Publicisztika kategória bejegyzései

Siklósi András: Példás tüntetés a szabadságért Magna SÜNgáriában

Fotó: Oskar
Fotó: Oskar

Lassan 3 éve folyik már békés, ám mind elszántabb önvédelmi szabadságharcunk a valódi rendszer- és államforma-váltásért, a fennálló törvénytelen, posztkommunista-álliberális rezsim ellen. A hatalom érzi a közeli véget, ezért egyre durvább és aljasabb eszközökhöz nyúl rémuralmának, arrogáns diktatúrájának további elnyújtása végett. Ha itt akárcsak részleges demokrácia és jogállam lenne, ez a velejéig romlott, hazug és gyilkos söpredék egy percig sem kerülhetett volna hatalomra, nemhogy ilyen sokáig fosztogasson és sanyargasson bennünket. Persze ennek a szörnyű színjátéknak számunkra is megvannak a hasznos tanulságai. Mind többen döbbennek rá a politikától elhúzódók közül is, hogy gyakorlatilag ki akarják irtani fajtánkat a tulajdon hazánkban (valamint az egész Kárpát-medencében), ezért pártállástól függetlenül élethalálharcot kell vívnunk a puszta létünkért. Az általános ébredéssel együtt kell járjon az is, hogy alaposan megszervezzük magunkat, szolidárisak legyünk egymással, valamint ügyes és hatékony harcmodort válasszunk külső-belső ellenségeink megsemmisítése érdekében.

Budaházy György letartóztatása

Budaházy Györgyöt jó tíz éve ismerem már. Összehozott bennünket a közös magyar sors, az üldözöttség, a feladhatatlan, kemény küzdelem, s mindemellett még az eszmei-elvi rokonság is. Ennél fogva nyugodtan nevezhetem őt bajtársamnak, barátomnak, noha viszonylag ritkán szoktunk találkozni (elég távol lakunk egymástól); az utóbbi időkben pedig jobbára csak a harcmezőn. Gyuri azok közé tartozik, akik megundorodtak már a „megmondó emberektől”, a sehova sem vezető szócséplésektől, az üres zászlólengetésektől, a cselekvés gyáva kerékkötőitől. Azt akarja, amit sok millió eltiport testvérünk, de ő tesz is azért, hogy összetörjük láncainkat, s a ránk kényszerített sötét nihilből kijussunk az éltető fényre. Nem a passzív ellenállást (dühöngést?) választotta, hanem az aktív szembeszegülést. Ezzel példát mutat az önsorsrontó tehetetleneknek, ugyanakkor veszélyessé is vált azokra a parazitákra nézve, akik csak abból értenek, ha határozottan az orrukra (ormányukra?) koppintunk. Lehet, hogy viselkedése keveseknek tetszik, ám ne felejtsük, hogy nem a sokaság, hanem a lélek s a magyar szív tesz csuda dolgokat! Siklósi András: Példás tüntetés a szabadságért Magna SÜNgáriában Tovább olvasása

Fordulóponton a magyar nemzeti ellenállás – Morvai Krisztina levele

Ezen a nyáron, július 4-én, a pozsonyi csata ezeregyszázkettedik és az Erzsébet hídi csata hetedik évfordulóján fordulóponthoz érkezett a magyar nemzeti ellenállás története. Vona Gábor, az üstökösként előretörő új erő, a Jobbik elnöke megtette azt, amit pont hét évvel ezelőtt, a jelenlegi diktatúra kezdőpontját jelentő „hídfoglaláskor” az ellenzék vezetőjének és vezetőinek meg kellett volna tenniük. S amit – szintén nekik – meg kellett volna tenniük 2006. őszén, amikor százszámra vadászták le és verték össze Budapesten a járókelőket, s amikor százszámra börtönözték be és kínozták meg azokat, akik a Hibbant Néró hazugságbeszéde ellen tiltakoztak. Megtette azt, amit elszánt ellenzéki vezetőktől, közel kétszáz parlamentben ülő ellenzéki képviselőnktől 2002. óta minden egyes tüntetésen, tiltakozó demonstráción elvárnának az emberek. Azt várták, azt vártuk a MI POLITIKUSAINKTÓL, hogy végre ne kívülállóként, előkelő idegenekként viselkedjenek, hanem jöjjenek közénk, legyenek és érezzenek VELÜNK!

