Publicisztika kategória bejegyzései

Martonyi gyalázatos kijelentésének politikai kezelése elkerülhetetlen

trianonSzomorúan olvastam az MTI által hitelesített külügyminisztériumi közleményt: ” Magyarországnak is érdeke, hogy területén otthon érezzék magukat az itt élő kisebbségek és az országnak az a célja, hogy a határon túli magyarok szülőföldjükön találják meg boldogulásukat és MAGYARORSZÁGNAK NINCS SEMMILYEN TERÜLETI KÖVETELÉSE”.

Szörnyű volt visszaidézni Martonyi közleményének olvasásakor Kádár 1977-es “testvéri látogatásakor” tett kijelentését, mellyel akkor két és fél millió erdélyi és székelyföldi magyar és a testvéri Varsói Szerződés Magyarországán élő még tisztességes magyarok százezreinek nemzet egységébe vetett álmát taposta kommunista csizmáival a sárba! Martonyi gyalázatos kijelentésének politikai kezelése elkerülhetetlen Tovább olvasása

Cölöpök helyett Gerenda

Na, látod, erről van szó!

Térjünk rá rögtön az elején a lényegre, ami pedig röviden összefoglalva így hangzik:

Ami itt van, minden, úgy szar, ahogy van. De legalábbis addig egészen biztosan, amíg Orbán ül a kormányrúdnál.

Lázadozik a belterjes butapesti belvárosi… majdnem azt írtam elit, de nem írom, mert ezeket sok mindennek lehet nevezni, csak éppen elitnek nem. Szót sem lenne érdemes vesztegetni a tolerancia honi retorikai bajnokaira, de ismét eszünkbe juttatják, ők még léteznek, itt vannak, jelentkeznek, kérik vissza a labdát, mondván, túl soká volt az ellenfélnél.

Csak így közbevetőleg emlékeztetném a tisztelt Olvasót, mindjárt itt az elején, kérezkedik vissza az a Kóka Johnny is, aki még a saját pártját is becsapta, csak csalással tudott felülkerekedni az elsőbbségért folytatott, eredetileg nemesnek szánt, aztán később kiderült, nemtelenné váló küzdelemben. Cölöpök helyett Gerenda Tovább olvasása

Sorozat: Szembenézés és kibeszélés, avagy a hittől a kételyig (10.)

Zárszó

antiszemitizmus-izraelE hosszúra nyúlt sorozat befejező részéhez érve föltehetik a kérdést, hogy holokauszt tagadó vagyok-e vagy sem. Nem tudok igennel vagy nemmel válaszolni, mert ehhez először meg kéne határozni a szó jelentését, mert maga a szó mára értelmét vesztett szitokszóvá vált, mint az antiszemitizmus.

Már ott tartunk, hogy Izrael politikáját, vagy akár zsidó személyeket bírálni antiszemitizmus, de nemsokára az is holokauszt tagadás lesz. A 2008-as gazai mészárlás, az „Öntött Ólom Művelet”  után az ENSZ megbízott egy bizonyos Richard Goldstonet, a Dél-afrikai Alkotmánybíróság tagját, egy cionista zsidót, hogy készítsen jelentést az ENSZ számára a Gázában történtekről. Tehát Goldstone, eredetileg valószínűleg Goldstein, zsidó és cionista, sőt a lánya Izraelben élt. Emellett közmegbecsülésnek örvendő, magasan képzett jogász. Tökéletesnek látszó választás arra, hogy Izrael szennyesét szakszerűen a lehető legtisztábbra mossák. Én nem olvastam a jelentést, de azt tudom, hogy utána Goldstonet a palesztinok iránti részrehajlással, előítéletességgel, és – most kéretik megkapaszkodni – antiszemitizmussal is vádolták. Sorozat: Szembenézés és kibeszélés, avagy a hittől a kételyig (10.) Tovább olvasása

Mit szeretnénk az elsikkasztott, torz „rendszerváltás” helyett? (1. rész)

