A magyarság léte azokon múlik, akik hisznek benne

A főhatalom kérdése a jövő legfontosabb útja

A magyarság léte azokon múlik, akik hisznek benne

A Szent Korona hazatérésének 40. évfordulója alkalmából országszerte megemlékezéseket tartottak.

A Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templomban január 5-én volt az egyik központi megemlékezés. A harangszó után a hagyományőrző koronaőrök kísérték be a Szent Korona másolatát, az amerikai és a magyar nemzeti zászlóval. dr. Holló József nyugállományú altábornagy mondott beszédet, valamint köszönetet Amerikának és a koronaőröknek. A budapesti Amerikai Nagykövetség képviseletében David J. Kostelancik ideiglenes ügyvivő köszöntötte magyar nyelven a megemlékezőket.

Január 6-án a Szent Korona visszaszolgáltatásának 40. évfordulója alkalmából nyílt napon tekinthették meg a hosszú sorokban várakozó érdeklődők a kupolacsarnokban elhelyezett Szent Koronát. A híradások szerint több, mint ötezren éltek az alkalommal.

Nemzeti ereklyénk a II. világháború következtében hosszú, viszontagságos utat járt be.

Radvánszky Albert és Perényi Zsigmond koronaőrök 1944-ig a budai vár páncélkamrájából a vár bombabiztos óvóhelyére vitték a koronázási ereklyéket. Szálasi Ferenc hatalomátvételének előestéjén elásták a kincseket, ezúttal a koronaőrség szenespincéjében. Ezt követően titokban a veszprémi sziklabarlangba menekítették, ahol a Magyar Nemzeti Bank értékeit is őrizték. A szovjet hadsereg előretörése és megszállása miatt a korona ékszereket Veszprémből Kőszegre, onnan Velembe, majd Ausztriába végül Frankfurtba menekítették és ott elrejtették. A koronázási palástot Mattsee város plébánosának gondjaira bízták, aki a Szent Korona elrejtésére azonban nem vállalkozott. Ezért a koronát, a jogart és az országalmát Szálasi utasítására egy benzineshordóban elásták.

Az amerikaiak az elfogott koronaőröktől végül tudomást szereztek a koronázási jelvények hollétéről. A rejtekhelyet felásták, majd előbb a frankfurti Deutsche Reichsbankba, és onnan az Amerikai Egyesült Államokba vitték a magyar koronát, ahol a Kentucky állambeli Fort Knox katonai támaszponton őrizték, 33 évig.

A Szentkoronát a koronázási ékszerekkel Jimmy Carter amerikai elnök adta vissza Magyarországnak, amiben jelentős szerepe volt az Amerikai Magyar Baptista Szövetség vezetőjének Haraszti Sándornak, aki Billy Grahamnak, a híres prédikátornak közbenjárását kérte a korona visszaszolgáltatása érdekében. A végre jogosan visszaszolgáltatott koronázási ékszereket Cyrus Vance amerikai külügyminiszter vezetésével érkezett küldöttség az Országházban adta át ünnepélyes keretek között 1978. január 6-án. Az ünnepségen amerikai kérésre magyar részről Kádár János nem vehetett részt.

Restaurálást követően a koronázási ékszerek (korona, jogar, országalma) a Nemzeti Múzeumba kerültek. Csak 21 esztendő múlva 2000. január 1-én kerültek át az Országház kupolacsarnokába a karddal együtt.

Január 7-én a Nemzetegyesítő Mozgalom és a Horthy Miklós Társaság a Hazatérés Temploma színháztermében tartott megemlékezést.

A zsúfolásig megtelt színházteremben zömmel idősek és középkorúak voltak jelen. Fiatalokat csak elvétve lehetett látni. A megemlékezés a Himnusz közös éneklésével kezdődött, melyet Vesztergám Miklós tárogatóművész kísért. A házigazda dr. Hegedűs Loránt lelkész köszöntötte a megjelenteket és mondott áldást.

Dr. Dévényi Ferenc atya a Szentkorona Társaság elnöke beszédében a korona szent, apostoli és királyi voltát emelte ki. A Szent Istváni örökség tiszteletben tartását kérte úgy a korona és a nemzet Szűz Máriának történő felajánlásának, mint az Intelmeknek betartását illetően. Isten a béke, a szeretet, a győzelem, amit megmaradásunk érdekében nem veszíthetünk el.

Dr. Papp Lajos szívsebész professzor „Szívvel lélekkel” szólt az egybegyűltekhez. Aki ide született, az a világ egyik leggazdagabb, legszebb, legegészségesebb tájegységére született, és a tudás nyelvét kapta ajándékul, amiért hálát adhat a jó Istennek. Nekünk küldetésünk van, amit nem mindig ismerünk fel.

Majd egy közel 12 évvel korábbi 13 közismert magyar személy* Magyar Nemzethez kiáltványának mai aktualitására hívta fel a hallgatóság figyelmét.

Hangsúlyozta a Szentkorona Tan fontosságának felismerését, s azt, hogy amit a Szentkorona jelképez, képvisel, az a magyarság igazi alkotmánya, és annak ma is érvényesnek kell/ene lennie, mert jelenleg csak alaptörvényünk van.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország helyzete igen nehéz, de ma sem reménytelen, mert léte sohasem azokon múlik, akik nem hisznek benne, hanem azokon, akik hisznek benne.

A 12 évvel korábbi kiáltvány megfogalmazói és aláírói a nemzet jövője iránti felelősségtől és aggodalomtól áthatva, nyomatékosan hívták fel a figyelmet arra, hogy nemzetünk és a magyar állam talpra állásának halaszthatatlan feltétele a történelmünk során kiérlelt, a Szent Korona Tanban jelen lévő, megingathatatlan elvekre épülő magyar történelmi alkotmány jogfolytonosságának helyreállítása. Ami mai napig várat magára.

Magyarország alkotmánya nem évszámhoz köthető, hanem történelméhez. A magyar alkotmány a magyar nemzet ezeréves létében gyökerező, munkáló, érlelődő és meg-megújuló államalkotó akarata.

Amit ma alkotmánynak neveznek, az nem alkotmány, az csak egy alaptörvény. Az alaptörvénynek pedig tisztelnie kell az alkotmányt!

Az alkotmányosságot az 1944- március 19-i német megszállás függesztette fel. A mai alaptörvényt a háborús győztes, a megszálló szovjet nagyhatalom kényszeríttette ránk 1949-ben. Ez a törvény alkotmányosan semmis. Ezzel az alkotmánynak nevezett diktátummal kívántak törvényességi látszatot adni több évtizedes hatalombitorlásuknak.

Ez a diktátum máig érvényes, a 1949/XX. törvény 77.§(1)- révén, amely a magyar államot megfosztotta saját, ősi alkotmányának, még az emlékétől is. Ez az alaptörvény megszüntette Európa egyik legrégibb jogrendjét

Magyarországot az idegen érdekeket kiszolgáló jogszabályok igájába kényszerítette, legitimmé téve a kommunista állampárti terrort, meggyalázva a magántulajdon szentségét, elfogadottá téve az államosítást, majd 1989 után bekövetkezett, magánosításnak nevezett rablásokat.

Ez a – többszöri módosítással – máig megtartott alaptörvény ma is arra szolgál, hogy a nemzet öntudatra ébredését lehetetlenné tegye.

Bár a katonai megszállás megszűnt, Magyarország mégsem tért vissza ősi alkotmányához.

Az igazi alkotmány ismérvei kapcsán kiemelte, hogy hatalmi fölény, erőszak, önkény, alkotmányt nem teremthet, mert az alkotmány csak az erkölcsnek és igazságnak engedelmeskedő hatalmat ismeri el. Az Európa közepét jelentő Kárpát-medencében a magyarságnak nincs jövője, mert nincs társadalmi béke, társadalmi igazság, sem szolidaritás sem boldogulás, sem otthonosság.

Mivel nincs szabadság, nincs egyenrangú európai részvétel sem számunkra.

A történelmi alkotmány hozzá nőtt a magyarsághoz, részévé vált, úgy, mint az anyanyelve, amely nélkül nem létezhet, amely nélkül védtelen.

A történelmi alkotmány korszerű kidolgozása, és a Szent Korona tanának közismertté tétele, annak elfogadása, azaz a jogfolytonosság helyreállítása nem pártpolitikai kérdés, hanem a magyar közélet szereplőinek kötelessége, mert az, az ország és a magyarság újraéledésének feltétele.

Papp Lajos professzor úr arra kérte a pártokat, hogy ne a nemzetközi háttérhatalmak érdekeit képviseljék, hanem valódi alkotmányos kormányzásra törekedjenek!