Fordulóponton a magyar nemzeti ellenállás – Morvai Krisztina levele Tovább olvasása

Ez a rendőrség a társadalom söpredéke – a Gárdisták lealázták a pribékeket

Ami szombaton Budapesten történt, az vitathatatlanul fordulópontja lesz a hazai belpolitikának. Akik figyelemmel kísérték az eseményeket és semmi másra nem hallgatnak csak a józan eszükre az interneten bemutatott valós és nem kozmetikázott felvételek után, markáns konzekvenciát kell, hogy levonjanak.

A Magyar Gárda tagjai példát mutattak a maffia összefonódásokkal rendelkező neokon-cionista hatalmat kiszolgáló rendőri egységeknek bátorságból, emberségből, bajtársiasságból, kitartásból. Csupa olyan magasztos jellemvonásokból, amely hiányzik mindazokból az embernek titulált érzéketlen kétlábon járó birodalmi rohamosztagosokból, akik eszüket vesztve, élvezetből tették azt, amit józan ésszel egyetlen ember sem cselekedne.

Mi vezérli őket? Mekkora lehet az a gyűlölet, az a feltüzelés, amellyel ezeket a lényeket nekieresztették olyan embereknek, akik békésen, egymásba kapaszkodva, csendben tiltakoznak, és csenddel fejezik ki nemtetszésüket a vergődő hatalom szánalmas végjátékának utolsó felvonásában. Munkásemberek, többgyermekes családapák, a hétköznapokon minimálbéren dolgozók, vagy éppen olyanok ültek ott kart karba öltve, akik pont azért veszítették el állásukat, mert munkahelyükön kiderült róluk, hogy esküt tettek a Magyar Gárda mellett. Ez a rendőrség a társadalom söpredéke – a Gárdisták lealázták a pribékeket Tovább olvasása

Agónia – Reiner Péter nyílt levele

Kedves Honfitársaim!

Ismét megismétlődtek az 1956-os Forradalom 50. évfordulóján történtek!

Azt hittem, hogy a diktatúra már nem süllyedhet lejjebb! Tévedtem. A tegnap történtek bizonyítják a mocskos bolsevik diktatúra végső kétségbeesett erőfeszítését a teljes intézmény rendszerével együtt, beleértve az igazságszolgáltatásnak csúfolt politikai megrendelésre dolgozó bíróságot is, mely két nappal ezelőtti jogerős döntésével felhatalmazást adott a rendőrruhába öltözött olcsó bérmunkásoknak, a Vörös Terror szép napjainak megidézésére.

Csak, hogy most egészen más a politikai helyzet, mint Őszöd idején, ugyanis felébredt hazánk és rádöbbent erejére. A jobbik EP választási sikere a hihetetlen kemény munka mellett a Gárda létrehozása és megállíthatatlan fejlődése nemzetpolitikai ténnyé vált. A végtelen öntudaton alapuló tegnapi békés demonstráció a mocskos bolsevik rendszer megalapozott félelme ellenére biztos jövőkép garanciája.

Csak az érti meg, aki átélte a történteket és végtelen boldog vagyok, hogy ez nekem megadatott és büszke vagyok a nemzetünk gerincét képező Magyar Gárdára. Agónia – Reiner Péter nyílt levele Tovább olvasása

Czakó István: 2009.07.04. – A jog és demokrácia halála!

Szomorú gyászhírrel kell kezdenem mai írásomat. Ma Magyarországon egy időre vége a jognak és a demokráciának. Még csecsemők voltak, sok-sok súlyos születési rendellenességgel. Ezért várható is volt, hogy ennek a tragédiának rövid időn belül be kell következnie. Hiszen életképtelenek voltak.

Mint tudjuk, az az alapelv, hogy jogtalanság jogot nem alapít mind, a mai napig érvényes, ezért jogról nemigen beszélhetünk kis hazánkban. Ugyanis népünk nem szabad választáson jelölte ki a parlament tagjait, tehát az általuk – mint jogalkotók által – hozott törvények érvénytelenek. Az előzőek pedig még a kommunista-bolsevista diktatúrában születtek, tehát szintén érvénytelenek. Czakó István: 2009.07.04. – A jog és demokrácia halála! Tovább olvasása