Nagypénteken hal meg Jézus urunk a kereszten. „Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilenc óráig. Meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen ketté hasada. És kiáltván Jézus ezt mondá: Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet. És meghala.”
Sokan nem értik ezt az áldozathozatalt, mert nem is könnyen érthető. A keresztény egyházak Jézus áldozatáról beszélnek, de a szkíták nem áldoztak volna embert soha, semmi esetre sem. A zsidóknál más volt a helyzet. Emlékezzünk az Ószövetségre, ahol Ábrahám fel akarja áldozni a saját fiát a Teremtő – pontosabban a saját törzsi istene – oltárán. Ilyet egy szkíta ember soha meg nem tenne, mert számára az Isten nem ezt kódolta be a génjeibe. Nagypénteken a templom kárpitja középen ketté hasadt Tovább olvasása