Mit, miért tettem, avagy a Jobbik és én (III. rész)

Az ezredfordulótól a missziónk az volt, hogy felépítsünk egy új nemzeti radikalizmust, amely a régi MIÉP-es közeg beolvasztása mellett egy olyan új szubkultúra megteremtését is jelentette, amely a mindent, különösen a médiát, a kulturális életet és a politikát évtizedek óta uraló baloldali és liberális monopólium ellenpontjaként határozta meg magát.

Ennek az új szubkultúrának a fő fészke a Magyar Sziget fesztivál lett, amely már nevében is a balliberális, nemzetközi Sziget Fesztivállal szemben határozta meg magát. A Magyar Sziget őse 2001-ben az Összmagyar Nemzeti Ifjúsági Találkozó volt, amelyet tulajdonképpen majdnem egyedül rendeztem meg, elsősorban Verőce akkori polgármestere, Bethlen Farkas barátom segítségével. Később aztán már a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom csapatmunkájának köszönhetően nőtt egyre nagyobbra a fesztivál, a csúcs 2004 és 2011 között volt, ekkoriban akár 10-15 ezer résztvevő is megfordult az egy hetes rendezvényen.

Az évek alatt a HVIM-ben vezetőtársam, Zagyva György Gyula lépett elő a Magyar Sziget főszervezőjévé. 2006-ig a teljes nemzeti oldal gyűjtőhelye volt a Magyar Sziget, olyannyira, hogy ekkoriban még a Fidesz vezető politikusai és megmondóemberei sem tudták megkerülni, részt vett rajta Szijjártó Péter, Bayer Zsolt vagy éppen Bencsik András is. Természetesen a Jobbik vezetői is rendszeresen vendégek voltak. A Magyar Sziget szellemi műhellyé vált, ahonnan sok Kárpát-medencei kezdeményezés indult el. A nemzeti zenekarok rendkívül fontos szerepet játszottak nem csupán a fesztivál, hanem az egész új nemzeti radikalizmus felépítésében, a szubkultúra fő támaszai a nemzeti zenekarok és az új médiumok lettek.

A Z. Kárpát Dániel által szerkesztett Karpatia folyóirat mellett az általam Magyarországon 2003 februárja óta kiadott Magyar Jelen országos lap törte az utat az új médiumok előtt, a Magyar Jelen tulajdonképpen egyben a vármegyések újságja is lett, itt jelentettük meg a legtöbb hírt a mozgalomról. A Jobbik első hivatalos lapja a Magyar Mérce (korábban Magyarok Lapja) volt, amelyet Novák Előd szerkesztett, s amely 2006 augusztusától jelent meg. A Szent Korona Rádió 2006 áprilisától indult, a korábbi Hazafi Rádióból kivált műsorvezetők részvételével. Felemelkedése elsősorban Barcsa-Turner Gábor szervezőmunkájának köszönhető, ő jelenleg is a HVIM egyik első számú vezetője, de a szintén vármegyés Magvasi Adrián korábbi főszerkesztő is sokat tett hozzá a rádió sikeréhez, ő ma már a jobbikos Alfahír főszerkesztője.

2006 februárjától indult a legnagyobb hatású médium, a Kurucinfó, amely elsőként tudta meghaladni akár a százezres olvasói számot is, ezzel már az uralkodó médiumokra (és körökre) is veszélyt jelentett. 2006 szeptemberére rengeteg munkával, fesztiválokon, médiumokon, a nemzeti zenekarokon, mozgalmakon keresztül végre megteremtődött az alulról építkező új nemzeti radikalizmus, amely szembehelyezkedett a politikai elittel. Már csupán a szikra hiányzott ahhoz, hogy megütközzön a regnáló balliberális kormánnyal és minden csatolt részével, s leváljon róla a Fidesz, amely szintén része volt ennek a már akkor is réginek tűnő politikai elitnek. Aztán a tévéostrommal az a szikra is megérkezett.

(Folytatás következik)

Facebook

Kapcsolódó: Toroczkai László: Mit, miért tettem, avagy a Jobbik és én – 1. rész

Toroczkai László: Mit, miért tettem, avagy a Jobbik és én (II. rész)

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)