 I. rész (belpolitika, közhivatalok, kisebbségek, gazdaság, szociális helyzet, sajtó, oktatás, kultúra, vallás)

parlament (1) Elegünk van a liberálbolsevista országgyűlésekből, a népnyúzó kormányokból, a paktumos köztársasági elnökökből, a többpárti diktatúrából! Ismét becsaptak bennünket! Követeljük a félrevezetés, a ködösítés és a hazudozás beszüntetését! Elegünk van a harácsolásból, az elvtársúri hatalomátmentésből, a tömeges elszegényedésből, a munkanélküliségből s az egyre gyakoribb kilakoltatásokból! Elmentek a tankok, s ránk törtek a bankok! Követeljük a szándékos infláció megfékezését, az „adósságtörlesztés” azonnali megtagadását, az adóterhek csökkentését, az árak és bérek kiegyenlítését! Elegünk van a létbizonytalanságból, egyes rétegek kiváltságaiból, a korrupcióból és a szervezett fosztogatásból! Követeljük az egykori pártkáderek sürgős menesztését, a méltányos tulajdonviszonyok helyreállítását, a gazdaság további szétrombolásának s az ország kiárusításának megállítását! Elegünk van a „reformkommunista” és a fideszes alkotmányból, ill. alaptörvényből és a mindent megvétózó, hátramozdító alkotmánybírákból! Becsületes törvényhozást, közteherviselést, hozzáértő és nemzethű vezetést akarunk! Jogot, szabadságot és biztos megélhetést a tömegeknek! Követeljük a népirtó brigantik felelősségre vonását, rablott vagyonuk elkobzását, valamint a képviselők és köztisztviselők lemondatásának (visszahívásának) lehetőségét! Elegünk van a nemzetgyalázásból, a magyarság szétrombolásából, a (történelem)hamisításból s a hazánkat ellepő idegenáradatból! Elegünk van a parttalan (fehérgalléros- és cigány-) bűnözésből, az erkölcstelen sajtómaffiából, az ízlés- és tudatmérgező kultúrmocsokból! Torkig vagyunk, mindenből elegünk van! A fojtogató áldemokrácia helyett valódi rendszerváltást s egy bővülő magyar életteret követelünk! Döntsünk a jövőnkről mi magunk! Most vagy soha! Talpra csüggedő magyarok!

Ezekben az években, évtizedekben talán századokra eldől a világ és benne hazánk sorsa. Mindent meg kell tennünk, hogy fölrázzuk a kómában vergődő nemzetet. Hogy visszaadjuk önvédelmi immunitását és elrabolt életkedvét. Hogy bekötözzük vérző sebeit. Fölösleges ilyen „ciklikus váltógazdaságra” berendezkednünk, értelmetlen az (ellenség által kreált) egymást követő választásokra készülődnünk, ott nincs, és nem lehet esélyünk. Mit szeretnénk az elsikkasztott, torz „rendszerváltás” helyett? (1. rész) Tovább olvasása

Sorozat: Szembenézés és kibeszélés, avagy a hittől a kételyig (9.)

A megfelelési kényszer mítoszromboló hatása

Az amerikai elnökválasztási kampány során sokan köszörülték a nyelvüket azon, hogy minden szóba jövő elnökjelölt először az amerikai zsidó szervezeteket látogatta meg, majd Izraelbe utazott jóváhagyásra és eligazításra. Csak ezután léptek a nyilvánosság, azaz Amerika népe elé. A kampány során mindegyiknek a legfőbb gondja Izrael biztonsága, és az USA és Izrael különleges kapcsolata volt. Nem volt olyan nyilvános fellépésük, amelyben ne garantálták volna esküvel Izrael biztonságát, amikor ne jelentették volna ki, hogy ezt tekintik az USA legfontosabb „nemzeti” ügyének.

Ez, a jó ízlés határait messze túllépő, hízelgési „ki mit tud” arra késztetett egy amerikai, zsidó újságírónőt, hogy felemelte ellene a szavát, mondván, hogy az amerikai politikusoknak ez a magatartása azt a „hamis képzetet keltheti” külföldön, hogy az ország külpolitikáját kizárólag a zsidók határozzák meg, hogy a sikeres kampánynak a legfontosabb tényezője az ő viszonyuk az elnökjelölt személyéhez. Ez a határt nem ismerő megfelelési kényszer az, amire gondoltam a fejezet címének a megválasztásakor. Ez az aggodalmas  bizonykodási görcs a hazai politikusoktól sem idegen. Köztársasági elnökünk a Knesszetben a következőket mondta: „S mert (Wallenberg) mások életét szolgálta, ezért akkor vagyunk méltók hozzá, ha rá emlékezve másokról is megemlékezünk. Ha azok előtt is fejet hajtunk, akik hozzá hasonlóan tették, amit a lelkiismeretük parancsa diktált, tíz- és tízezreket mentve meg ezzel a biztos pusztulástól. Magyarokról és más nemzetek tagjairól, akik azokban a vészterhes időkben is az élet, az összetartozás, a cselekvő szolidaritás oldalán álltak.” Szép gondolat, csak miért nem töltötte meg tartalommal és miért nem említette meg a sok névtelenre való utalás mellett pl. Horthyt és Koszorúst? Félt kimondani az igazságot? Félt a Dánielektől? Vagy miért nem említette meg Folke Bernadotte grófot, akiről a Wikipédia (mint említettem, egyesek szerint egy zsidó szócső) a következőket írja: Sorozat: Szembenézés és kibeszélés, avagy a hittől a kételyig (9.) Tovább olvasása

Trianontól Őszödig – avagy a pestises hullák bedobálása Erdélybe (+audió)

Középkori krónikákban olvashatjuk, hogy annak idején amikor a tatársereg végighömpölygött Európán nem egy esetben igen drasztikus (de hatásos) cselt alkalmazott az ellenséges városokkal szemben, éspedig pestisben elhunyt, pestissel fertőzött katonák hulláit dobáltatták be a várfalakon át a leigázandók közzé.

