetés miatt végeztek ki 1848. dec. 7-én. 1849. január 14-én végezték ki Belcze János nemzetőr századost Siklóson. 1849. jan. 18-án Drechler  Kristóf újságírót felakasztották Pozsonyban. 1849 januárjában a nádor huszárezred szökevényei közül  23 huszárt lőttek főbe Grázban. Windischgrätz első halálos ítélete  Süll Vitalise volt, aki a tiroli zászlóalj szervezője volt Pesten. 1849. január 31-én lőtték főbe Csömy Zsigmond Komárom megyei molnárt, mert a császári seregeget szidalmazta. 1849. febr. 6-án lőtték agyon Slavszky Félix krakkói szabót, aki őfelségét gyalázta. Március 14-én lőtték főbe Novák Tivadart, császári hadnagyot, mert esküszegésre akarta rábírni társait. Március 19-én  főbe lőttek 5 soproni polgárt. Március 19-én Esztergomban főbe lőtték Förster  Ferencottani polgárt. Március 27-én kivégezték Boldini Jánost Pozsonyban “hamis toborzás” miatt. Ugyanitt, március 30-án lőtték agyon Bartha Ferencet, a Bars megyei szabadcsapatok őrmesterét. Május 10-án végezték ki Bécsben Melkó Ferenc kereskedőt “katonaság elcsábítása” miatt. Május  24-én Petőcz Györgyöt,  Pozsony Megye másodalispánját végezték ki, mert önkénteseket élelmezett és toborzott.

A “demokratikus magyar” rendőrség és a tibeti zászló – A rendőrlányok viszont “értik” a dolgukat

“Éljen Kína, vesszen Tibet !” – ennyit tud a magyar rendőrség ?

 

A Fővárosi Törvényszék 2014. október 2-án, Mahatma Gandhi születésnapján (www.tibet.hu/tibetpress/oszentsege-a-da­lai-lama-a-tiszteletadas-legjobb-modja-g­andhi-fele-az-ha-kovetjuk-az-elveit) kezdte meg három tibeti aktivista elleni rendőri jogsértések miatti személyiségi per tárgyalását. A tárgyalás összefoglalóját Almási Lajos készítette, felhasználva a nemrég közzétett IV/878/2013 sz. AB határozat alapján a rendőri jogsértésekről helyszínen készített felvételeket. Folytatás januárban, várhatóan ítélet. Mi történt ?

2012. április 30-a és május 1-eje között hazánkba látogatott a kínai miniszterelnök-helyettes. Hendrei Tibor, a Tibetet Segítő Társaság (www.tibet.hu) elnöke és két már évek óta itt élő, szülőföldjéről kínaiak által elűzött tibeti, Tsewang Thinley és Dorje Karma egyetemi tanár úgy gondolták, hogy a zászlólengetés joga őket is megilleti a kínai delegáció konvojával érintett útvonal közelében nemcsak az itt élő kínai közösség tagjait. Természetesen a megszállt Tibet zászlaját szerették volna lengetni és a Szabad Tibet jelszót hangoztatni a vélemény-nyilvánítás mindenkit megillető szabadságával élve. A magyar rendőrség másként gondolta.

A koncepciós vádról és az elcsatolt magyarok helyzetéről (különös tekintettel Kárpátaljára) nyilatkozott Gaudi az Álmos Király TV-ben

Szeptember 22-én Kubinyi Tamás “Cenzúra nélkül” című internetes tv műsorában nyilatkoztam kb. 20 percben a Pásztor ügy miatt ellenem emelt koncepciós vádról, az eljárás tétjéről, Pásztor István politikai szerepéről és Kárpátalja aggasztó helyzetéről. Ezt követően Kubinyi Tamás arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben az ügyben mennyire fontos a nemzeti szolidaritás kifejezése, akár tiltakozó megmozdulások útján is.

Jó szívvel ajánlom mindenkinek, akit érdekelnek a mélyebb összefüggések! Köszönöm Kubinyi Tamásnak és az Álmos Király Tv-nek a magvas gondolatokat és a megszólalás lehetőségét! A beszélgetés az alábbi felvételen a görgővel előrehúzva, 1:42:28-tól indulva, 2:06:57-ig látható!

Ezúton is köszönöm a felém áradó nagyszámú biztatást és megerősítést!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás