Trianon 100. évfordulójára

Egy évszázadnyi kisemmizés és megalázás után a magyarság első jeleit mutatja, hogy magához tér. Köszönhető ez az utóbbi évek anyagi gyarapodásának, nagyobb szellemi függetlenségének, de az is jelzés értékű, hogy ez a korona nevű vírus kapcsán (is) történik, hiszen szabadságunk alkotmánya elválaszthatatlan a Szent Koronától. Általa kapunk választ arra a kérdésre mennyire lehet/kell nemzetben és annál is nagyobb keretekben gondolkodnunk.  

A történelem egyik nagy rejtélye, hogy tűnhettek el Atilla birodalmának összeomlása után a ragozó nyelvű népek alig néhány évszázad alatt a jelentéktelenségbe. Talán Mesterházy Zsolt történész látja helyesen, hogy a római birodalom egy könyörtelen világháborút folytatott a ragozó nyelvű népek ellen, mert a természetet tisztelő létszervezésük elfogadhatatlan kihívás volt az erőszakelvű Róma ellen. Caesar galliai hadjárata inkább népirtásnak minősíthető, mint hadjáratnak. De ez sem magyarázza meg az ázsiai (jobbára) szkíta népek eltűnését. Trianon 100. évfordulójára Tovább olvasása