Várható-e Európa és Kína együttműködése?

Illustration: Liu Rui/GT

Vajon Európa Kína felé fordul a Trump korszakban?

By Toni Michel & Jiang Yuan Source: Global Times Published: 2017/6/22 21:53:40

A történészek számára mindig vonzó a történelem fordulópontjainak – azoknak a pillanatoknak – kutatása, amelyek valamilyen új irányt, lényeges változást szimbolizálnak és foglalnak magukba. Sokan gondolták azt, hogy pontosan ilyen pillanat lehetnek tanúi, amikor a kínai elnök, Xi Jinping januárban kiállt a klímaváltozás ellenei küzdelem mellett és kibontotta a szabadkereskedelem lobogóját a Világgazdasági Fórumon (WEF) Davosban.

Döbbenetes Donald Trump elzárkózó, befelé forduló retorikája, a klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi együttműködést elutasító álláspontja Az európaiak hirtelen hagyományos értékrendjükön kívül találták magukat, amikor globális problémák megoldásáról gondolkodtak.

Az Egyesült Államok pusztító és önmaga felé forduló politikája nyomán Európa új társaként Kína vajon felveszi-e a kesztyűt a világ legszorongatóbb kihívásainak megoldásában?

Ahogyan a Világgazdasági Fórum német képviselője, Klaus Schwab közgazdász kijelentette, „A világot ma különösen nagy bizonytalanság és kiszámíthatatlanság jellemzi, a nemzetközi közösség Kínára tekint”

Ráadásul nyilvánvaló, hogy a kínai miniszterelnök Li Keqiang minapi látogatása Európában szokatlanul nagy horderejű esemény volt. Lehet, hogy annak vagyunk tanúi, hogy Európa átrendezi stratégiai irányvonalát Kína javára?

Nyilvánvaló, hogy Kína továbbra is elkötelezett a Párizsi Klímaegyezmény mellett, amit nagyra értékelnek Európában. Azonban, amikor a kereskedelem létfontosságú kérdéseiről beszélünk, akkor a tények sokkal alaposabb vizsgálata szükségeltetik.

Trump elnöksége bizonyára megerősítette Európa kereskedelmi programtervét, de eddig elsősorban csak Kína regionális versenytársainak irányában. Brüsszel és Tokió 2017 végéig kereskedelmi megállapodást terveznek, miközben az Európai Parlament a Dél Koreával már létező Szabadkereskedelmi Megállapodás (FTA) elmélyítésére hívott fel.

Ugyanakkor, míg a Vietnámmal kötött szabadkereskedelmi megállapodás szövegét a jelenlegi ratifikációs folyamat részeként jogilag áttekintik, tárgyalások kezdődnek Ausztráliával.

Eközben azonban Kína és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatokban továbbra is maradtak nézeteltérések az acéltermékek támogatása és a piacra lépés követelményei tekintetében.

Megfontolandó a biztonság kérdése, annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljék az Iszlám Állam (IS) generálta terrorizmust és a háború sújtotta Irakból, Szíriából és Afganisztánból áramló menekültek problematikáját. Az európai hatalmak elsősorban Oroszországgal, Iránnal, Szaúd-Arábiával és az Egyesült Államokkal foglalkoznak. Egy EU-Kína szövetség sem foglalkozna hatékonyan Európa második legkényesebb problémájával, az Ukrán válsággal.

Senki nem várhatná el ebben az ügyben, hogy Peking nyomást gyakoroljon Moszkvára, hogy adja vissza a Krímet Ukrajnának, és vonja ki csapatait Donbasból. A NATO májusi csúcstalálkozóján tapasztalt erőteljes feszültség ellenére is a transzatlanti szövetség egysége marad Európa biztonságának a tartópillére, akár a Balti államokba telepített katonai csapatok, akár az USA vezetésű IS elleni koalíció által.

Harmadjára pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni Európát és az Egyesült Államokat összekötő erős intézményi és személyes kapcsolatokat. Még az USA elnökének is lehetetlen volna széttépni a transzatlanti politikát segítő kapcsolatokat, nevezetesen a több évtizedes diákcsere programokat, az NGO együttműködést vagy a családi kötelékeket.

E tekintetben ez az időszak egy nagyon viharos viszonyban lévő kapcsolatot mutat, ami gyorsan tovatűnik majd, ahogy Trump betöltötte hivatalát Eközben az Európai Uniónak sokkal szigorúbban és lelkiismeretesebb gondossággal kellene a biztonsági területet kezelnie és határozottabban beilleszteni a védelmi adottságokba. Sokkal szorosabb együttműködést kellene létrehoznia a titkosszolgálat és a katonai védelmi tervezés között.

Természetesen lehetséges a fokozott együttműködés az EU és Kína között – például az afrikai államok megsegítésével és támogatásával a helyi infrastruktúra kiépítésében, és a polgáraiknak nyújtott szolgáltatásaik területén. Ez a hosszabb távú stratégia a jövőben megakadályozhatja a folyamatos bevándorló áramlást Európa felé. Megjegyzendő, hogy Európa érdekelt lesz a megújuló energiaforrásokkal és az éghajlatbarát technológiákkal való együttműködésben, miközben a vállalkozásai mindenképpen szem előtt fogják tartani a kínai befektetésekből származó hasznot a Peking által széles körben nyilvánosságra hozott Egy Övezet Egy Út kezdeményezés keretében.

Kína számára, a jelenlegi megrokkant transzatlanti viszonyt tapasztalva Európa és az USA között, a legfontosabb előny leginkább a mentális, pszichológiai szférában van, Még akkor is, ha Peking nem szerez új szövetségest az EU-ban, Kína bizalmat nyer a választott pályán belül és nemzetközileg is. Európa és az Egyesül Államok számára pedig időbe telik majd újrakezdeni.

Toni Michel a nemzetközi ügyek szakértő elemzője az Európai Unióban. Jiang Yuan nemzetközi ügyek elemzője és szakembere Kínában. opinion@globaltimes.com.cn

Fordította: Urthvas Bethad

Forrás: The Global Times

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Reklámok

Egy gondolat “Várható-e Európa és Kína együttműködése?” bejegyzéshez

  1. MIlyen érdekes, hogy ez a cikk már jóval előbb hírt adott, a Japánnal tervezett kereskedelmi egyezményról. Most hallottam az esti híradóban, hogy az EU és Japán megállapodtak.
    Amikor megjelent természetesen elolvastam, gondoltam, hogy talán nekünk is jó lesz, de igazából nem volt mit hozzáfűzni.
    Most azért írok ide, mert igazán tetszik, hogy a NIF naprakész.

    Kedvelés

Hozzászólások lezárva.