
A Bank utcában egyetlen kisrendőr ácsorog, telefonon beszél valakivel, magánügy a téma, valahova nagyon szeretne elmenni, legalább kétszer egy hónapban, ránk pislog, de nem érdekeljük. Keresem a társait, de nem látok senkit, semmi űrruhás kísértet, sem csörtető sünhadoszlop. Fekete nadrágos fehér inges emberek jönnek sűrű sorokban, a Hazatérés Templomának harangja zúg. Magas lesz a villanyszámla ebben a hónapban, mert lankadatlanul szól.
A templomban megkezdődik az istentisztelet.
Életemben nem álltam annyit, mint 2006 szeptembere óta. Aztán a Kossuth tér csillapodtával ez szűnt volna egy kicsit, de aztán jött a Magyar Gárda.
Tudom, most is lesz néhány óra, a lábam azt súgja, üljek le a templom ajtaja mögött levő székre.
Ettől aztán mindenki azt hiszi, én vagyok a portás. Jönnek sorban az emberek, a földszint zsúfolásig megtelt, a karzatokra igyekeznek tízesével. Hol a vécé? Lehet lifttel menni?
Merre van a karzat? A gárdista meg segít, ahol tud. Kucsera Zsuzsa: A Magyar Gárda megpiszkálta a sakál uralmát (Beszámoló a Gárda-tüntetésről) Tovább olvasása