Gyűlölettől fröcsögő billentyűzetömleny a HVG-nél

A Horthy-rajongó, zsidózó Takaró Mihályra bízták a NAT hazafiasításátezzel a címmel ömlött ki Joó Hajnalka billentyűzetéből és jelent meg ma a HVG internetes felületén egy, az irodalomtörténészt nácibarátnak stigmáló (na, de hol vannak itt a nácik? – szerk.), Horthyért rajongónak (ami ugye néhány eszementnél bűn, de miért is? – szerk.) tituláló és egyéb, a cionista elvárások szerint üldözendő tulajdonságokkal teleaggatott, a magyarságot gyűlölettel támadó minősíthetetlen hangvételű förmedvény. Köszönjük Hajnalka, jól vagyunk, de azt látjuk, hogy önnél valami erősen beborult, vagy valami elgurult. 

A holokauszt túlélő, zsidó származását nyíltan vállaló Reiner Péter joggal ütközött meg azon a hangvételen, amelyben Takaró Mihályt, a neves irodalomtörténészt és rajta keresztül a magyar kormányt is támadja ennek a rettenetnek a szerzője és azok, azik ezzel a feladattal megbízták. Reiner Péter Takaró Mihálynak címzett levelét az alábbiakban változatlan formában közöljük. Gyűlölettől fröcsögő billentyűzetömleny a HVG-nél Tovább olvasása

A Nemzeti Hadsereg megalakulásának 100. évfordulójára emlékeznek Szegeden

A Nemzeti Hadsereg 100 esztendeje alakult meg Szegeden. Horthy Miklósnak és vezérkarának mindössze két hónap kellett, hogy a serege meginduljon a Dunántúl-felé, hogy majd végre novemberben Budapestre megérkezhessen.

A Nemzeti Hadsereg megítélésével a legnagyobb probléma a valóság teljes elferdítése. Az 1945-től 1990-ig tartó szocialista időszak mindent megtett a „fehérek” befeketítéséért és a rendszerváltoztatással bekövetkező, máig tartó időszak is adós maradt az objektivitással. A Nemzeti Hadsereg megalakulásának 100. évfordulójára emlékeznek Szegeden Tovább olvasása

Az elfeledett hősök (1919)

„Mi ünnepélyesen esküszünk, hogy szent hazánkért mindenkor és mindenütt életünket és vérünket áldozzuk!”

Nagy örömömre szolgált, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kormányzati támogatással emlékoszlopot állított a napokban a Ludovika katonai akadémia ellenforradalmi felkelésének századik évfordulója alkalmából, a Ludovika Campuson. Elismerve az 1919. június 24-i események „gyújtó erejét” és valós értékét. Ugyanakkor szomorúsággal tölt el az, hogy Szeged városában szó sincs egy hasonló elképzelésről, amely újra emléket állítana a hősöknek, akik a ludovikások előtt már egy hónappal szembeszállottak a vöröskatonákkal. 

Erről szeretnék néhány mondatot elmondani…

Az elfeledett hősök (1919) Tovább olvasása

Dr. Bene Gábor: Ne a pártok küldjenek képviselőket a törvényhozásba!

A TÖRVÉNYHOZÁSBA ne a pártok küldjenek képviselőket, hanem a helyi önszerveződő közösségek hálózata, akik megbíznak egy-egy választókerületi követeket. (Olyanokat, akiket ellenőrizni is tudnak helyben!)  S belőlük lehet csak alkalmas jelölt a Nemzetegyesítőknėl.

Ők ugyanis csak eszközt adnak azoknak a pártonkívülieknek a kezėbe, akik KÖVETI megbízást kapnak a helyi közössegtől. Ha pedig nincs közössėg, akkor nincs megbízås, és nincs kėpviseleti lehetősėg sem! Ez ügyben: Olvasd a NEEM honlapot! Sajnos a mai bírósåg-ügyészsėg függetlensége is csak fikciô, mert vagy a “fortélyos  félelem igazgatja” őket vagy a titkos tagságbôl eredő pårtfegyelem. Dr. Bene Gábor: Ne a pártok küldjenek képviselőket a törvényhozásba! Tovább olvasása

Ítéletidő Kyúsúban, 830 ezer lakos hagyta el otthonát

Ítéletidő van Japán harmadik legnagyobb szigetén, Kjúsún. A hatóságok 830 ezer lakost szólítottak fel otthonaik elhagyására.

Az ország délnyugati fekvésű szigetére heves esőzés zúdult, amely áradásokkal és földcsuszamlásokkal fenyeget – jelentette az NHK japán közszolgálati televízió. Ítéletidő Kyúsúban, 830 ezer lakos hagyta el otthonát Tovább olvasása