Egy barátot, egy kollégát, egy szerző- és szerkesztőtársat, egy nagyszerű embert gyászol szerkesztői csapatunk. Czakó Pisti elment… Elment, itthagyta a földi világot. Képtelenség számunkra elfogadni az elfogadhatatlant.
Alig pár napja, hogy beszélgettünk, hosszasan, jókedvűen, nevetve, pozitív célokkal, jövőt tervezve. Gondolni sem tudtam arra, hogy ez lesz az utolsó beszélgetésünk. Igaz, a földrajzi távolság most, amikor a határok zártak a vírus miatt, mindent megnehezít, de a technika, amelyet ő is jól ismert és használt, mindig lehetővé tette, hogy kapcsolatban maradjunk.
Szerette az életet, szerette a családját, barátait, és mi is szerettük, tiszteltük őt. Olyan űrt hagyott maga után, mely fájó, szinte elviselhetetlen. De viselnünk kell ezt a szomorúságot, hiszen a valóságon változtatni egyikünk sem tud.
Pisti mindig itt lesz velünk, épp úgy írásaiban, mint szellemiségében. Nehéz és fájó a búcsú, szavakat találni erre a veszteségre nagyon nehéz, jóformán lehetetlen. Sosem feledjük őt, mindig velünk lesz.
Pisti, megtiszteltetés volt téged ismerni, veled dolgozni és együttgondolkodni. Köszönjük neked, hogy köztünk és velünk voltál!
Barátod: Nifadmin