Könyvrészlet kategória bejegyzései

POLITIKAI MARKETINGGÉPEZET

Rövid részlet most készülő új könyvemből, melynek címe: (V)iszonyulások

Ott tartottunk tehát, hogy politikai marketinggépezet.

Érdekes kettősség, hármasság, többesség alakult ki a szemünk előtt. Első ránézésre azt mondaná a külső szemlélő, hogy a nagy kérdés: mikorra tudjuk, tudhatjuk végre magunk mögött a posztkádári korszakot? Merthogy még nem ért véget, az biztos. Ha másból nem is, de a két egykori KISZ-titkár – Francisco és OV – vircsaftjából ez mindenki számára világos. POLITIKAI MARKETINGGÉPEZET Tovább olvasása

A Moszkva tér-szindróma diszkrét bája (vagy baja?)

(Muszáj-előzetes a Mutatványosbódé című könyvemből)

Igazságost? Demokratikust?

Idézzünk ismét klasszikust? Idézzünk!

„Lószart mama!”

(Francisco, a darab ideig miniszterelnöknek látszó tárgyként sertepertélő hórihorgas ripacs, aki szembeköpött egy egész nemzetet)

Felkerült a legnagyobb videó-megosztó oldalra Gulyás Márton videója, melyben igazságos és demokratikus választási rendszert követelnek. A videó szereplői – ahogyan egyikük (Pörzse Sándor) fogalmaz – egészen biztosan nem ülnének le egymással sörözni, sem képletesen, sem a valóságban, no, de hát most ugye akkora a baj, hogy félretették a nézeteltéréseiket, a véleménykülönbségeiket és a szent, közös cél elérése érdekében ésatöbbi, ésatöbbi, ésatöbbi…

(A videó egyébként itt látható: A Moszkva tér-szindróma diszkrét bája (vagy baja?) Tovább olvasása

100 ÉVE KELTEK FEL AZ ÍREK A BRIT URALOM ELLEN, V. UTOLSÓ RÉSZ

5     A Húsvéti Ír Felkelés, Dublin, 1916

Ír nyelven: Éirí Amach na Cásca

Részlet Dr. Ing. Sebestyén-Teleki István készülő könyvéből: Szabadságharc és Államcsapás tervezése meg kivitelezése

5. rész

A Húsvéti Ír Felkelés 7 halálos hibája

1.1.1     Aszimmetrikus háború: a gerilla taktika

A Felkelés alapvető hibájának tekinthető, hogy nem a megfelelő taktikai rendszert alkalmazták. A Brit Birodalom fővárosa és állami intézményeinek központja nem Dublinban volt, hanem Londonban. Habár végül is a brit hatalmat képviselő Dublin-i Kastélyt nem foglalták el, de egyik fő célpontjuknak tartották. Itt a helytartót szerették volna letartóztatni és persze a hatalmat mindig is jelképező katonai őrséget. Londonból, ha netalán mégis sikerült volna a helytartót letartóztatni, a letartóztatott helytartó helyébe tucatjával nevezhettek volna ki helytartókat, sőt ezek, mivel veszélyessé vált közben a helyzet, nem is kellett volna elfoglalják a földrajzi helyüket jelentő Dublin-i Várat. Irányíthatták volna az ír gyarmatot bárhonnan, kevésbé veszélyes helyről is.

100 ÉVE KELTEK FEL AZ ÍREK A BRIT URALOM ELLEN, V. UTOLSÓ RÉSZ Tovább olvasása

Figyeljünk a SZOCI – ÁL-DEMOKRATÁK-ra!

Kenessey Csaba, A DIKTATÚRÁTÓL A DEMOKRATÚRÁIG című könyvéből (4. rész)

(megjelent Új Magyarországban ’94 június 23-án)

A koalíciós tárgyalások nagy gőzzel folynak. Az eddig fennálló ellentétek, szlogenek elcsitultak, úgy látszik, már nem hasznos egyik pártnak sem az acsarkodás. Az SZDSZ sem hangoztatja már Horn Gyulával szembeni eddigi merev  fenntartásait. Mit tesz az idő, meg a várható hatalom!

A magyar választópolgár feszült figyelemmel kíséri a tárgyalásokat, hogyan lesznek az eddigi politikai ellentétekből egymást megértő, jól együttműködő kormány? A politika mindenre képes még a fából vaskarikát is létre tudják néha hozni. Kérdés, mi lesz a következő négy év politikai alapja? Mi lesz a sokat hangoztatott megbékélésből? Az elv jól hangzik, de nagyon nehezen keresztülvihető.