Van még a magyarságban annyi erő, testi-lelki elnyomorítása ellenére, hogy előbb vagy utóbb, magára eszmélve visszavegye ősi szabadságát!

Isten kegyelméből Magyarország a magyaroké – gondolattal fejezte be megemlékezését.

A Szent Koronát 11 alkalommal tulajdonították el, de mindig hazatért a Kárpát-medencébe.

Dr. Bene Gábor az évforduló kapcsán az értékelvű nemzet szükségességét hangsúlyozta. Majd röviden ismertette a koronával kapcsolatos nézeteit.

40 esztendeje tért haza a Szent Korona az USA „védőőrizetéből” azzal a szigorú feltétellel, hogy az Őt megillető helyre kerüljön vissza. Az 1978 január 6-án jogosan visszakapott Szent Korona a Nemzeti Múzeumban töltött 21 év után, került az Országházba vissza. Ezzel azonban csak az anyagi világban került a helyére, noha a szellemi világban is a Szent Koronát illeti a főhatalom! Sajnálatosan szellemi világunkban máig nem nyerte el méltó helyét, mivel az önző, pártoskodásban gondolkodó nép ma akadály előtte. Azért lenne a méltó helye a főhatalomban, mert az igazságos magyar jogállam szokásjogának őrzője.

A Szent Korona egyrészt tárgy, másrészről viszont zsarolhatatlan, élő személy, vagyis maga a Magyar Nemzet. A Szent Korona rendkívüliségét az is jelzi, hogy az általánosan elfogadott szokásjog szerint csak az lehetett Magyarország törvényes uralkodója, akit csak három feltétel teljesítésével avattak királlyá. Eszerint csak a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában az esztergomi érsek által celebrált misén a Szent Koronával hitelesített koronázás számított érvényesnek.

Bene Gábor összefoglalva a korona személyiségének bonyolultságát adó körülményeket a következőkben látja:

– A főhatalom a méltó helye, de nincs ott.

– -Bár beavató tárgy, de egyben zsarolhatatlan főhatalmi személy is.

– Valójában a jog és az alkotmányos igazságosság ősi foglalataként működő beavató korona egyúttal az Értékelvű Magyar Nemzetet képviseli.

– S a Nemzet az egyetlen olyan szervező erő, amely nem eshet bele a pártoskodás csapdájába!

A Szent Korona ősi alkotmánya működött a bolsevista korig. Sajnos tökéletessége ellenére – emberi voltunkból fakadóan – nem tudtuk még soha tökéletesen megvalósítani az igazság jogrendjét.

De bíznunk kell abban, hogy minden tökéletlenségünk ellenére jobb lenne az igazságosabb ősi rendszerben élni, mint a mai pártokrata hamisságban.

Államéletünk válságát mindenki érzi, de a közvélemény nincs tisztában azzal, hogy ezt mi okozza. A hagyományőrzés nem jelenti azt, hogy maradiak lennénk, de azt igen, hogy a történelmünk során bevált jó szokásokat megtartjuk és alkalmazzuk.

Zétényi Csukás Ferenc a Szentkorona országa a Horthy-korszakban előadása hangzott el a szünetet követően.

Az előadások végén a közönség kérdéseire adtak válaszokat.

A megemlékezést kitüntetések átadása, Publik Antal székely előadóművész szavalatai s unokájának Vas Ildikónak magyar népdal éneklése tette hangulatában is emlékezetessé. Nyers Csaba ősmagyar étel különlegességekkel lepte meg a hallgatóságot, valamint az előadók könyveit is megvásárolhatták az érdeklődők.

Január 8-án zajlott egy szintén központinak tekinthető rendezvény. AIgazságügyi Minisztérium, a Magyar Alkotmánybíróság és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közös tudományos konferenciát tartott 2018. január 8-án 10-13 óráig a Jog-és Államtudományi Kar II. János Pál pápa termében. A konferencia fővédnöke dr. Áder János köztársasági elnök volt. A köszöntő üzenetet Arthur Scheier New York-i Park East Zsinagóga rabbija mondta a Szent Korona konferencián.

***

*A Magyar Nemzethez kiáltvány aláírói: Bakay Kornél, Fáy Árpád, Hargitay András, Jelenczki István, Kiss Dénes, Kiszely István, Kocsis István, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Molnár V. József, Papp Lajos, Siklósi József, Szabados György. Magyarország 2006. március 19.

Orbán Éva

a cikk a KAPU 2018/1.sz.jelent meg

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Reklámok