A pestisek hullák meg is tették a magukét, s nem egyszer nem is a mongolok nyilai, hanem ezek a fertőző, oszló hullák bizonyultak a leghatásosabb fegyvereknek városállamok, népek elpusztításában, leigázásában. Nos, ez a hasonlat jutott ma eszembe, amikor a reggeli hírekben Gyurcsány Ferenc volt magyar szocialista miniszterelnök ismételten, a héten immáron sokadjára a Kossuth rádió reggeli műsorában is elmondta, hogy igenis hiba volt az elcsatolt részekre szorult magyarságnak visszaadni a magyar állampolgárságot, s az, hogy az önhibájukon kívül nemzetből kirekesztettekké vált határon túliak szavazati jogot is kapjanak, az már egyenesen felháborító, jelentette ki az őszödi linkmájszter. Trianontól Őszödig – avagy a pestises hullák bedobálása Erdélybe (+audió) Tovább olvasása

Beárazott vagy leárazott bizalom? – avagy A meztelen király utolsó, kétségbeesett erőfeszítései, kamionokkal a Patyomkin-látszat minden áron való fenntartásáért

kamatA világ valaha élt három legzseniálisabb pénzügyi szakembere Jézus, Mózes és Mohamed voltak. Mindegyik tiltotta a kamatszedést. Ezért voltak ők a világ valaha élt legzseniálisabb pénzügyi szakemberei. Tudták, előre látták, hova, mivé fajulhat a dolog az ember kezei között. És így utólag kétezer év távlatából visszatekintve azt kell, mondjam, igazuk volt.

A kamat, tulajdonképpen a legerkölcstelenebb jövedelem. Gondoljunk bele! Miért lesz több pénzünk? Azért, mert már eleve van pénzünk. A kamatos kamat erre csak rátesz egy lapáttal, ha tetszik, négyzetre emeli, hatványozza az erkölcstelenséget! A régi iskolákhoz ragaszkodó és berögzült normarendszerekbe ragadt közgazdászok, valamint kereskedői vénával megáldott emberek persze most azonnal felhördülnek, mondván, ugyan kérem, micsoda marhaság ez! A kamat a pénz használati értéke, meg ilyesmi. Pedig nem! Nem az! A muzulmánoknál, az araboknál miért nem számolnak fel kamatot? No, pláne, kamatos kamatot! Beárazott vagy leárazott bizalom? – avagy A meztelen király utolsó, kétségbeesett erőfeszítései, kamionokkal a Patyomkin-látszat minden áron való fenntartásáért Tovább olvasása

Az ország neve: Halál

halott menzetMiután nem kevesebb, mint 17 hónapig nyálazták, végre közreadták a 2011-es népszámlálási adatokat. A KSH adatsora számtalan grafikont, táblázatot és kimutatást tartalmaz. S ezek egyetlen szóvá állnak össze: HALÁL.

Essünk túl gyorsan a rettenetes számokon, amelyeket ma vezető hírként közölt az összes hírportál. Magyarország lakossága 2001-hez képest több mint negyedmillió fővel csökkent. A fogyási tendencia már lassan három évtizedes, ebben igazából semmi új nincs. Hacsak nem pusztulásunk már ezerszer megjósolt stációja, miszerint már nem érjük el a lélektani tízmilliós határt. Az igazi rettenet a részletekben bújik meg… Az ország neve: Halál Tovább olvasása

Sorozat: Szembenézés és kibeszélés, avagy a hittől a kételyig (8.)

A holokauszt hívők mítoszrombolása

buddha01svastikaNyiszli könyvének az olvasása után azt gondoltam a németekről, hogy ilyen szörnyűségeket csak elmebetegek követhetnek el. A véleményem már megváltozott: ilyen szörnyűségeket csak elmebetegek találhatnak ki. Sajnos, ezeket az elmebetegeket a nürnbergi törvényszék nem vetette alá elmeorvosi vizsgálatnak, hanem bizonyítás nélkül elfogadta a vallomásaikat. Lehet, hogy megkezdődött nálam egy újabb véleményformálódás, mert a legutóbbi palesztinai események hatására felvetődött bennem a kérdés: lehetséges volna, hogy ilyen szörnyűségek kitalálására és végrehajtására is csak zsidó elmebetegek volnának képesek?

Elképedve olvastam a Nemzetközi Középkeleti Média Központ honlapján (http://www.imemc.org/article/64870 ), hogy a hazánk zsidó felvásárlását nyilvánosságra hozó Simon Peres szerint a gázai bombázás „nem háború, nem katonai támadás, hanem csak a Hamas megleckéztetése volt”. Civilek, gyerekek, asszonyok és öregek válogatás nélküli gyilkolása ennek az erkölcsi hullának csak a Hamas megleckéztetése. Most megjósolom Peresnek, hogy a palesztinoknak ez a megleckéztetése pontosan olyan hatásos lesz, mint amikor Hitler „leckéztette” meg a zsidókat. Mert, ahogy a régi mondás tartja, leckéztetés leckéztetést szül. Sorozat: Szembenézés és kibeszélés, avagy a hittől a kételyig (8.) Tovább olvasása