Figyeljünk a SZOCI – ÁL-DEMOKRATÁK-ra! Tovább olvasása

A “liberalizmus”, egy elkoptatott fogalom újkori magyaros értelmezése

Kenessey Csaba, A DIKTATÚRÁTÓL A DEMOKRATÚRÁIG című könyvéből (4. rész)

A “liberalizmus” kifejezés használatában és értelmezésében Magyarországon az utóbbi időkben, vagy a tudatosan helytelen, vagy a fogalom valós értelmezésének nem ismerése miatt, nagy bizonytalanságok mutatkoznak. Ezt szeretném itt , a liberalizmus kifejezés mögötti fogalom általános, klasszikus  értelmezését  ismertetve egy kicsit megvilágítani.

Általában aki  kedves, simulékony ember alakját szeretné magára ölteni, az liberálisnak nevezi  magát, gyakran csak azért, nehogy saját véleményét kelljen kinyilvánítania, azaz egy másik véleménnyel szemben kelljen határozottan, világosan és egyértelműen állást- foglalnia. Nyugaton a médiákban általában azokat nevezik liberálisnak, akik a politikai ellenfelükkel való nyílt konfrontálást kerülik, annak elveiből, beállítottságából lehetőség szerint sokat átvesznek, azaz minden oldalra nyitottak. Magyarul ezt megalkuvásnak, vagy  elvtelenségnek is lehetne nevezni. A “liberalizmus”, egy elkoptatott fogalom újkori magyaros értelmezése Tovább olvasása

“Tsalafinta tanmese 1994”, avagy: Miért nem szeretem “Kucsera urat”.

Kenessey Csaba, A DIKTATÚRÁTÓL A DEMOKRATÚRÁIG című könyvéből (3. rész)

(Megjelent az Új Magyarország ’94 május 30.- számában, az Álláspont rovatban.)

Tudtak élni - Kádár és Brezsnyev

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ország, melynek népe egy idegen hatalom által támogatott pártemberek elnyomása alatt szenvedett. A börtönök megteltek,  félelem hatalmasodott el az országon.

Az ország népe egy szép napon megelégelte ezt az állapotot, a kínzást, a kizsákmányolást (amit akkor munkaversenynek neveztek és a Szakszervezet támogatott!!), a terrort, az elhurcolásokat és megpróbálta egy forradalommal lerázni magáról  a nyakába telepedett rendszert. Ezt már csak azért is tette, mert az elnyomást szabadságnak, a megszállást felszabadításnak nevezték, az ország lakosságát egymásra uszították és ezt a tevékenységet mint  “dicső forradalmi cselekedetet” osztályharcnak nevezték. Ebben az időben írta az ország egyik legnevesebb írója (Háy Gyula) a Miért nem szeretem Kucsera elvtársat c. történetét. “Tsalafinta tanmese 1994”, avagy: Miért nem szeretem “Kucsera urat”. Tovább olvasása

Ismétlődő történelem – A nyugat-magyarországi felkelés

Prónay Pál

P. Zadravecz István ofm: „Ez egyetlen cselekvés, mely a magyar irredenta érdekében történt. Sajnos, nem lehet e nemes tettet sem az Exnek (Etelközi Szövetség, amelynek lényege a bolsevizmus minden hazai megnyilvánulásának azonnali elfojtása, a nemzeti érdekek szolgálata, az elcsatolt területek visszaszerzése – a szerző), sem más irredenta társaságnak a diadalai közé írni, mert a nyugati cselekmény egyes vállalkozók, rajongók érdeme. Annyiban dicsekedhetik vele az Ex, amennyiben a főszereplők kivétel nélkül testvérülete tagjai voltak. Azonban az Ex nemcsak hogy nem segítette e munkában, sőt akadályozta benne, és büntette őket érte.

A nyugat-magyarországi felkelés legfőbb szereplői, irányítói: Prónay alezredes, Budaházy, Szabó századosok, Héjjas Iván főhadnagy, Hir képviselő és Páter Bónis lelkész. Valamennyien Ex-testvérek. De olyan testvérek, akik örökké nyakaskodtak, elégedetlenkedtek a testvérületben, ami miatt folytonos megrovásokban részesültek, kizárattak, exkommunikáltattak. Ők azonban ezzel nem sokat törődtek, s hovatovább egész külön irredenta társasággá lettek. Ismétlődő történelem – A nyugat-magyarországi felkelés Tovább olvasása